Utolsó fejezetből részlet :)

2013. november 13., szerda

Itt van az utolsó fejezet elejéből egy rövid kis részlet :) 


- Jól vagy, lányom? Olyan sápadtnak tűnsz.
- Nekem... nekem most mennem kell – közölte Carina, és meg se várva édesapja válaszát, felkelt az ágyból. Lábbelit sem húzott, mezítláb, egy szál, halványlila selyem-hálóruhában kiszaladt. Csak egy dolog járt a fejében: utol kell érnie Williamet!
Kint a hó nagy pelyhekben hullott, de ő nem törődött vele. Sírva, lélekszakadva rohant, és amikor észrevette Williamet a kocsifeljárón, kétségbeesetten utána kiáltott.
A férfi megtorpant, majd megfordult. Nem szólt, nem csinált semmit, csak állt, és döbbenten nézett a lányra. Carina majdhogynem ledöntötte a lábáról, olyan hévvel ölelte át. William megtántorodott, majd a karjába zárta.
- Ne... ne hagyj el… Wi… William. Sze… szeretlek. - Carina hevesen fújtatott, nem bírt beszélni, mert kifulladt a rohanástól, és rázta a zokogás.
- Oh, kedvesem… - sóhajtott fel William, és megcsókolta a lány feje búbját.
- Ne… ne menj el, én… én veled akarok élni, ha… ha kell száműzöttként, engem nem érdekel, engem se… semmi nem… nem érdekel. Csak te. – Ahogy ezt kimondta, még hevesebben felzokogott, és belefúrta a fejét a férfi mellébe, eláztatva könnyeivel a kabátját.
- Oh, ha tudnád, mennyire szeretlek…! Épp ezért nem kívánom ezt a sorsot neked.
- Nem érdekel, hogy komornyik vagy! – jelentette ki Carina dacosan, és összeszorította az ajkát. William félrenézett, és így szólt halkan:
- Ami azt illeti, nem vagyok az.
Kissé eltolta magától a lányt, aki szinte kővé dermedt a kijelentésétől.
- Hogy…?
- Jöjjön, elmondok mindent – terítette rá William a kabátját, majd felkapta a döbbent lányt, aki reflexszerűen átkarolta a nyakát. Az utat a kastélyba egy szó, egy pisszenés nélkül tették meg.

7 megjegyzés:

Katalin írta...

Ha nem hozod össze őket tisztességes módon akkor....! A többit gondold hozzá!:)

Arlene C. Dall írta...

*sejtelmesen vigyorog*

Katalin írta...

Te kis "gonosz!":)

Everdeen Rosetta írta...

Fúúúú ma találtam rá az oldaladra és egy szuszra el is olvastam. Nem szeretem annyira a romantikus történeteket, de ezt egyenesen imádtam. Sajnálom,hogy már csak egy fejezeten keresztül élvezhetem a szerelmesek huzavonáját pedig olyan aranyosak és viccesek voltak. Nagyon gratulálok ehhez a történethez és izgatottan várom az utcsó fejezetet :D

Dóri írta...

idén még befejeződik?

Katalin írta...

Szia!:) Új, vagy másik neved van az .anime-fanfictionon???

Arlene C. Dall írta...

Nagyon örülök, hogy ennyire tetszett :))
És ezúton bocsánatot kérek mindenkitől, hogy most válaszolok, és most hozom a befejező-részt, de elég sok minden közbejött... Remélem, tetszeni fog azért, és nem utáltok '^^

Megjegyzés küldése

Blog contents © Igenis, Úrnőm! 2010. Blogger Theme by Nymphont.