Részlet

2013. március 25., hétfő

Újabb rész a 9. szösszből :)

Carina reggel - pontosabban negyed tizenkettőkor - fájó fejjel és végtagokkal ébredt. Alig bírta mozgatni a nyakát, annyira bemerevedett. Hálóruhája pántja a sok forgolódás következtében lecsúszott róla, haja ziláltan állt. De most először nem törődött ezzel, túl csüggedt és elgyötört volt hozzá. William az övé mellett bérelt szobát, így hát átkopogott hozzá.
A férfi szinte abban a pillanatban benyitott hozzá.
- Jó reggelt, Úrnőm - köszöntötte. A szokásos, fekete ruhái helyett csíkos nadrágot, sötétkék inget és mellényt viselt. Carina, ha akkor látta volna először, azt hitte volna róla, hogy nemes.
- Mi ez az öltözet?
- Bátorkodtam utcai ruhát felvenni az uniformis helyett. Szeretné, hogy áthúzzam?
- Nem, nem. Ki nem állhatom azt a fekete gyászruhát.
William elengedte a füle mellett a megjegyzést.
- Hozzak reggelit Úrnőmnek?
- Nem kérek.
- Teát esetleg?
- Az se kell.
- Hát mit szeretne? Nem érzi jól magát?
- Fáj a nyakam…
- Ha megengedi, tudok segíteni.
Carina egy pillanatig habozott, de a fájdalom túl erős volt.
- Rendben. Megengedem - ült fel az ágyon.
Maga elé fogta a rózsaszín, virágmintás takarót, hogy William ne lássa a hálóruháját. Egyszerűen nem volt energiája átöltözni.
William leült, közvetlenül Carina mellé.
- Bevallom, még sohasem masszíroztam meg senkit. Így előre is elnézést, ha nem csinálom szakszerűen - mondta, azzal eltűrte a lány gesztenyebarna haját. Hosszú ujjaival kissé félszegen hozzáért a nyakához, és lágy, körkörös mozdulatokkal masszírozni kezdte. Carina a férfi érintésétől zavarba jött és akaratlanul is megdermedt.
- Feszültnek tűnik Úrnőm. Tán nem esik jól?
- De… - nyelt egyet. Igazság szerint túlságosan is jól esett neki, libabőrös lett William tapintásától.
- Próbáljon meg ellazulni - javasolta.
- De hogyan? Nem megy.
William ekkor elmosolyodott, és lecsúsztatta a kezét a lány vállára, amibe finoman belemarkolt. Carina ezen úgy meglepődött, hogy elszállt minden görcsössége.
- William, ezt hogy… - kezdett bele, de a férfi ekkor odahajolt hozzá. Ajka súrolta a fülét, amibe belesúgta bársonyos hangon:
- Valahogy így.
Carinán elhatalmasodott a vágy, nem bírta tovább. Meg akart fordulni és csókot lehelni William ajkára, de nem merte megtenni ezt a lépést. Teste viszont önkéntelenül reagált - nekidőlt a férfinek. Háta hozzásimult William felsőtestéhez, és ez különös módon nyugalommal töltötte el.

5 megjegyzés:

Katalin írta...

Szia!:) William ugye pontosan tudja, milyen hatással van Carinára? Testi, és lelki értelemben is.

Arlene C. Dall írta...

Szia ^^ Hát persze, hogy tudja William, nem véletlenül ért így Úrnőjéhez, mert tudja jól, hogy így sikerül őt ellazítania ;-)

Dóri írta...

vááá, imádom ezt a párost!! még, még, mééég :$

Katalin írta...

Kezdem sajnálni Carinát, mert elképzelhetőnek tartom, hogy érzései viszonzatlanok maradnak.

Arlene C. Dall írta...

Dóri: Ennek nagyon örülök! ^^
Katalin: Minden kiderül hamarosan :)

Megjegyzés küldése

Blog contents © Igenis, Úrnőm! 2010. Blogger Theme by Nymphont.