Kis részlet a 8. szösszből :)

2013. március 14., csütörtök

Drágaság nagyon felnőttesnek érzi magát :P

- Jó napot, kisasszony! Mit parancsol? - Carina elmosolyodott, és sorolni kezdte:
- Kérnék egy gyümölcssalátát, körte nélkül, mogyorós csokit, meggyes bonbont, rizs-felfújtat vaníliás pudinggal, és desszertnek krémtortát. Ó, és gyömbéres teát. - Carina elképzelte maga elé édesapja arcát, ahogy leadja a rendelést. Ilyet nem mert volna tenni a jelenlétében, de most azt csinál és eszik, amit akar. Egyszer megengedheti magának, legfeljebb felszed pár kilót. 
A pincér felvont szemöldökkel nézett a lányra.
- Amiket rendelt, mindegyik desszert. El fogja rontani a hasát, kisasszony!
- Kérdeztem a véleményedet? - nézett rá megvetőn. - Tedd a dolgod, és hozd gyorsan, mert megbánod!
- Igenis - bólintott a férfi, és elsietett.
Carina türelmetlenül dobolt az asztalon, amíg meghozták az édességeket. Azon nyomban nekik esett, szinte habzsolt, persze betartva az asztali etikettet. De egyszerűen nem bírt ellenállni a sok finomságnak. Kezdte roppantul megkedvelni a szabad életet, élvezte, hogy kedvére dőzsölhet, és senki sem szól rá.
- Italt hozhatok még esetleg? - jelent meg a pincér, miután Carina „megebédelt.”
- Igen - villant meg a lány szeme. - Kérek egy üveggel a legjobb borukból!
- Bor? Ön hány éves? Nem túl fiatal ehhez?
- Semmi közöd a koromhoz!
- Elnézését kérem, nem akartam megbántani. Máris hozom.
A férfi pár perc múlva visszatért, egy üveggel és kristálypohárral a kezében, amit a lány elé tett, és beleöntötte a vörös színű folyadékot.
- Parancsoljon.
- Köszönöm.
Carina óvatosan belekortyolt, és elfintorodott. Otthon édesapja csak kóstolóba adott neki alkoholt, és nem volt emiatt hozzászokva az ízéhez.
- Ez savanyú! - kiáltott fel undorodva. 
A pincér odasietett hozzá.
- Azonnal vidd vissza, és hozz valami édeset!
- Igenis, kisasszony - mosolyodott el a férfi.
Kis idő elteltével ismét megjelent, és egy barna folyadékkal teli bögrét tett le elé. A lány kétkedve beleszagolt, és miután az illatát kellemesnek találta, belekóstolt.
- De hisz ez forró csoki!
- Ez az önnek való.
- Nem vagyok gyerek! - csapta le a bögrét az asztalra, aminek kiloccsant a tartalma, rá, a hófehér abroszra.
- Nem akartam megsérteni kegyedet, de a forró csoki a legédesebb az itt található összes ital közül. De ha ragaszkodik a szeszes italokhoz, tudok ajánlani pár édes fajtát, mint például a csoki likőr.
- Az jó lesz - vágta rá.

4 megjegyzés:

Katalin írta...

Szia!:) Hát igen! Carinának, még ki kell nőni a libaságot, és meg kell fizetni a tanulópénzt!

Unknown írta...

Szia! :) Úgy, ahogy mondod :D

Katalin írta...

Remélem, nem kell azért túl nagy árat fizetnie! Hol van William? Carina apja ezek után nem dobta ki, vagy nem küldi szökevény lánykája keresésére?

Unknown írta...

Megírtam az új fejezetet, abból kiderül ;-)

Megjegyzés küldése

Blog contents © Igenis, Úrnőm! 2010. Blogger Theme by Nymphont.