tag:blogger.com,1999:blog-10556519367391379302024-03-14T09:27:04.135+01:00Igenis, Úrnőm!Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.comBlogger35125tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-2893273662456496432014-02-19T20:28:00.000+01:002014-02-19T23:04:22.341+01:00Az utolsó felvonás<div align="center" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: center;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7UWsmOgjKn60HX2DLtZC_qiQoQhW9DR0fzeLYOWwsOOfeZkBOIUlflt9Xw_pPjC_k0nIvRGkg1C0FHX88NweFNeAAkSoNTdNvlzQ7gOWp1qA9Nhu8eEMG6EvJfvhZU6TmcrfeI4ShzrG3/s1600/___trakoscan_castle_i____by_roblfc1892-d5rcius.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7UWsmOgjKn60HX2DLtZC_qiQoQhW9DR0fzeLYOWwsOOfeZkBOIUlflt9Xw_pPjC_k0nIvRGkg1C0FHX88NweFNeAAkSoNTdNvlzQ7gOWp1qA9Nhu8eEMG6EvJfvhZU6TmcrfeI4ShzrG3/s1600/___trakoscan_castle_i____by_roblfc1892-d5rcius.jpg" height="320" width="213" /></a></div>
<b><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></b>
<b><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></b>
<b><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">És ím, az utolsó fejezet :) Bocsánat, hogy
csak most hozom, de minden összesűrűsödött az utóbbi időben... Köszönöm
mindenkinek, aki végigkövette a történetet, és a sok kedves hozzászólást :)
Remélem, nem fogtok csalódni a befejezésben '^^<o:p></o:p></span></b></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jól vagy, lányom? Olyan sápadtnak
tűnsz. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nekem... nekem most mennem kell –
közölte Carina, és meg se várva édesapja válaszát, felkelt az ágyból. Lábbelit
sem húzott, mezítláb, egy szál, orgonaszínű selyem-hálóruhában kiszaladt. Csak
egy dolog járt a fejében: utol kell érnie Williamet! </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kint a hó nagy pelyhekben hullott,
de ő nem törődött vele. Sírva, lélekszakadva rohant, és amikor észrevette
Williamet a kocsifeljárón, kétségbeesetten utána kiáltott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi megtorpant, majd
megfordult. Nem szólt, nem csinált semmit, csak állt, és döbbenten nézett a
lányra. Carina majdhogynem ledöntötte a lábáról, olyan hévvel ölelte át.
William megtántorodott, majd a karjába zárta.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne... ne hagyj el… Wi… William.
Sze… szeretlek. - Carina hevesen fújtatott, nem bírt beszélni, mert kifulladt a
rohanástól, és rázta a zokogás.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh, kedvesem… - sóhajtott fel
William, és megcsókolta a lány feje búbját.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne… ne menj el, én… én veled akarok
élni, ha… ha kell száműzöttként, engem nem érdekel, engem se… semmi nem… nem
érdekel. Csak te. – Ahogy ezt kimondta, még hevesebben felzokogott, és
belefúrta a fejét a férfi mellébe, eláztatva könnyeivel a kabátját.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh, ha tudnád, mennyire
szeretlek…! Épp ezért nem kívánom ezt a sorsot neked.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem érdekel, hogy komornyik vagy!
– jelentette ki Carina dacosan, és összeszorította az ajkát. William
félrenézett, és így szólt halkan:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ami azt illeti, nem vagyok az.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kissé eltolta magától a lányt, aki
szinte kővé dermedt a kijelentésétől.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy…?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jöjjön, elmondok mindent –
terítette rá William a kabátját, majd felkapta a döbbent lányt, aki
reflexszerűen átkarolta a nyakát. Az utat a kastélyba egy szó, egy pisszenés
nélkül tették meg.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William egy kicsiny, jóformán üres szobába vezette a
lányt, ahol csak egy kandalló, szekrény, asztal székekkel, és egy ágy állt.
Carina még sohasem járt itt, de arra a következtetésre jutott, hogy
valószínűleg ez volt William rezidenciája. William letette a lányt az ágyra, és
rögtön ráterített egy fehér takarót. Carina fázósan összegömbölyödött alatta,
átkulcsolta a térdét, és ráhajtotta a fejét. William begyújtotta a kandallót,
majd helyet foglalt a lány mellett. Feszült csend állt be.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem hittem volna, hogy utánam
jössz – szólalt meg csendesen a férfi.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem hittem volna, hogy
felmondasz.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajnálom… - hajtotta le William a
fejét. Tördelte a kezét, és mélyet sóhajtott. – Nem volt más választásom.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De hát miért? És miért nem
árultad el, hogy nem vagy komornyik? Egyáltalán ki vagy?!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A nevem valójában nem William
Cuttleberry, hanem William Cuthbert, Albert herceg fia. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te… te herceg vagy? – kerekedett
ki Carina szeme.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen – nézett rá a lányra
komolyan.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hazudtál – pillantott félre, ám
William finoman megfogta az arcát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kérlek, bocsáss meg! Ó, ha
tudnád, mennyire megvetem magamat érte… De sajnos ezt kellett tennem – vette el
a kezét, és szaggatott sóhaj tört fel belőle.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kötöttem édesapámmal egy
egyezséget. Ő mindenáron azt akarta, hogy családon belül maradjon a rang és a
vagyon, ezért közölte, hogy el kell vennem az unokahúgomat. Hozzá egyébként volt
szerencséd, őt öntötted le vörösborral a bálon.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nekimentem – pontosított Carina
kuncogva, visszaidézve az esetet. William somolyogva ráhagyta.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát persze. Ami azt illeti, nekem
eszem ágában sem volt elvenni. Ha nem lenne az unokahúgom, se akartam volna,
mert nála kiállhatatlanabb személlyel még soha nem találkoztam. Kijelentettem
édesapámnak, hogy márpedig én nem veszem el, legyen bármi is a következménye.
Talán te nem emlékszel rá, de kerek másfél évvel ezelőtt édesapád jótékonysági
bált szervezett, amire az összes főúr és nemes hivatalos volt, köztük mi is.
Édesapám látszólag beletörődött a makacsságomba, de a bál végén választás elé
állított. Két lehetőség közül választhattam: megbánom a viselkedésemet, és
elveszem Eleonor hercegkisasszonyt, vagy komornyiknak állok hozzátok egy évig.
Természetesen az utóbbi lehetőséget választottam. Édesapán kikötötte, hogy ez
alatt az egy év alatt, ha elbocsátanak, vagy felmondok, kitagad, hisz amúgy is
van testvérem, aki továbbviszi a címet. Ezután három hónapon át tartó oktatáson
kellett résztvennem – megtanultam, hogy kell komornyikként viselkedni.
Bekerülni már egyszerű volt: édesapám visszautasíthatatlan ajánlatot tett a ti
szolgálatotokban álló komornyiknak, aki természetesen elfogadta, és jelenleg is
a mi kastélyunkban dolgozik. Írt nekem egy kifogástalan ajánlólevelet, és egy
hét múlva már meg is kaptam az állást. Így kerültem hozzátok – nézett rá
Carinára.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány nem szólt semmit, próbálta
feldolgozni a hallottakat. Ez az egész annyira hihetetlennek tűnt neki… Belső
indíttatásnak engedelmeskedve felállt, és a kandallóhoz lépett. A parázs fölé
tartotta a kezét, és belebámult a tűzbe. Hamarosan egy kezet érzett meg a vállán.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kérlek, ne haragudj rám – szólt
William szelíden, azzal hátulról magához szorította a lányt. Kezével átfonta a
derekát a hasa előtt, fejét a fejének biccentette. A lány beleborzongott a
férfi érintésébe.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William, én… - kezdett bele
Carina, de nehezen bírta megfogalmazni a gondolatait.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, kedvesem? </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én csak… bocsánatot szeretnék
kérni.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nincs miért.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha… ha belegondolok, miket
műveltem veled… egy herceggel…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy herceggel, aki
komornyik-álarcot öltött. Látod, kedvesem? A maszk csak a felszín, az számít,
ami alatta van. Nem szabad rang alapján ítélni, az egyetlen, ami fontos, hogy
mi rejtőzik az ember szíve mélyén.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William félresöpörte az orrával a
lány haját, majd a nyakához hajolt, és lágyan belecsókolt. Carinát kirázta a
hideg.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na… na, de William! – kuncogott
halkan. – Miket nem engedsz meg magadnak…!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh… Bocsáss meg – rezzent össze a
férfi, mint aki észbekap, és elengedte a lányt. Leült a kanapéra, és
félrenézett. Arcán rózsaszínes folt jelezte, hogy zavarba jött.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina leült mellé, és a férfi
nyaka köré fonta a karját.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ki mondtam, hogy megtiltottam…? –
kérdezte pajkos mosollyal az ajkán. Lehunyta a szemét, és habozás nélkül szájon
csókolta hajdani komornyikját.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na, de Úrnőm! Miket nem enged meg
magának! – vigyorodott el William. De nem várta meg Carina válaszát – magához
vonta, és szenvedélyesen visszacsókolta.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány egész testében reszketett,
olyannyira felhevült. Akaratlanul is ellazultak az izmai, és ennek
következtében félig elterült a kanapén. A következő pillanatban William
lenyomta teljesen a puha alkalmatosságra, és enyhén ráfeküdt. Az ajkuk egy
pillanatra sem szakad el egymástól. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina arra eszmélt, hogy William a
szája helyett megint a nyakát csókolgatja. Kezét végighúzta a dereka vonalán,
és immár nem félig, hanem teljesen rajta feküdt. Hiába esett neki hihetetlenül
jól, hiába vágyott Williamre, tudta, hogy ez nem helyes.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- E… elég – nyögte ki nagy nehezen.
Fájt neki kimondani, de nem tehetett mást. William felkönyökölt a kanapén, és
vágytól csillogó szemmel nézett rá.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Parancsolj velem… Úrnőm. Mondd
meg, mit szeretnél.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te mit akarsz...? – kérdezte a
lány incselkedve.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Téged. Mindennél jobban. De
mindent a maga idejében – ült fel a kanapén. Carina is követte a példáját.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Elnézést a hevességem miatt. Ez
nem volt úriemberhez méltó viselkedés. Remélem, nem ijesztettelek meg. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igazából én… - pirult el a lány,
és elnézett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William látta rajta, mennyire
zavarban van, ezért megcirógatta a kézfejével az arcát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Felettébb bájos vagy így.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én mindig az vagyok! – kuncogott
Carina, amire a férfi elnézően megcsóválta a fejét, és ő is felnevetett. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Most kinevetsz? – ráncolta össze
a lány a szemöldökét sértődötten. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Eszemben sincs! Csak elmondani
nem tudom, mennyire édesnek talállak – nézett rá szeretetteljesen. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina ekkor felemelte a kezét, és
megnyalta.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Pedig nem is vagyok az –
nevetgélt szégyenlősen.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William utána kapott, és a karjába
zárta a lányt. Carina belefúrta a fejét a mellébe, és elégedetten felsóhajtott.
Lábát felhúzta, és összegömbölyödött, akár a macskák. Izzott belül, és úgy
érezte, a minden porcikáját átjáró tűz menten elemészti. Hosszú, hosszú ideig
voltak így, egymást szorosan ölelve.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Van még valami, amit el kell
mondanom – szólalt meg komolyan William, amire Carina kibontakozott az
ölelésből, és aggódva nézett rá.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi az…? – kérdezte, és nyelt
egyet.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az alku során édesapám kikötött
még valamit.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit…?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- El kell, hogy vegyelek – nézett a
férfi egyenesen Carina szemébe, akinek elállt a lélegzete a döbbenettől.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy… hogy mi? – kérdezett
vissza, mert azt hitte, nem jól hall. Szíve egy ütemet kihagyott, hogy utána
annál hevesebben kezdjen el dobogni. Forgott vele a világ, amely immár teljesen
a feje tetejére állt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William megfogta a kezét, és féltérdre
ereszkedett:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Carina Gray… Úrnőm, kedvesem,
szívem választottja. Hozzám jössz feleségül?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány szeme kikerekedett, majd
könnybe lábadt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, igen! Ezerszer is igen! –
ugrott a férfi nyakába, aki erre erősen magához szorította, és szenvedélyesen
megcsókolta. Carinából kitörtek az örömkönnyek, és legalább tíz percen
keresztül zokogott William karjai között. Amikor belenézett a férfi szemébe,
látta, hogy neki is könnyektől csillog a szeme.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sohasem voltam még ilyen boldog -
szipogta Carina meghatottan.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én sem – sóhajtott fel, miközben
a lány tincseivel játszadozott. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Noha még nem kértem meg
édesapádtól a kezedet – futott át egy felhő a férfi arca előtt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igent fog mondani! Hisz herceg
vagy.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Herceg vagyok, való igaz. Nem
mintha számítanának a rangok. A szerelem elmos minden határt. Teljesen meg
vagyok hatva, hogy te képes lettél volna velem élni a kunyhóban száműzöttként.
Tényleg te vagy az, akire egész életemben vártam. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugye… ugye megérte várni? –
kérdezte Carina megszeppenten.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezek után ez kérdés…? Te vagy a
leggyönyörűbb, legcsodálatosabb teremtés a földön! Szeretlek, kedvesem!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én is… én is szeretlek.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William elégedetten felsóhajtott,
majd megcsókolta a lány homlokát. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div align="center" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Epilógus</span></div>
<div align="center" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">1
hónappal később</span></div>
<div align="center" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina az ablak előtt állt William
hálószobájában, és töprengve kifelé bámult. A nap haldokló sugarai aranyszínben
fürösztötték az előtte elterülő, hatalmas birtokot és tavat, az ő tekintete
viszont távolabbra, a fák közé vetült. Arca egyszerre tükrözött vágyódást és
szomorúságot. William épp akkor lépett be a szobába, és rögtön Carinához ment.
Megérintette a vállát, és így szólt hozzá:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Min tűnődsz?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány nem felelt semmit, csak
intett a fejével. A férfi követte a tekintetének az irányát, és amikor
felismerte, mit néz kedvese, biccentett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hiányzik… - sóhajtott fel Carina
alig hallhatóan.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nekem is – suttogta William, majd
kisvártatva hozzátette: - Akkor mutattad meg először a valódi énedet.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mert akkor voltam a legboldogabb.
És most – fordult szembe Carina Williammel, és elmosolyodott. A férfi is így
tett, és a lány dereka köré fonta a kezét.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nincs annál nagyobb öröm a
számomra, hogy boldog vagy. Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni azért, hogy
ez így is maradjon. Ha bármi van, amivel a kedvedre tehetnék, csak mondd, és én
megteszem!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nos… ami azt illeti, van valami –
mosolygott Carina huncutul, és a férfi nyakára kulcsolta a karját. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi lenne az?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Először is, csókolj meg!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William sokat sejtető mosolyra
húzta a száját, majd közelebb vonta magához a lányt. Lehunyta a szemét, majd
gyengéden rátapasztotta az ajkát az ajkára. A lány eközben a hajába túrt az
egyik kezével, másikkal pedig a férfit ölelte. Lassan, lágyan visszacsókolta,
teljes beleéléssel és szenvedéllyel. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És másodszor…? – kérdezte a férfi
halkan. Továbbra sem eresztette el Carinát, forrón ölelte magához.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szeretném veled tölteni az
éjszakát… a kunyhóban. – Ahogy ezt kimondta, kissé elvörösödött, és lesütötte a
szemét.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És az édesapád…? Attól tartok,
haragos lesz, ha nem viszlek haza időben…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem érdekel! – vágta rá Carina. –
Majd… majd azt mondom neki, hogy megbokrosodtak a lovak, és eltört a hintó
kereke. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem tehetjük. Felelősséggel
tartozom érted. Gondolj bele, milyen fényt vetne ránk, ha kiderülne, hogy
esküvő előtt kettesben töltöttük az éjszakát… ráadásul egy kunyhóban – tolta el
magától a lányt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De hát… - nézett rá csalódottan
Carina. – Te mondod mindig, hogy nem számítanak a formaságok!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Való igaz, de vannak olyan
dolgok, amiket jobb, ha betart az ember.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igazad van. Jobb lesz így. –
Carina állkapcsa megfeszült, majd hátat fordított Williamnek, és az
ablakpárkányra tenyerelt. Csalódott és szomorú volt, de próbálta tartani magát,
és nem mutatni a fájdalmát. Fojtogatták a könnyek, de megállta, hogy ne sírja
el magát. Egy csepp még így is kicsordult, amit gyorsan letörölt a kézfejével.
Mély levegőt vett, és harapdálta az ajkát, hogy levezesse a lelkében dúló
indulatokat.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Williamnek rosszul esett így látnia
Carinát, és hirtelen ötlettől vezérelve odalépett mögé, majd békítően átölelte.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudod, mit? Legyen! Szökjünk ki a
kunyhóba!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány szembefordult vele.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Komolyan mondod? – kérdezte tágra
nyílt szemmel, reménykedve.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Komolyan.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina erre nevetve a nyakába
borult.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Menjünk, menjünk! – lelkendezett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy pillanat, összeszedem a
szükséges holmikat.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William előhúzott az ágya alól egy
kisebbfajta bőröndöt, és telepakolta ruhákkal, illetve étellel, amiket a
konyhából szerzett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Szerencsére senkivel nem
találkoztak össze szökés közben, de nem sokon múlott, mert William fivére,
Charles herceg épp előttük fordult be az egyik folyosóra.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kint nagy pelyhekben hullott a hó,
és a fák ágai meg voltak fagyva. Cipőjük súlya alatt ropogott a friss hó, és az
elő-elősejlő, halványan pislákoló napot eltakarták a felhők. A tavat vékony
hártyajég borította be, és Carina azt hitte, elég vastag már ahhoz, hogy rá
lehessen állni, de William felvilágosította. Az utat a kunyhóig vidáman
csevegve, egymásba karolva tették meg. Amikor beléptek a kicsiny, kissé dohos
levegőjű helyiségbe, mindkettejüket elöntötték az érzések és az emlékek.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William a kandallóhoz ment, és
begyújtott. Az ablakpárkányra, asztalra, és éjjeliszekrényre gyertyákat
helyezett, amiket sorban meggyújtott. A kunyhóban hamarosan kellemes,
barátságos félhomály és meleg uralkodott, ennek ellenére magukra terítettek egy
kockás pokrócot. Carina William vállára hajtotta a fejét, míg a férfi fél
kezével ölelte, másikkal pedig cirógatta az arcát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nagyon kellemes így... -
sóhajtott fel a lány.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, az…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Olyan ez az egész, akár egy
valóra vált álom! – sóhajtozott tovább, és közben bágyadtan mosolygott. A
kanapén ültek, és előttük egy kisasztal állt, rajta két teáscsészével. A
rózsatea kellemes illataromája belengte a helyiséget. A lány mélyet szippantott
a levegőből, majd lehunyta a szemét. Kisvártatva megszólalt:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én mindig is reménykedtem abban,
hogy te nem csak egy egyszerű komornyik vagy. Tudod, amikor idehoztál a
kunyhóba, megfordult a fejemben, hogy mi van, ha tied a tóval szemközti
kastély…? – kuncogott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Lám, helyes volt a sejtésed –
mosolygott a férfi.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úgy várom már a napot, amikor
végre egybekelünk!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Március ötödikén. Az már csak
három hónap.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csodálatos lesz! A papa azt
mondta, hogy még Celestinának is csináltat ruhácskát! </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William felnevetett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igazán bájosan fog festeni.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina belemerült a gondolataiba,
és egyre lejjebb csúszott a kanapén. Hamarosan a feje William mellén nyugodott,
és halkan pihegett. William ránézett, és szeretetteljesen elmosolyodott. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ideje nyugovóra térni – suttogta,
majd finoman a karjába vette a lányt, és lefektette az ágyra. Betakargatta, és
csókot nyomott az arcára.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William… - suttogta Carina
erőtlenül.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Aludj velem.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igenis, Úrnőm – hajolt meg a
férfi sejtelmes kifejezéssel az arcán, majd Carina mellé bújt, és szorosan átölelte.
Még sohasem érezték ilyen boldognak magukat. </span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="//www.youtube.com/embed/3KH-B54KUyY" width="560"></iframe></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-50237926952305647922013-11-13T17:05:00.000+01:002013-11-13T17:06:58.793+01:00Utolsó fejezetből részlet :)<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Itt van az utolsó fejezet elejéből egy rövid kis részlet :) </span><br />
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<br />
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jól vagy, lányom? Olyan sápadtnak
tűnsz. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nekem... nekem most mennem kell –
közölte Carina, és meg se várva édesapja válaszát, felkelt az ágyból. Lábbelit
sem húzott, mezítláb, egy szál, halványlila selyem-hálóruhában kiszaladt. Csak
egy dolog járt a fejében: utol kell érnie Williamet! </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kint a hó nagy pelyhekben hullott,
de ő nem törődött vele. Sírva, lélekszakadva rohant, és amikor észrevette
Williamet a kocsifeljárón, kétségbeesetten utána kiáltott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi megtorpant, majd megfordult.
Nem szólt, nem csinált semmit, csak állt, és döbbenten nézett a lányra. Carina
majdhogynem ledöntötte a lábáról, olyan hévvel ölelte át. William
megtántorodott, majd a karjába zárta.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne... ne hagyj el… Wi… William.
Sze… szeretlek. - Carina hevesen fújtatott, nem bírt beszélni, mert kifulladt a
rohanástól, és rázta a zokogás.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh, kedvesem… - sóhajtott fel
William, és megcsókolta a lány feje búbját.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne… ne menj el, én… én veled
akarok élni, ha… ha kell száműzöttként, engem nem érdekel, engem se… semmi nem…
nem érdekel. Csak te. – Ahogy ezt kimondta, még hevesebben felzokogott, és
belefúrta a fejét a férfi mellébe, eláztatva könnyeivel a kabátját.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh, ha tudnád, mennyire szeretlek…!
Épp ezért nem kívánom ezt a sorsot neked.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem érdekel, hogy komornyik vagy!
– jelentette ki Carina dacosan, és összeszorította az ajkát. William félrenézett,
és így szólt halkan:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ami azt illeti, nem vagyok az.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kissé eltolta magától a lányt, aki
szinte kővé dermedt a kijelentésétől.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy…?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jöjjön, elmondok mindent –
terítette rá William a kabátját, majd felkapta a döbbent lányt, aki reflexszerűen
átkarolta a nyakát. Az utat a kastélyba egy szó, egy pisszenés nélkül tették
meg.</span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-20940470668961121172013-11-09T18:28:00.003+01:002014-02-19T20:36:08.179+01:0017. A lépcsőforduló<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i>Ez az utolsó előtti fejezet :)</i></span><br />
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<br />
<div>
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="//www.youtube.com/embed/9CbIDSE4u9U" width="420"></iframe>
</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina napjai egyhangúan teltek a
bál óta. Már hetek óta sírni se bírt – csak ült a szobájában, és némán bámult
kifelé az ablakon, nézve a szállingózó hópelyheket. Gyengének és betegnek érezte magát, és
édesapja orvost hívatott hozzá, de kiderült, hogy fizikálisan minden rendben
vele, azt leszámítva, hogy vesztett a súlyából. Ezért lélekgyógyászt akart
hívatni, de Carina felháborodottan közölte, hogy vele márpedig minden rendben,
és elviharzott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina épp készülődött a színházba,
Londonba, és ezúttal édesapja megengedte neki, hogy vörös estélyit öltsön
magára. Kezdte megutálni a kislányos, fodros, rózsaszín ruhákat, pedig előtte
úgy odavolt értük. De nem illeszkedtek a komor hangulatához, a sötét színek
sokkal inkább kifejezték a lelkivilágát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amikor odaértek a színházba,
édesapját rögtön elözönlötték az emberei – ismerősei, barátai. Carina egy
darabig álldogált, és hallgatta az üres dicséreteket a bájos küllemére
vonatkozólag, de megunta a hajbókolást, és otthagyta őket mondvacsinált
ürüggyel. Ahogy ment keresztül az előhelyiségen, veszekedés hangja ütötte meg a
fülét. Többen is döbbenten néztek a párosra – egy vele egykorú lányra és egy
jólöltözött, jóképű fiatalemberre.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- …és az együtt töltött idő?! Az
nem számít? Minden csak hazugság volt?!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De én teljes szívemből szeretlek!
Csak téged!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És még van képed ezek után azt
mondani, hogy szeretsz?!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De én… - A fiatalemberen
látszott, hogy mindjárt elsírja magát. Carina hirtelen megsajnálta, mert eszébe
jutott róla William. Ő is pont ugyanígy, ugyanilyen megtörten állt előtte,
amikor összetépte a levelet. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te nem szeretsz engem! Soha nem
is szerettél! - hepciáskodott magából
kikelve. Elsírta magát, és zokogva otthagyta a kétségbeesett úriembert.
Valamiért, maga sem értette miért, de a lány után ment. Egy néptelen folyosóra
viharzott, és ott sírt a széles ablakpárkányon.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szabad? – kérdezte Carina
kedvesen.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hagyj békén! – szipogta a lány.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne beszélj így velem! Én csak…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit nem értesz azon, hogy hagyj
békén?! – nézett rá a lány ingerülten. Carina rögtön megállapította róla, hogy
csodaszép – hosszú, hollófekete, egyenes szálú haja a derekáig ért, nagy,
szintén fekete szeme csillogott a könnyektől.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina azonban leült mellé, és így
szólt:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hallottam, ahogy veszekedtek, és…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Semmi közöd hozzá!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nincs, csak… Azt akartam mondani,
hogy átérzem a helyzetedet.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy is éreznéd át….? Talán a te
szerelmedről is kiderült, hogy eljegyzett már valakit…?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Eljegyzett?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt mondta, csak engem szeret, a
tenyerén hordozott, mindent megadott nekem! És most, itt, a színházban
találkozott egy hölggyel, akiről kiderült, hogy a jegyese!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De ha téged szeret, miért vett el
mást…? – csodálkozott Carina naivan.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt… azt állította,
érdekházasság, és csak engem szeret! De sajnos nem lehet felbontani az
egyezséget, és el kell vennie! Helyettem! Egy hercegkisasszony helyett! –
temette az arcát a tenyerébe. Carina rátette a kezét a hátára. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ő nem herceg?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ő csak egy gróf, és örülhetne,
hogy egyáltalán szóba állok vele!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh… ismerős…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kíséretiesen hasonlónak érezte az ő
esetüket. Csak ő grófkisasszony, míg William komornyik…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy mondod…? – nézett fel rá a
lány.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Velem is ez a helyzet.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Valóban?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen… sajnos. Beleszerettem a
komornyikomba grófkisasszony létemre, de ő visszautasított! </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy komornyik?! – húzta fel az
orrát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha úgy vesszük, egy
hercegkisasszonyhoz egy gróf is méltatlan…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez igaz. – Látszott a lányon,
hogy megenyhül. – Azt mondta, titokban találkozhatunk. Titokban! De nem leszek
egy gróf szajhája!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt… biztos nem úgy értette – vörösödött
el Carina. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy máshogy értette volna?! Ó,
és én ostoba, odaadtam magam neki… De ő csak kihasznált! Azt hittem, elvesz…
Azt hittem, szeret… - zokogott fel újra.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina átölelte, nem igazán tudta,
mitévő legyen. Kezdett ráébredni arra, hogy ostobán viselkedett Williammel, és
hogy talán mégiscsak szereti őt… De félt attól, hogy már késő, hogy már nem
lehet ezt sehogyan sem helyrehozni.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szeret. Biztosan szeret –
próbálta nyugtatni.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Gondolod…?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én úgy láttam. Beszéljétek meg a
dolgot. Most pedig menj! </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És mi lesz veletek…?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Majd… majd hozzámegyek egy
rangban hozzám méltóhoz.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina előre rettegett a perctől,
minden porcikája tiltakozott a házasság ellen olyannal, akit nem szeret.
Márpedig ő úgy érezte, nem lesz képes soha más iránt gyengéd érzelmeket
táplálni. Még mindig szerette Williamet, és azt kívánta, bár olvasta volna el a
levelet. A báli incidenst azóta is rettenetesen szégyellte, ráadásul Jonathan
úrfi folyamatosan ajándékokat küldözgetett neki szerelmes levelek kíséretében,
és találkozni akart vele. Szegényt nem akarta áltatni, ezért megírta neki, hogy
hagyja őt békén, az ő szíve már másé. Azóta nem érkezett újabb ajándék.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sok sikert! Én… én elmegyek
mosdóba, és rendbe szedem magam. Beszélek vele, igazad van!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Remélem, minden jóra fordul!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Örülök, hogy találkoztunk, csak
azt sajnálom, hogy ilyen körülmények között.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Miután távozott a lány, Carina
felkereste édesapját, aki továbbra is az ismerőseivel társalgott. Valószínűleg
észre sem vette a távozását, annyira belefeledkezett a beszélgetésbe. Épp egy
viccet mesélt egy bajszos férfi hadonászva, nagy hangon.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Papa, hamarosan kezdődik az
előadás – súgta oda neki Carina. Igazából fogalma sem volt, mikor kezdődik, de kezdett
elege lenni a harsány társaságból.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, tényleg, már ennyi az idő…? –
nézett rá a karórájára Mr. Gray.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Elköszöntek az emberektől, és
elfoglalták helyüket az egyik első emeleti páholyban. A székeket és falakat
vörös drapériával vonták be, ami remekül harmonizált Carina ruhájával.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Hamarosan elsötétült a terem, és
felvonták a függönyt a színpadon.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A Szentivánéji álmot adták elő
remek szereposztásban, és a színdarab végén sokan – köztük ők is – felállva
tapsoltak. Carinát teljesen elbűvölte az előadás, és a hatása alá került. A
hazafelé tartó úton végig ábrándozott, és a tündéreken tűnődött. A tündérekről
viszont eszébe jutott William kishúga, és összeszorult a szíve.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi a baj, lányom?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak… eszembe jutott William –
csúszott ki a száján. – Mesélt egy szomorú történetet – fűzte hozzá, nehogy
gyanút fogjon édesapja.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Értem. Erről jut eszembe, ma járt
nálam William.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Milyen ügyben? – riadt meg
Carina.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megkért rá, hogy ne mondjam el
neked.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De papa, kérlek, mondd el!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem tehetem. Megígértem. És egy
úriember midig betartja a szavát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De ő csak egy komornyik!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy komornyik is ember.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ezzel Carina nem tudott vitába
szállni. Az utat csendben tették meg, a gondolataikba temetkezve. Carina
egyenesen a szobájába indult. Már éjfél is elmúlt, de két inas fogadta őket.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány viszont nem kért a
társaságukból, közölte, hogy egyedül is a szobájába talál, és eszébe ne jusson
felküldetni hozzá a komornáit. Ahogy haladt felfelé a csigalépcsőn, különös
érzése támadt. Egy lépcsőfordulóban volt egy kis míves ablak, amin kinézett. A
gázlámpák tompa fényében látta, hogy szállingózik a hó. Megállt, és csak bámult
kifelé. Hirtelen léptek hangja ütötte meg a fülét. Összerezzent, és elrebbent
az ablaktól. William tartott felé, és amikor észrevette úrnőjét, megszólította:<br />
- Szép estét, Úrnőm!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szép estét, William – mérte végig
megbántottan, gőgösen, és el akart menni, de a férfi utána szólt:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Beszélnünk kell.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Komoran, kissé jegesen közölte, és
arca olyan szigorú volt, amilyennek a lány még sohasem látta. Carina most vette
észre, hogy nem csak ő, hanem a komornyikja is fogyott, bár nem annyit, mint ő.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nincs mit megbeszélnünk.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hallgasson meg!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem foglak!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De, igen. Végighallgat – mondta
ellentmondást nem tűrően, szokatlanul komolyan. Tett néhány lépést Carina felé,
aki kissé megijedt, és a zöld drapériához hátrált. William ekkor megfogta a
vállát, és mélyen a szemébe nézett. Alig lehettek tíz centire egymástól, és a
lányt feszélyezte komornyikja közelsége. Elveszett a férfi szomorú, de kőkemény
tekintetében, és enyhén elnyílt az ajka.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- El kell mondanom valamit
Londonnal kapcsolatban. Szörnyen röstellem, de tettem valamit, amit nem lett
volna szabad.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William szemében furcsa fény
csillant, ahogy ezt kijelentette.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit…? – szorult össze Carina
szíve, és a legrosszabbra is fel volt készülve. A férfinak ekkor megvillant a
tekintete, és így szólt suttogva:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Egyik kezével szenvedélyesen
megragadta a lány derekát, és magához vonta. Másikkal megfogta a tarkóját, majd
közelebb húzta a fejét, és lehunyta a szemét. Carinának ellenkezni se maradt
ideje, csak azt érezte, hogy William forró ajka rátapad az övére. A szíve
kihagyott egy ütemet, és szinte kővé dermedt. De amint ráeszmélt arra, hogy
William épp őt csókolja, elöntötték az érzések. Vágyott rá, és testén
villámcsapásszerű érzés futott át, kizökkentve őt abból a fagyott állapotból.
Ugyanakkor nagyon meglepődött, és nem tudta mire vélni a helyzetet. Bármennyire
is jól esett neki, ellökte magától komornyikját.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mégis mit képzelsz?! – ütötte
pofon.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi valószínűleg számított
erre, mert nem úgy tűnt, mint aki megdöbben a reakciótól. Valószínűleg fel volt
készülve rá, hogy úrnője nem fogja tolerálni a viselkedését, de tekintete arról
árulkodott, hogy ő mindenre elszánt, és többé semmi sem érdekli. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajnálom… Tudom, hogy nem lett
volna szabad… De nem tudtam ellenállni önnek. Ahogy most sem – fűzte hozzá
halkabban, és újra elkezdett közelíteni a fejével a lány felé. Carina kis
kezeivel ütlegelte a férfi mellét, amire enyhén lefogta őket.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez hazugság! Te nem szeretsz!
Miért kínzol?! Eressz! – próbálta kiszabadítani magát komornyikja szorításából,
de túl erőtlennek bizonyult. Tehetetlenségében elsírta magát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Téved. Szeretem.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William odaszorította a kezét a
csuklójánál fogva a falhoz, hogy ne kezdje el újra ütlegelni, majd nekifeszült
a testével. Carina így teljesen a falhoz kényszerült. A férfi ekkor újra megcsókolta, de jóval
hosszabb ideig, és jóval hevesebben. A lány ajka elnyílt, beengedve a férfi
nyelvét, aki szenvedélyesen körözött vele a szájában. Ahogy csókolta, hirtelen
eszébe jutott minden… A tánc, a vallomása, és ahogy William maga alá gördíti az
ágyon…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Azon kapta magát, hogy patakokban
folynak a könnyei. Minden felszakadt benne, akár egy régi seb; megtört William
csókjai alatt. Nem tudott többé ellenállni neki, és nem is akart. A maszkot,
amit újra felvett magára, a férfi ajkának érintésével megsemmisített. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William, én… én emlékszem –
nézett fel rá.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Komornyikja arca felragyogott, és
könnyek gyűltek a szemébe a lány kijelentésétől. Egy csepp kis is buggyant, és
legördült az arcán, egészen az álláig.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát emlékszik…? – kérdezte
fojtott hangon a meghatottságtól.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen. És komolyan gondoltam.
Szeretlek.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William megcsóválta a fejét, és
örömében elnevette magát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én is. Én is szeretem önt,
kedvesem – vonta újra magához. Ismét megcsókolta, de most rettentően lágyan és
olyan érzékien, hogy Carinának majdnem kicsúszott a lába alól a talaj.
Megroggyantak a térdei, és elsöprő érzés hullámzott végig a testén. Ilyet még
soha nem tapasztalt. Hihetetlen öröm járta át egész lényét, a lábujja hegyétől
egészen a feje búbjáig. Egyre csak a férfi vallomása visszhangzott a fejében. <i>„Szeret, szeret, szeret…!”</i> Madarat
lehetett volna vele fogatni. A férfi elengedte a kezét, és szorosan átölelte.
Carina átfonta a derekát a karjával, és lázasan visszacsókolta. Teste meg-megremegett,
arca kipirult, és alig hallhatóan felnyögött. Amikor ajkaik elváltak egymástól,
a férfi a homlokát a lány fejének biccentette, és így szólt halkan:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hiányzott, Carina – mondta elérzékenyülten.
</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te is nekem, William.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány arcán kövér könnycsepp
gördült végig, amit komornyikja lágyan letörölt az ujjaival.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm, én… - kezdett bele, de
Carina belevágott a szavába:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem vagyok többé az Úrnőd –
jelentette ki egyszerűen. Ezt magától értetődőnek találta ezek után. – És azt
hiszem, itt az ideje, hogy tegezz – kuncogott pirulva. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na, de Carina…! Ez nem helyes –
mosolygott rá William.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudom – vigyorodott el a lány. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi gyengéden megcirógatta az
arcát a kézfejével, amit Carina lehunyt szemmel tűrt, majd elégedetten
felsóhajtott, és ráhajtotta a fejét a mellére.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne engedj el… Ne engedj el soha
többé… - szorította magához erősen, úgy, hogy ujjai elfehéredtek.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh, drága, kicsi Carina...! Bár
ilyen egyszerű lenne… - sóhajtott fel bánatosan, majd finoman eltolta magától.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi… mi az? – nézett rá megütközve
a lány.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak… – hajtotta le a fejét. –
Tettem valamit, amit örök életemben bánni fogok. Kérem… kérlek, bocsáss meg.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De mit? – riadt meg. – Mit
tettél, William?!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi szeme elfelhősödött, és
végtelen fájdalom jelent meg a tekintetében. A lány várta, hogy szóljon
valamit, de nem bírt, a könnyek fojtogatták. Válasz helyett megszorította
Carina kezét, és csókot nyomott a homlokára. Sarkon fordult, és sietve
távozott. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány még sokáig állt a lépcsőfordulóban,
a történteken merengve. Vegyes érzések kavarogtak benne. A mennyországban
érezte magát a csókoktól, és hogy William viszontszereti, de nem tudott
szabadulni balsejtelmétől. Aggasztotta a férfi titkolózása, de igyekezett nem
törődni vele.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Egész éjszaka nem bírt elaludni,
mert egyre csak az járt a fejében, hogy William szereti őt, és csakis őt. Újra
és újra beleborzongott a csókok emlékébe, ahogy felidézte őket szinte
percenként. Szíve hevesen zakatolt, és egész testében remegett. Összevissza
ölelgette a kispárnáját, és amiután hajnali háromkor sem jött álom a szemére,
kénytelen-kelletlen elővette a Laudanumot a fiókjából. Hármat szippantott belőle,
és szinte azon nyomban beleájult a baldachinos ágyába.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Reggel kipihenten és frissen ébredt
– hosszú hetek óta először. Az oldalára fordult, és egy kis, háromszög alakú
követ vett észre a párnája mellett. A kezébe vette, és megdobbant a szíve.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De hisz ezt William hagyta itt…! –
suttogta maga elé. Rossz sejtése támadt. Csengetett, és komornája, Edith jelent
meg.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hívd ide a papát! Sürgős! </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány meghajolt, és pár perc múlva
belépett édesapja a szobájába elegáns öltönyben.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó reggelt, lányom! Miért
hívattál? Történt valami? - nézett rá aggódva.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hol van William? – szegezte neki
a kérdést.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Most már bevallhatom, miért járt
tegnap nálam…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért? – szorította meg Carina az
ágya szélét, és nagyot nyelt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nos, William azért járt nálam, hogy
beadja a felmondását.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És… és te… elfogadtad? – kérdezte
a lány elhűlve, és érezte, hogy könnyek szöknek a szemébe. A legrosszabb
félelme vált valóra, és szinte lebénult.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen. Épp az imént távozott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ahogy ezt kijelentette, Carinát
elhagyta minden ereje. Csak ült megdermedve, és nem akarta elhinni édesapja
szavait. </span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i><b><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2014/02/az-utolso-felvonas.html"><br /></a></b></i></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i><b><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2014/02/az-utolso-felvonas.html">Következő fejezet</a></b></i></span></div>
</div>
</div>
<center>
<center>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-colorscheme="light" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/11/17-lepcsofordulo.html" data-num-posts="10" data-width="470">
</div>
</center>
</center>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-11769561320754753462013-11-01T21:04:00.002+01:002013-11-09T18:30:05.186+01:0016. Bál és levél<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjf7h8vPxDWTs17QGD8VgaI1Jm8TWmUiwXdfho6c6dL-k9WM0EDo80ZMNjZwXu9gFv6y1TDGxADwjT3h2oVZk8MQhU4D69opVjQyD-tzqh7kL0bRSb6Og0vkxpGNLIJ4xWr0UVYBpqqK1Om/s1600/letters_from_juliet_by_bittersweetvenom-d54sova.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjf7h8vPxDWTs17QGD8VgaI1Jm8TWmUiwXdfho6c6dL-k9WM0EDo80ZMNjZwXu9gFv6y1TDGxADwjT3h2oVZk8MQhU4D69opVjQyD-tzqh7kL0bRSb6Og0vkxpGNLIJ4xWr0UVYBpqqK1Om/s1600/letters_from_juliet_by_bittersweetvenom-d54sova.jpg" height="215" width="320" /></a></div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i>Sziasztok! Kész az új fejezet, remélem, tetszeni fog :) Ez valószínűleg az utolsó előtti előtti fejezet, szóval hamarosan vége a történetnek. Örülnék, ha megtisztelnétek a véleményetekkel :) És köszönöm mindenkinek az eddigi támogatást, rengeteget jelentenek nekem a kritikáitok, ezek adnak erőt és lendületet a folytatáshoz :)</i></span><br />
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Másfél hét telt el Carina hazatérte
óta. William betartotta Úrnője kívánságát, és nem mutatkozott előtte. Csupán
egyszer futottak össze a folyosón. William a kezén egyensúlyozott egy tálcán
egy kristálypohár-készletet. Carina véletlennek álcázva nekiment, amire a
poharak hangosan csörömpölve összetörtek. A lány csak ennyit mondott megvetően:
<i>„Te szerencsétlen! Le lesz vonva a
béredből!”<o:p></o:p></i></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina meg volt győződve róla, hogy
William csak azért vallott szerelmet neki, mert félti az állását, és nem
akarja, hogy kirúgja az édesapja. Azt akarta, hogy William is szenvedjen, mint
ő. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Édesapja bált szervezett
hazatértének tiszteletére, amire lánya külön kérésére Neridát is meghívta a
családjával együtt. Amikor említette neki a nevét, a férfinak felderült az
arca, és közölte, hogy természetesen ismeri őt, mert Nerida édesapjával
régebben gyakran járt el vadászni. „<i>Kiváló
alkalom felfrissíteni a barátságot”</i> – közölte vidáman. Mostanában feltűnően
az volt valamiért. Amióta elvált Angelától, és lánya visszatért, mintha
kicserélték volna. Lányát majdnem mindennap meglepte valamilyen ajándékkal, és
a teadélutánokat kettesben, egymással beszélgetve töltötték el. Carina nem is
hitte volna, hogy ilyen sok közös témája akad édesapjával. Könyvekről,
művészetekről, sőt, divatról társalogtak. Carina csak egy hét után mert
előhozakodni azzal, hogy talált egy cicát, aki a szobájában lakik, de
legnagyobb döbbenetére édesapja kedvezően fogadta a hírt. Sőt, készíttetett
neki egy alvókosárkát. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Papa, melyik ruhámat húzzam fel?
– kérdezte Carina édesapjától a bál napján.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Van egy kis meglepetésem a
számodra. Rendeltem neked egy ruhát, egyenesen Párizsból! Szeretnéd megnézni?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány tekintete felcsillant.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, igen, nagyon szeretném! –
lelkesedett fel.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Édesapja belékarolt, és az egyik
szobácskába vezette. Ott lógott az új báliruhája egy fogasra felakasztva.
Carinának elállt a lélegzete. A ruhakölteményt drága, kék-és halványsárga
atlaszselyemből szőtték, és megannyi fodor, csipke és szalag díszítette.
Végighúzta rajta az ujjait, és körbejárta. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nahát, papa! Ez gyönyörű!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ebben a ruhában te leszel a
legszebb! Ragyogni fogsz, drága lányom! </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Köszönöm szépen, papa! – lépett
oda Carina édesapjához, és átölelte. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez csak természetes, a lányomnak
mindenből a legjobb jár!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úgy szeretném felhúzni!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De hisz még csak két óra! A bál
pedig hétkor kezdődik.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kérlek szépen, papa! Annyira
szeretném! – pislogott rá bájosan. A férfi elnézően megcsóválta a fejét. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nos, rendben. De ha elszakítod,
vagy összekoszolod…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem fogom, ígérem! – ölelte át
futólag, és puszit adott édesapja arcára.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Felküldetek szobalányokért, hogy
segítsenek átöltözni.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nincs szükségem rájuk. Egyedül is
fel tudom húzni! </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Valóban…? – nézett rá meglepetten
Mr. Gray. – Ahogy látom, jó hatással volt rád az önállóság. De ez a ruha túl
drága ahhoz, hogy tönkretedd – ment ki a szobából, és pár perc múlva két
komornája, Juliet és Edith jelent meg. Tűrte, hogy felhúzzák rá a
ruhakölteményt, mégis, ahogy belenézett a tükörbe, nem az a látvány fogadta,
amit várt. A ruha kissé bő és széles volt rá, és nem azért, mert a szabó nem
találta el a méretét. Hisz a szökése előtt két héttel vettek róla méretet.
Fogyott, méghozzá nem is keveset, pedig előtte sem számított testesnek. Még az
arca is beesett kissé. Ez most tűnt fel neki, az új báliruhájában. Rémülten
megtapogatta az arcát, majd kiengedte kontyba fogott haját.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi a baj, kisasszony? – kérdezte
Edith.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Semmi, semmi… Szólj a papának,
hogy kész vagyok. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Komornái illedelmesen meghajoltak,
és hamarosan Mr. Gray lépett be a szobába.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nahát, lányom! Úgy nézel ki ebben
a ruhában, akár egy igazi hercegnő! – mérte végig ragyogó mosollyal. – Bár
attól tartok, hízhatnál egy kicsit. Igencsak lefogytál. Nem eszel rendesen?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De, papa – hazudott lesütött
szemmel. Igazság szerint azóta, amióta William visszautasította, alig bírt
legyűrni egy-két falatot. Jóformán csak folyadékot vitt be a szervezetébe. Még
olyan is előfordult, hogy az ételét egész egyszerűen kidobta, vagy Celestinának
adta. A macskája ebből kifolyólag jelentős súlygyarapodáson ment keresztül, de
szerencsére nem az egészsége rovására, sőt, jót tett neki, mert előtte
meglehetősen sovány volt. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egyél is, mert így nem fogsz
tetszeni a hódolóidnak! Apropó, hódolók… Ezt a minap valaki névtelenül küldte
neked – lépett oda az íróasztalhoz, és a fiókjából előhúzott egy drágakő-berakásos,
rózsadíszes nyakláncot. Szakasztott mását annak, amit Carina Williammel együtt
kinézett magának. A lány hirtelen megkövült, és lehervadt a mosoly az ajkáról.
Ezt édesapja is észrevette, és szóvá tette:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi a baj, drágám? Talán nem
tetszik? </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hódolóm…?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi ebben olyan meglepő, édes
lányom...? Máskor is kaptál ajándékokat a hódolóidtól, és mindig örültél neki.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Örülök – nyögte ki Carina nagy
nehezen, és tűrte, hogy édesapja feltegye rá. Szinte fojtogatta a nyaklánc, le
akarta tépni a nyakáról, de tudta, azzal elárulná magát. Végzetes lenne, ha
kiderülne, hogy Williamtől kapta az ékszert, aki iránt gyengéd érzelmeket
táplál. Meg volt győződve róla, hogy ő küldte neki, hisz vele együtt nézegette
az ékszeresboltban. Egy pillanatra elbizonytalanodott. <i>„Mi van, ha mégis szeret? Hisz ez a nyaklánc vagyonokat ér… Egyáltalán
honnan volt rá pénze?” </i>De aztán megjelent benne a dac. „<i>Nem, engem nem fog egy nyaklánccal levenni a
lábamról! Én ennél sokkal többet tettem érte. Eldobtam a rangomat,
becsületemet, mindenemet, egyetlen csókjáért! De neki nem kellettem. Hát
szenvedjen ő is, úgy, ahogyan én! Ha pedig tényleg szerelmes belém, az csak még
jobb. Megtapasztalja, milyen érzés visszautasítottnak lenni!”<o:p></o:p></i></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Most… most megyek készülődni –
libbent el Carina. Amint benyitott a szobájába, legnagyobb megrökönyödésére
Williamet találta bent. Valamit szorongatott a kezében, amit készült letenni a
lány éjjeliszekrényére. De Carina kizökkentette, és fölegyenesedett. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nahát, Úrnőm, én... – kezdett
bele, de a lány ráförmedt: </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mégis mit keresel a szobámban?!
Honnan vetted a bátorságot, hogy csak úgy betörj ide?!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én csak… Elnézését kérem.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi az ott a kezedben?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy levél. Kérem, olvassa el,
minden egyes szó igaz, és tiszta szívből remélem, hogy meg fog bocsátani nekem
– adta át a lánynak a borítékot. Carina szinte kitépte a kezéből, majd dühösen
megvillant a szeme. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Soha nem bocsátok meg! – közölte,
azzal kis darabokra tépte a levelet.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi megtörve, szomorú
tekintettel nézte, ahogy a fecnik a földre hullnak.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina, amint megtette, rájött,
hogy valószínűleg hibát követett el, de már nem volt visszaút. A szakadék
szélén táncolt, és most belesett, magával rántva Williamet. Komornyikja csak
állt előtte, és kétségbeesetten nézett Úrnőjére. Megdermedt a pillanat, mintha
megállt volna az idő. Carinát belül mardosta a lelkiismeret, úgy érezte, mintha
valami fojtogatná belülről. Nem bírta tovább. Meg kellett szólalnia, tennie
kellett valamit.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én… - kezdett bele, és tett egy
lépést komornyikja felé. Azonban a férfi tekintete megvillant, bár nem dühösen,
mint Carinának előtte. Valami egészen mélyről jövő, és végtelenül fájdalmas ült
a pillantásában. Még néhány másodpercig nézte őt, majd szó nélkül sarkon
fordult, és faképnél hagyta Úrnőjét. A lányt elöntötte a harag, majd egy
mozdulattal leszedte a nyakláncát, és a távozó férfi után kiáltott:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem kell az ostoba ajándékod!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William hátra se nézett, még akkor
sem, amikor Úrnője teljes erőből, dühösen a földhöz vágta az ékszert, ami
darabokra törött… Carina lelkével együtt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Majdnem három órán keresztül
zokogott a szobájában, és közben lázasan írt – úgy érezte, papírra kell vetnie
az érzéseit, különben megbolondul. Remegett a keze írás közben, így tele lettek
a lapok tintapacákkal. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<i><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">„William
levelet írt nekem, de én összetéptem. Bár ne tettem volna! De dühös voltam rá,
végtelenül dühös. Visszautasított engem, ENGEM, az Úrnőjét! Pedig ő csak egy
egyszerű komornyik, aki még azért is hálás lehetne, hogy egyáltalán ránézek!
Valaha szerettem őt, és képes lettem volna miatta eldobni az egész, eddigi
életemet. És ez a hála! Gyűlölöm őt, gyűlölöm! Nem fogok neki soha
megbocsátani, szenvedjen úgy, ahogyan én, azt akarom, hogy ő is tapasztalja
meg, mit éltem át akkor, amikor visszautasított! Most én utasítottam vissza őt,
és most megtudja, milyen is ez! <o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<i><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">De
miért szeretem még mindig ennyire? Miért nem tudom kiverni a fejemből? Miért
kísért állandóan?! Csak ő jár a gondolataimban, róla álmodok, ő az első, aki
eszembe jut reggel, és hiányzik, borzasztóan hiányzik…”<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ahogy ezt papírra vetette, meg sem
várta, hogy megszáradjon a tinta, galacsinba gyűrte, és a falhoz vágta. Az
asztalra borult, és egészen addig bőgött, amíg bele nem fájdult a feje, és el
nem kezdett szédülni. Eszébe jutott, hogy hamarosan kezdődik a bál, amit
ráadásul az ő tiszteletére szerveztek. Minden egyes porcikája tiltakozott
ellene, de muszáj volt részt vennie rajta. Eszébe jutott, hogy van egy kis
Laudanum a fiókjában. Rácsepegtetett egy keveset egy zsebkendőre, majd mélyen
beszívta a szagát. Érezte, hogy kezd lenyugodni, azonban az elméje nem tisztult
ki, sőt, furcsa bódultság vett erőt rajta. Eszébe jutott édesapja
figyelmeztetése: <i>„Kis adagban nyugtató,
nagyban pedig altató.”</i> Ő nem akart elaludni, ezért megmosta az arcát hideg
vízzel, hogy egy kicsit felfrissüljön. Ahogy belenézett a tükörbe,
megállapította, hogy rémesen néz ki. A haja zilált, a szemei vörösek és
kisírtak, az arca ugyan kerek, de enyhén beesett… Tudta, hogy valamit kéne
kezdenie magával, de elhagyta minden ereje. Így csengetett a komornájának, és
megparancsolta neki, hogy tegye elfogadhatóbbá a külsejét. Azt az elején
kikötötte neki, amikor a lány belépett a szobájába, hogy ne kérdezősködjön.
Komornája csendben, egy szó nélkül tette a dolgát. A lány, miután szolgája
kicsinosította, újra belenézett a tükörbe. A haja gyönyörű, bonyolult kontyba
volt fogva, és kis, csillogó gyöngyök díszítették. Fülében gyémántfülbevaló
tündökölt, és arcán egy foltot, egy szeplőt se lehetett látni – komornája
eltüntette őket púderral mind egy szálig. Mégis, a tekintete ugyanolyan maradt,
ugyanolyan bánatos és megtört. Próbált mosolyt erőltetni magára, de
meglehetősen kényszeredettre sikeredett. Elfordult a tükörtől, és megfeszült
idegekkel várta a bált.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<br /></div>
<div align="center" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">~~*~~</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szabad egy táncra, hölgyem? –
szólította meg egy megnyerő külsejű fiatalember. Carina fásultan bólintott,
miután vetett rá egy felszínes pillantást. A bál még csak egy órája tartott, de
neki annyi kérője akadt, hogy szusszanni se bírt. Rengetegen eljöttek az
estélyre, ennyi embert még életében nem látott a kastélyukban. A legtöbbjüket
nem is ismerte. Elhatározta, hogy a tánc után megszökik valahogy. Látta Neridát,
aki büszkén táncolt egy magas, jóképű fiatalemberrel. <i>„Bizonyára a kedvese, Gabriel úrfi.”</i> Kicsit irigyelte őket, de közben
dühös is volt rájuk, ahogy minden párocskára a teremben, mintha ők tehetnének
arról, hogy William visszautasította.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Beszélnünk kell – súgta oda
Carina Neridának, amikor egymás mellé kerültek tánc közben. A lány bólintott,
majd újból ráemelte szerelmes, csillogó tekintetét kedvesére.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A tánc után Carina keresett egy
néptelen sarkot, és odaintette barátnőjét. A lány szintén kék báliruhát viselt,
mint ő, ami kitűnően illet a szeme színéhez.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Drágám! – borult a nyakába
Nerida. – Hadd nézzelek! – tolta el kissé magától, és végigmérte. – Hogy te
milyen gyönyörű vagy! Örülök, hogy újra látlak.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én is nagyon örülök, és te is
igazán csinosan nézel ki.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jajj, te – kuncogott a lány. –
Képzeld, nagyszerű hírem van!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mondd, mi történt?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Papa megengedte, hogy elvegyen
Gabriel úrfi!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nahát! Ez tényleg nagyszerű hír. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugye, milyen csodálatos? Az
esküvő időpontja még nincs kitűzve, de én azt szeretném, ha te lennél a
koszorúslány! Persze, csak ha nincs ellenedre.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az… nagyon jó lenne.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carinának összeszorult a szíve, és
fojtogatta a sírás. Arra gondolt, hogy ő sohasem lesz boldog, mert nem lehet
együtt azzal, akit szeret. Azaz szeretett…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh, mi a baj, kedvesem? Miért
lettél ilyen szomorú hirtelen?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William – foglalta össze röviden,
tömören.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De hát mi történt? Nem kelhettek
egybe? Édesapád megtiltotta?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bár megtiltotta volna… Mert az
azt jelenti, hogy Williamnek szándékában áll elvenni.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Biztos csak nincs bátorsága
megkérni a kezedet.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Visszautasított – mondta a lány
hűvösen. Valószínűleg a Laudanum hatása miatt tudta ezt sírás nélkül
kijelenteni. Nerida döbbenten nézett barátnőjére.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Vissza… utasított? Pont téged? Az
Úrnőjét?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tettem, amit mondtál… Meg akartam
csókolni, de ő eltolt magától.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Nerida a szája elé kapta a kezét.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, te szegény… - ölelte át. –
Sajnálom, annyira sajnálom! És én itt fecsegek összevissza Gabriel úrfiról…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugyan, én örülök nektek. De én
sajnos nem vagyok olyan szerencsés, mint ti. Engem sajnos nehéz szeretni…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jaj, szívem, hogy mondhatsz
ilyet? Te egy igazán melegszívű, kedves lány vagy, és William ostoba, hogy nem
veszi észre! Nem érdemel meg téged! Ne is keseregj miatta, majd találsz
valakit, aki elfogad téged úgy, ahogy vagy, és elismer, akárcsak Gabriel úrfi
engem! Ő… ő olyan kedves, és jóképű, és szórakoztató… - Nerida szeme
csillogott, ahogy róla beszélt. – Oh, bocsánat – rázta meg a fejét.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem fogok mást találni… És nem is
akarok. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szereted őt még mindig, igaz?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Gyűlölöm! – jelentette ki
hevesen.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha gyűlölnéd, nem beszélnél róla
ilyen szenvedélyesen. Csak azt lehet gyűlölni, akit valaha szerettünk. De ne valld
be nekem, elég, ha te belül tudod az igazat. Egyébként ő is itt van a teremben?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Gondolom én… Komornyik, így jelen
kell lennie, és a vendégek kívánságait lesnie.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Persze. Hogy is néz ki? Lehet,
láttam.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Magas, fekete, hátrafésült hajú,
és egy kissé sápadt. A húszas éveiben jár. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Nerida szeme kikerekedett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak nem…?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi az? Mi történt?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Semmi, semmi… Bizonyára csak
összetévesztettem valaki mással. Csak emlékeztet valakire.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kire?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem számít… Még a nevük sem
egyezik. Egyébként láttam őt, és egy hölggyel beszélgetett épp.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy… hogy micsoda?! – feszült ökölbe
Carina keze.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Feltűnően jóképű ez a te
komornyikod. Azt hitted, hogy másoknak elkerüli a figyelmét?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kirúgatom! Ki fogom rúgatni!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A grófkisasszonyok és dámák
legnagyobb örömére, akik kapva kapnának utána. Ezt akarod?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Soha! – viharzott el Carina.
Nerida utána kiáltott valamit, de nem érdekelte. Annyira dühös lett, hogy már
semmi sem számított neki. A terem túlsó végén meglátta Williamet, aki egy
magas, nádszálkarcsú, fekete hajú hölggyel beszélgetett. Egy felszolgáló haladt
el mellette, aki vörösbort kínálgatott körbe.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kisasszony? – fordult felé
mosolyogva a férfi.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Köszönöm – vett le egy
kristálypoharat, és gonoszul megvillant a szeme.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A csinos hölgy elköszönt
komornyikjától, és elindult, pont Carina felé. Amikor el akart menni mellette,
a lány véletlennek álcázva nekiesett. A vörösbor ráömlött a hófehér ruhájára,
amire dühösen toppantott egyet.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Most nézd meg, mit csináltál!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh, pardon, mademoiselle – mondta
Carina ártatlanul, de alig bírta visszafojtani gúnyos mosolyát. A körülötte
állók közül jó néhányan kinevették, de egy ifjú odalépett a hölgyhöz, és
eltámogatta.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jöjjön, kedvesem - karolta át a
derekát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amint hátat fordítottak neki, nem
bírta tovább – elnevette magát. Ekkor hozzá is odalépett egy ifjú, aki így
szólt hozzá mosolyogva:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jól elintézte Eleonor
hercegkisasszonyt!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én csak véletlen…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát persze, hát persze! De ne bánkódjon,
hát, ha valaki, ő megérdemelte. Ilyen felfuvalkodott és gőgös teremtés kevés
akad! De mily’ modortalan vagyok! Hadd mutatkozzam be! A nevem Jonathan Herbert.
Kegyed pedig, ha nem tévedek, Carina Gray kisasszony, akinek a tiszteletére
lett szervezve eme kitűnő bál.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, én vagyok – sütötte le a
szemét, amikor a fiú kezet csókolt neki. Igazán jóképű és elegáns volt a szőke,
rövid hajával, zöld szemével és sötétkék frakkjával. William ott állt nem
messze tőlük a falnál, és Carina látta, hogy őket nézi.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh, kegyed olyan bájos!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ön pedig jóképű – kuncogott, és
közelebb lépett hozzá. Megrebbentette a szempilláit, hogy még jobban elbűvölje.
Bevált a terve: az úrfi elpirult, és csak dadogott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina megeresztett még egy kis
kuncogást, majd enyhén beleharapott az ajkába. Élvezte ezt a kis játékot, de
szíve olyan fagyos volt, akár a jég. Semmit sem érzett iránta, azt akarta, hogy
Williamnek fájjon. Lelke mélyén tudta, hogy ez önző és kegyetlen dolog, és már
majdnem visszafordult, amikor Jonathan úrfi újra magához vonta, és megcsókolta.
Carina le sem hunyta a szemét, és kirázta a hideg – de nem az a jóleső hideg,
amit Williamnél tapasztalt mindig. Undor fogta el, de azért erőt vett magán, és
futólag visszacsókolta. A fiút sikerült teljesen levennie a lábáról – rajongó
tekintettel nézett rá, és arca teljesen kipirult. Carina most látta, hogy
valószínűleg még nála is fiatalabb – úgy tizenöt év körülinek becsülte.
Elszégyellte magát hirtelen.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bo… bocsánat, ki… kisasszony, én…
Csak teljesen magával ragadott az ön szépsége…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miket nem képzelsz, hogy csak úgy
megcsókolsz?!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Rettentően sajnálom, kisasszony… Hozhatok
valamit, kisasszony? – hebegte zavartan.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen. Kérek egy kis vörösbort.
Azt hiszem, az most rám férne… - fűzte hozzá halkan.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Máris – sietett el lelkesen a
fiú. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina Williamet kereste a
tekintetével, de nem látta sehol. <i>„Biztos
féltékeny lett, és elvonult!”</i> – gondolta fölényesen, de belül rettenetesen
érezte magát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kisasszony, meghoztam a
vörösbort! - nyújtott felé Jonathan úrfi
egy poharat.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hagyj békén – hárította el Carina
rá se nézve, és kiment a teremből. Elhatározta, hogy megkeresi Williamet, de
sehol sem találta. Csalódottan indult vissza a bálterembe, nyelve a könnyeit.
De végig tartotta magát, azonban az est végén, miután mindenki hazament, és
átöltözött hálóruhába, kitört belőle a zokogás. </span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><b><i><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/11/17-lepcsofordulo.html"><br /></a></i></b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><b><i><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/11/17-lepcsofordulo.html">Következő fejezet</a></i></b></span></div>
</div>
<center>
<center>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-colorscheme="light" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/11/16.html" data-num-posts="10" data-width="470">
</div>
</center>
</center>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-83648218558340358792013-10-31T23:03:00.002+01:002013-10-31T23:04:44.597+01:00Rajz :)<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kaptam egy új rajzot Willről és Carináról, szerintem irtó édes *-* :$ Holnap pedig hozom az új fejezetet :)</span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2ppEnc_lzO5Ut2pyO0GJn1tSUrCZBPaD7aF-QYM_tpaRtBJcMHelqmZ0m29zcIJK4A2N2DM6ZeUb4ZJxS3kJNR2dCAdo5DaaENbJ3ZPXGD-pSpq-5oRi7I3XRwR8XRZ8k6PS-4r1J1j6o/s1600/carina_and_william_by_marajadeeh-d6silbx.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2ppEnc_lzO5Ut2pyO0GJn1tSUrCZBPaD7aF-QYM_tpaRtBJcMHelqmZ0m29zcIJK4A2N2DM6ZeUb4ZJxS3kJNR2dCAdo5DaaENbJ3ZPXGD-pSpq-5oRi7I3XRwR8XRZ8k6PS-4r1J1j6o/s1600/carina_and_william_by_marajadeeh-d6silbx.jpg" height="320" width="240" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<center><center>
<div id="fb-root"></div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/10/rajz.html" data-num-posts="10" data-width="470" data-colorscheme="light"></div> </center></center>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-16885404456713210672013-10-18T19:08:00.000+02:002013-10-26T12:38:59.297+02:00William naplója<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ez csak úgy kipattant a fejemből. William ezt írta volna a naplójába azután, miután távozott Úrnőjétől, ha írna naplót (ezt még nem döntöttem el, de akár :) )</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amikor távoztam Úrnőmtől, erőt vett rajtam a mindent elemésztő kétségbeesés. De próbáltam tartani magam legalább a szobámba vezető útig. Nem engedhettem szabadjára az érzelmeimet, mert félő volt, hogy valamelyik alkalmazott, vagy esetleg maga a ház ura meglát engem. De amint átléptem szobám küszöbét, és gondosan elreteszeltem az ajtót, eluralkodott rajtam a fájdalom. Dühös voltam magamra, végtelenül dühös. Ez az egész az én hibám, és ha nem utasítom vissza Úrnőmet, most a karjaimban tarthatnám. Milyen ostoba voltam!</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Leroskadtam az ágyamra, és a kezembe temettem a fejem. Éreztem, ahogy a könnyeim kifolynak az ujjaim között. Nem szokásom sírni, egyáltalán nem, de ez túl sok volt most nekem. Úrnőm hallani se akar rólam, látni se kíván engem, mindezt azért, mert eltoltam magamtól. Végzetes hibát követtem el, és sincs szó rá, mennyire bánom. Ó, bár jóvátehetném...!</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">De amint Úrnőm elkezdte közelíteni a fejét, bevillant az előző éjszaka emléke, amikor oly rútul kihasználtam. Hirtelen nagyon elszégyelltem magam, és kínzott a lelkiismeretem. Noha mindennél jobban vágytam a csókjára, a szégyen és a józan eszem felülkerekedett. Bár azt tettem volna, amit a szívem diktál! De én makacsul, hidegfejjel cselekedtem, és most Carina gyűlöl. Nem hibáztatom. Én is gyűlölöm magamat. Tudom jól, hogy Úrnőmnek mekkora hihetetlen bátorságra volt szüksége ahhoz, hogy megtegye ezt a lépést. Még mindig kísértenek a szavai, amiket akkor mondott nekem. Eldobta az önbecsülését, büszkeségét, mindenét, és én csak úgy eltaszítottam magamtól. De legjobban nem is a szavai, hanem a végtelenül szomorú, csalódott arca fájt nekem. Az én szívem is majd’ megszakadt, de Úrnőm valószínűleg még nagyobb fájdalmat élt át.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Most én is megtapasztaltam, amit ő akkor, és összetörtem szavainak súlya alatt.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Látom lelki szemeim előtt, ahogy ott áll, kétségbeesetten, és vádlón néz rám azokkal a gyönyörű, mélykék szemeivel. Legszívesebben magamhoz öleltem volna, és addig mondogattam volna neki, hogy szeretem, amíg el nem hiszi.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Mert szeretem őt, igazán, tiszta szívemből, úgy, ahogyan még soha, senkit nem szerettem. El sem hittem volna előtte, hogy létezik effajta elemi, mindent elsöprő érzés. Csak könyvekben olvastam róla, de úgy véltem, a könyvek túloznak. De rá kellett, hogy jöjjek, a valóság még a képzeletet is felülmúlja!</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Mindig is, a kezdetektől fogva hittem – legalábbis akartam hinni abban, hogy Úrnőm belül jó ember. Komornyiki pályafutásom első pár hónapjában meginogni látszott első benyomásomból adódó, optimista következtetésem. Úrnőm kiállhatatlanul viselkedett velem, nem vett emberszámba. Állandó megaláztatásai egyre inkább kedvemet szegték, de próbáltam nem mutatni csalódottságomat. De néha, olykor levette az álarcát, és megmutatta, milyen belül – egy kedves, érzékeny lány, tele bánattal és keserűséggel. Szinte már-már görcsösen vágyott a szeretetre, amit senkitől sem kapott meg. Ezért nem tudta, hogyan kezelje az érzéseit. Gyanítom, én már azelőtt tudtam, mit érez irántam, mielőtt bevallotta volna magának. Láttam rajta, mennyire szenved és őrlődik. A társadalmi elvárások a neveltetéséből adódóan fontos szerepet töltöttek be az életében. A nemesek kötött szabályok szerint élnek, és ha valaki áthágja ezeket a kimondatlan szabályokat, súlyos szankciókra számíthat. Hatalmas botrány lenne abból, ha kiderülne, hogy ő, egy vagyonos grófkisasszony titokban gyengéd érzelmeket táplál a komornyikja iránt.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amikor elszökött, és én utánamentem, az a fal, ami kettőnk között húzódott a társadalmi pozíciónkból adódóan, szép lassan leomlott. A gőgből készült maszkot, amit viselt, elkezdte levenni magáról, és így fokozatosan egyre több és több részletet láthattam meg az igazi arcából. És amikor ott állt előttem, a csúfító maszk nélkül, én menthetetlenül beleszerettem.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Most pedig önkéntelen, egy mozdulatommal elrontottam mindent… Úrnőm újra magára húzta az álarcot, és erről én tehetek… egyedül én.</span></div>
<center><center>
<div id="fb-root"></div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/10/william-naploja.html" data-num-posts="10" data-width="470" data-colorscheme="light"></div> </center></center>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-17622980298466306782013-10-15T22:57:00.002+02:002013-11-02T00:15:54.918+01:0015. Otthon<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina másnap rosszkedvűen és fájó
szívvel ébredt. William ott ült az asztalnál, és üveges tekintettel, szomorúan
nézett maga elé.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó reggelt! – köszöntötte a lányt
halkan.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Összepakoltál? – kérdezte Carina
számonkérőn.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Össze, de Úrnőm, biztos, hogy ez
olyan jó ötlet?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te csak egy komornyik vagy. Nem
kérdőjelezheted meg a döntésemet!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szeretném, ha megbeszélnénk a
tegnap este történteket.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én meg nem szeretném!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De Úrnőm, én nem akartam
visszautasítani. Eszem ágában sem volt, csak…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne magyarázkodj! Hagyj békén! </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De… – kezdett bele William
csalódottan, de Carina ismét ráförmedt:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megtiltom, hogy szóba hozd! Nem
akarok több szót hallani erről!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány úgy érezte, belehalna abba,
ha kiderülne, hogy William nem szereti. Nem akarta hallani a férfi szájából. A
puszta közelsége is fájt neki, mert minduntalan eszébe jutottak az együtt
töltött, boldog napok. Visszasírta őket, mert az volt élete legönfeledtebb
időszaka. Most azonban mindent sötéten látott, és úgy érezte, nincs semmi
értelme és célja az életének. Remélte, hogy édesapja visszafogadja, de már ez
sem érdekelte. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Az utat a kastélyba egy szó nélkül,
feszült csendben tették meg. Lovaskocsival utaztak, és Carina konokul, vérig
sértetten bámult ki az ablakon. Azon törte a fejét, mit mondjon édesapjának. Az
első gondolata az volt, hogy azt hazudja neki, William megszöktette őt, mert
akkor a férfit biztos, hogy elbocsájtja. Egyre erősebbé vált az elhatározása,
ahogy közeledtek. Látni se akarta többé komornyikját.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amikor feltűnt gyönyörű, emeletes
kastélyuk a fák ölelésében, összeszorult a szíve, mert valahogy olyan idegennek
tetszett számára.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<i><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">„Az
az otthonom, ahol szeretnek. Ó, milyen bolond voltam, amikor elhittem, William
viszontszeret! Úgy éreztem, vele képes lennék eléldegélni abban a kis
kunyhóban, annak ellenére, hogy én pompához és kényelemhez vagyok szokva. Csak
az számított, hogy William ott van velem. De ez a hamis illúzió most
szertefoszlott. William mindent tönkretett; egy mozdulattal lerántotta a szemem
elől a rózsaszín ködfátylat.”<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina a férfira se nézve kiszállt
a lovakocsiból, miután megérkeztek a kastélyuk elé. William kifizette a
kocsist, és az sebesen elhajtott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mielőtt becsöngetne, hadd mondjam
el, hogy végtelenül sajnálom. Nem akartam, hogy így alakuljanak a dolgok.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Már késő – szólt a lány jegesen,
és kopogtatott. Fél perc múlva a cselédjük, Marie nyitott ajtót nekik.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te szentséges…! – kapta a szája
elé a kezét döbbenten. – Úrnőm, és Mr. Cuttleberry! Hát visszatértek!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó napot, hölgyem – köszönt a
férfi udvariasan.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, de örülök önöknek! Már azt
hittük… - harapta el a mondatát. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Minden a legnagyobb rendben –
közölte William nyugodt hangon.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elfintorodott, de nem
szólalt meg, hogy szerinte nincs minden <i>a
legnagyobb rendben.</i> </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát ő? – kérdezte Marie a
macskára utalva, aki keservesen nyávogott egy dobozkában. William eszkábálta
össze neki, mert tartott attól, Celestina nem bírna ki egy ilyen hosszú utat
nyugodtan. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ő Celestina! Találtam. Vidd a
szobámba, és engedd szabadon! – adta ki az utasítást Carina, amire William
átnyújtotta a cselédnek a dobozt. Marie meghajolt, majd így szólt:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Máris, kisasszony, máris! Utána
azonnal értesítem az édesapját, hogy visszatértek! – szaladt el, és kis idő
elteltével Mr. Gray sietett eléjük. Arcán – Carina legnagyobb döbbenetére –
boldog mosoly ült; egyáltalán nem úgy tűnt, mint aki haragszik. Megállt
előttük, és egy hosszú pillanatig csak nézett a lányára megkövülten, mint aki
nem hiszi el, hogy ez a valóság. A lány nem tudta mire vélni édesapja
tétovázását, ezért reszketeg hangon megszólalt:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nos… visszatértem. - Ahogy ezt
kijelentette, a férfi szeme könnybe lábadt, és szélesre tárta a karját.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Drága lányom! – ölelte magához
Carinát, akiben kavarogtak az érzelmek. Édesapja még soha nem ölelte át, és
ezért meg volt illetődve és hatva. Ahogy a férfi karjai átfonták, rájött arra,
hogy igazából szereti édesapját, és örül annak, hogy viszontlátja.
Túlcsordultak benne az érzések, és elsírta magát. Ott zokogtak egymás vállán,
ki tudja, mennyi ideig.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bocsáss meg nekem, lányom…
Kérlek, bocsáss meg. Nem gondoltam komolyan a szavaimat – tolta el magától
Carinát Mr. Gray, és könnyes szemmel nézett rá.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudom, papa. Tudom… - suttogta
elhalón, és abban a pillanatban megbocsátott az édesapjának, mert látta rajta,
hogy igazak a szavai. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mondd, mégis hol jártál?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Londonban. William talált rám, és
hazahozott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Azt akarta mondani, hogy William
megszöktette, de valami miatt képtelen volt hazudni.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez igaz? William, te vigyáztál a
lányomra? – fordult a férfi felé elismerően.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igyekeztem – biccentett
szerényen.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hálásan köszönöm, nélküled a
lányommal ki tudja, miféle szörnyűségek történtek volna. Ilyen egy igazi
úriember, és ha rangban méltó lennél a lányomhoz, és megkérnéd a kezét, én
boldogan hozzád adnám! Sőt, más szóba se jöhetne!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Papa! – szólt rá Carina mérgesen.
Ökölbe feszült a keze, annyira mérges és csalódott volt. Azt akarta, hogy az
édesapja elbocsássa Williamet, ehelyett az egekig magasztalja! Beléhasított, ha
William nemes lenne, eszébe se jutna elvenni őt. A gondolattól hirtelen nagyon
szerencsétlennek és szánalmasnak érezte magát. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez… ez igazán nagy elismerés, és
köszönöm, de nem vagyok méltó a lánya kezére.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina legszívesebben arcul csapta
volna komornyikját. Undorította a férfi émelyítő hazugsága, és alig bírta
türtőztetni magát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi a baj, lányom?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">-
Csak… Semmi.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Édesapja felvonta a szemöldökét egy
pillanatra. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Most gyanítom, azt hiszitek,
teljesen ostoba vagyok. De ne higgyétek, hogy hozzám nem jutottak el a
pletykák!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina és William összenézett röpke
pillanatra.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Mr. Gray beljebb tessékelte őket,
majd leültek a szalonba egy kis kerek kávézóasztal köré.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudjátok, hallottam egyet-s,
mást.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megkérdezhetem, miféle dolgokat
hallott? – érdeklődött William udvariasan, ám kissé nyugtalanul.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy elszöktetted a lányomat,
mert beleszerettetek egymásba. Hát nem nevetséges? – kacagott fel, és
megpödörte őszes-barna bajszát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De, az – nevetett kényszeredetten
a férfi.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Természeten nem feltételezek
ilyet se a lányomról, se rólad. Bölcsebbek és okosabbak vagytok annál, hogy
kockáztassátok a haragomat. Márpedig a haragomat ne kívánja senki… Ugye
megértettük egymást? – nézett jéghideg mosollyal Carinára és Williamre. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Természetesen, Uram, de
biztosíthatom, hogy a pletykáknak nincs semmilyen alapjuk.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ahogy William mondja – fűzte
hozzá Carina, miközben nyelte a könnyeit. Tudta, hogy William akkor is ezt
mondaná, ha történetesen<i> tényleg </i>elszöktette
volna, és szeretők lennének, de mégis fájt a szájából hallani az igazságot.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<i><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">„A
pletykáknak nincs semmilyen alapjuk.” </span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina azt kívánta, bár lenne, bár
William is úgy érezne felőle, mint ő felé… Jelen pillanatban azonban gyűlölte
őt, de a legjobban azt, hogy a férfi visszautasította. Ezt sohasem fogja
megbocsátani neki.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Samuel Gray még egyszer, utoljára
szigorúan végigmérte Williamet, majd így szólt:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Most távozhatsz. Megbeszélnivalóm
van a kisasszonnyal.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina nyelt egy nagyot, és amint a
férfi elhagyta a termet, belekezdett:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én… - sütötte le a szemét, és úgy
tördelte a kezét, mint kislánykorában, amikor rossz fát tett a tűzre. De
édesapja belevágott a szavába:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne magyarázkodj! Az egész az én
hibám. Amint kimondtam azokat a rettenetes szavakat, nyomban megbántam őket. A
legrosszabb félelmem vált valóra, amikor megszöktél. Ha tudnád, mit éltem át…!
Édesanyád és drága volt feleségem halálát nem tudtam azóta sem feldolgozni, és
belehalnék abba, ha téged is elveszítenélek. Szeretlek, lányom! – nézett
elérzékenyülten Carinára, aki ismét elsírta magát. Sohasem mondta neki
édesapja, hogy szereti, de látta az őszinteséget és megbánást azokban a
mélybarna, szomorú szemekben.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én is… én is, papa – szorította
meg a kezét, amire a férfi átölelte.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ígérem, ezentúl több időt fogok
szakítani rád! Már csak te maradtál nekem.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hol van Angela?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Samuel Gray tekintete megvillant,
majd keserűen felsóhajtott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Elváltunk.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy mi…? </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Rájöttem, csak a pénzem kell
neki, és hogy már hónapok óta titokban találkozgat egy londoni
galériatulajdonossal.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Papa, én úgy sa…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Elég! – szólt rá erélyesen majd
szelídebben folytatta: - Elég. Nem akarok több szót hallani erről. Inkább azt
mondd meg, hová szeretnél menni?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt hogy érted?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Elviszlek téged oda, ahová csak
szeretnél! Mire vágysz, drága gyermekem?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<i><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">„Arra,
hogy William szeressen.” <o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem akarok semmit.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az meg hogy lehet?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én csak nyugalmat szeretnék.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Pihend ki magad, bizonyára elfáradtál.
Küldessek fel valamit Marie-vel?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nincs szükségem semmire!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<i><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">„Csak
Williamre.”<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Minden rendben, lányom? Olyan
különösen viselkedsz.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, minden rendben! Most megyek
pihenni – kelt fel az asztaltól, és a szobájába sietett. Baldachinos ágya be
volt vetve, és minden a helyén állt, precíz rendben. Odament az ablakhoz,
kinyitotta, és rákönyökölt a párkányra. Szeme érzékelte az elé táruló látványt
– a gondosan nyírt, zöld pázsitot, a frissen metszett fákat, és a borostyánnal
befutott szökőkutat, de gondolatban egészen máshol járt. Felidézte azt az
éjszakát, amikor lemászott William mellé a matracra. A férfi átölelte őt, és
cirógatta a haját, arcát. Meg akarta csókolni, és már el is kezdte közelíteni a
fejét, de egy lövés hasított az éjszakai csendbe. Különös, de akkor úgy érezte,
ha megteszi, William viszonozni fogja. Biztos volt benne, hogy komornyikja nem
utasítja vissza. És mégis. És mégis…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Halk kopogtatás hallatszott, amire
összerezzent.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szabad - szólt ki. Azt hitte, a
cselédje lesz az, Marie, de legnagyobb döbbenetére, William állt előtte. Egy
süteményekkel és édességekkel megrakott tálcát tartott a kezében, és félszegen
mosolygott a lányra.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt önnek hoztam.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Vidd vissza! Nem kell.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Takarodj! – mutatott az ajtóra
Carina dühösen. De William ekkor letette a tálcát a lány éjjeliszekrényére, és
Úrnője elé állt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy mersz szembeszegülni a
parancsommal?!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Másképp nem tudom elmondani azt,
amit szeretnék.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem érdekel!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm, én… - kezdett bele
William, de a lány ismét belevágott a szavába:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hallgass!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Most az egyszer kérem, tegye azt,
amit én mondok, és hallgasson meg!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem tudsz semmi olyat mondani,
ami érdekel!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És ha azt mondom, szeretem?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina szeme kikerekedett, és teste
megdermedt. Ránézett a férfira, akinek olyan komoly volt az arca, amilyennek
még sohasem látta. De nem hitt neki. Többé nem.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hazudsz! – kevert le a férfinak
egy jókora pofont. William láthatóan meghökkent, és az arcához kapott.
Sebzetten nézett a lányra, szemében fájdalom ült.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én… én sohasem…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hazudsz! Hazudsz! Nem szeretsz,
csak azért mondod az ellenkezőjét, mert lelkiismeret-furdalásod van! Hát tudd
meg, hogy gyűlöllek! - kezdte el püfölni
a férfi mellét zokogva. – Gyűlöllek, gyűlöllek, gyű…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Elég! – fogta le komornyikja a
kezét, és kissé komoran nézett Úrnőjére. – Tudom, hogy hibát követtem el.
Sajnálom. De kérem, értse meg, hogy…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem érdekel a magyarázkodásod!
Látni sem akarlak többé! Ha még egyszer be mered tenni a lábad a szobámba, én
elintézem, hogy a papa kirúgjon! Most pedig távozz!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm… - kezdett bele a férfi
kétségbeesetten. Szemében könnyek ültek. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Takarodj, megértetted?! –
ordított Carina hisztérikusan.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William meghajolt, és, vissza se
nézve elhagyta Úrnője szobáját. Az ajtót a kelleténél kissé hangosabban tette
be. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elterült az ágyán, és kitört
belőle a szívtépő zokogás. </span><br />
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i><b><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/11/16.html">Következő fejezet</a></b></i></span></div>
</div>
<center>
<center>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-colorscheme="light" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/10/15-otthon.html" data-num-posts="10" data-width="470">
</div>
</center>
</center>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-48786416589647768222013-10-04T21:20:00.006+02:002013-10-26T13:09:17.799+02:0014. Vihar közeleg<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="//www.youtube.com/embed/UXLS-u9Ve_M" width="420"></iframe></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina és William a kunyhóban
üldögéltek, és kortyolták mentateájukat. Celestina a lány ölében dorombolt,
miközben a lány simogatta. Carina egész út alatt nyöszörgött, mennyire rémesen
érzi magát, és ezerszer is megfogadta, hogy soha többé nem iszik alkoholt. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, Úrnőm?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mondd el, mi történt este!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Még mindig nem emlékszik?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajnos nem… </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Őszinte leszek. Miután megnyerte
a versenyt, egy ifjú odahívott minket egy kis társasághoz. Meginvitálták
kegyedet két pohár borra, amit ön azon nyomban el is tüntetett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy hagyhattad?!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Való igaz, Úrnőm, nem lett volna
szabad hagynom, gyötör is a lelkiismeret. Mindazonáltal én szóltam önnek, de
nem törődött a figyelmeztetésemmel.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És miért aludtunk egy ágyban? –
Carina csak most bírta rávenni magát arra, hogy rákérdezzen, és félt a
választól.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mert azt kérte, aludjak Úrnőmmel.
De még mielőtt bármi rosszra gondolna, biztosítom, nem történt semmi közöttünk.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én nem is gondoltam ilyenre! –
vörösödött el. – Ugyan, mik járnak a fejedben?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Elnézést a feltételezésért.
Természetesen nem magamból indultam ki. Csupán ismerek olyanokat, akik…
kihasználják a helyzetet. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ahogy ezt kimondta, megremegett egy
pillanatra az ajka.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És te nem vagy olyan, igaz? Te
nem tennél ilyet. Ugye?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina olyan kétségbeesetten és
ijedten nézett Williamre hogy összeszorult a férfi szíve. Képtelen volt bevallani
Úrnőjének gyalázatos tettét, hogy megcsókolta. Elfordította a fejét, és így
szólt halkan:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina megkönnyebbülten
fellélegzett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mert te úriember vagy? –
mosolyodott el incselkedve.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igyekszem úgy viselkedni.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha… esetleg nemes lennél, és úgy
találkozunk, mint… mint egyenrangú felek, akkor…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány maga sem tudta, mire akar
kilyukadni, és elhallgatott mondat közben. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akkor hogy viszonyulnék Úrnőmhöz?
– fejezte be a lány kérdését mosolyogva. Carina bólintott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha egy bálon pillantom meg, valószínűleg
felkérem táncolni.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy tánc, aztán elfelejtesz, és
sohasem látjuk egymást többé?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csalódott lenne?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én… én… hogy van merszed ilyet
kérdezni?!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne feleljen, ha nem szeretne, és
elnézést, hogy így önnek szegeztem a kérdést. Csupán érdekel a felelete.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugyan miért érdekel? – fonta
keresztbe a karját.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kíváncsi természetemből
fakadóan. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Felelj te!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én bizony ugyancsak csalódott
lennék.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igazán? – Carina próbált
sértődött arcot vágni, de alig bírta elfojtani elégedett mosolyát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az lennék. Hisz ön valójában
nagyon jó ember, bármit is mutat magából a felszínen. Ez az egyik oka annak,
amiért nem mondtam fel.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te… te fel akartál mondani?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bevallom, többször is
eljátszottam a gondolattal.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De hát miért? Papa nem fizet meg
rendesen?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Dehogyisnem, a kedves édesapja
nagyon is bőkezű. Engem különben sem a pénz motivál.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akkor miért? Talán… talán
miattam? – kérdezte Carina, és lelkiismeret-furdalás nyilallt szívébe.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogyismondjam… Úrnőm szerette
éreztetni velem alárendelt helyzetemet.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én… én úgy szégyellem magam –
rogyott le Carina az egyik székre. Hirtelen az összes gonoszkodása a férfival
végigpergett előtte, de csak most eszmélt rá arra, hogy viselkedésével bizony
mennyire megbánthatta komornyikját.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William letérdelt elé, és megfogta
a kezét.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem hibáztatom. Ön igen érzékeny
lány, és a viselkedése egyfajta védekezés volt, mert félt attól, hogy újra
csalódni fog. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezért nem mondtál fel? </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mint mondtam, Úrnőm jó ember, és
én ezt mindig is tudtam. Mérhetetlenül büszke vagyok önre, hogy végre levette
az álarcát, és megmutatta a valódi énjét.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William, én úgy sajnálom…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nincs mit megbocsátanom –
mosolygott rá, és elengedte a kezét. Felállt, és kinézett az ablakon. – Pompás
időnk van! Mit szólna hozzá Úrnőm, ha elmennénk sétálni?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, igen, az nagyon jó le…
Akarom mondani, szívesen veled tartok.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina rájött arra, hogy kissé
elragadtatta magát. <i>„Nem szabad, hogy
William lássa rajtam, mennyire vágyom a társaságára.”<o:p></o:p></i></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi ismét elmosolyodott, majd
így szólt:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Készítek útravalót, addig
öltözzön át. – Ezzel bement a konyhába. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elővette a szekrényből az
egyik mintás anyagból készült, fodrokkal díszített turnürös ruháját. Lábára
magasított sarkú lakkcipőt húzott. Nyaka köré fehér selyemszalagot tekert, amit
masnira kötött - William megmutatta neki, hogy kell. Haját szépen kifésülte,
szeme alatt pedig kihúzta világoskék szemceruzával. Arcára tett némi púdert, és
befújta magát a kedvenc, indiai parfümével. Épp, hogy végzett, amikor William
belépett a szobába. Carina elfordult a tükörtől, amiben csodálta magát, és
bájosan pislogott rá.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na? Hogy tetszem?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm, nagyon csinos, és…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Folytasd!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- … és attól eltekintve, hogy ez az
öltözet nem épp a legmegfelelőbb az erdőbe, meg kell, hogy dicsérjem, amiért
ilyen szépen fel tudott öltözni egyedül.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi nem megfelelő a ruhámban? - kérdezte a lány csalódottan. Direkt William
kedvéért húzta fel, mert le akarta nyűgözni.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- El fog esni ebben a cipőben és a
ruhában.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha elesek, majd te elkapsz!
Induljunk! – szólt ellentmondást nem tűrően.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Több mint egy órája haladhattak
már, amikor is egy rétre értek.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William, elfáradtam. Üljünk le. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Természetesen – biccentett a
férfi, és előhúzott az oldaltáskájából egy sötétzöld pokrócot. Leterítette a
virágok közé, és helyet foglalt. Carina is így tett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány kitámasztotta magát a háta
mögött a kezével, és felnézett az égre, ahol bárányfelhők vonultak át. A szellő
belekapott tincseikbe, és a nap fényében szinte sugárzott az arcuk. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány magán érezte William
tekintetét, ezért ránézett. Csakugyan, őt vizslatta tűnődve, és amikor
találkozott a pillantásuk, sem fordította el a fejét.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért nézel?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak gondolkoztam valamin –
közölte nyugodt hangon, és felnézett az égre. – Ó, az a felhő pont olyan, mint
a macskája – mosolyodott el.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Melyik?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az ott, látja? – mutatott fel
William az égre. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem látom – hajolt egészen közel
Carina a férfihoz. Vállaik összeértek, és csaknem a fejük is.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ott – fogta meg a lány kezét, és
újra megmutatta. Carina elpirult, majd derűs kifejezés jelent meg az arcán.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, igen, már látom! –
lelkendezett. – Tényleg olyan, mint Celestina!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi elvette a kezét Úrnőjéről,
majd ő is kitámasztotta magát hátul.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Így voltak legalább tíz percen
keresztül, míg Carina törte meg a csendet.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi a baj? – kérdezte, mert látta
a férfin, hogy őrli valami belülről.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy? – rezzent össze. – Olyan
csodás nap ez a mai! – közölte színtelen hangon.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ennyire még én sem vagyok ostoba!
Látom rajtad, hogy szomorú vagy!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bevallom, igen – sóhajtott fel
William.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De miért? – nézett rá Carina
aggódva.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Emlékszik arra a képre, ami ott
függ a kunyhóban, és egy kislányt ábrázol?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen. Ki ő?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A húgom. Meghalt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina mélységesen megdöbbent és
elszomorodott a hír hallatán. A szája elé kapta a kezét, és szeme kikerekedett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Óh, ne! Én... én ezt nem tudtam.
Úgy sajnálom… De hát mi történt?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudja, a szüleink építették ezt a
kis kunyhót nekünk, mert nagyon szerettünk az erdőben játszani. A húgom hitt a
tündérekben, és mindenáron be akarta bizonyítani nekem a létüket. Ő hat volt,
én tíz. Állította, hogy találkozott velük, de én nem hittem neki. Ó, bár hittem
volna…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William belemarkolt a hajába, és
szaggatottan felsóhajtott. Carina szívét átjárta a szomorúság, és óvatosan
megsimogatta a férfi hátát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William összerezzent, és elvette a
kezét. Sötét szemében mély fájdalom ült, tekintete a távolba révedt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy halt meg?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Összevesztünk. Azt mondta,
bebizonyítja, hogy neki van igaza, és kiviharzott. Én nem mentem utána, mert
haragudtam rá, és arra gondoltam, úgyis visszatér hamarosan. Sohasem ment
messzire egyedül. De miután fél óra is eltelt, én kezdtem aggódni érte. A
nyomába eredtem a szüleinkkel, akiket természetesen értesítettem. Ők mindig ott
voltak a közelünkben, nem engedték, hogy egyedül játsszunk. Szólongattuk,
kerestük őt, de hiába.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi történt vele? – kérdezte
Carina megrendülten.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Édesapám talált rá. Húgom ott
hevert a patak partján vérző fejjel – valószínűleg elesett, és egy éles kő
okozta a halálát. Ezt szorongatta a kezében – nyúlt be a zsebébe, és elővett
egy háromszög alakú kövecskét. Megmutatta Carinának, majd eltette, és a kezébe
temette a fejét. Válla rázkódott a sírástól, de ajkát egy hang sem hagyta el –
némán peregtek a könnyei.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina még soha, senkit nem látott
sírni, és mélyen megütközött attól, amit William mondott neki. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh, William… Ez… ez borzalmas… -
sírta el ő is magát, és átölelte a férfit.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Komornyikja átfonta őt a kezével,
és a mellére húzta a lány fejét. Szorosan a karjába zárta, és nyugtatóan
simogatta. Carina belegondolt abba, mi lenne, ha vele történne mindez. Átérezte
a férfi fájdalmát, és rájött arra, hogy másoknak sokkal nagyobb problémái
vannak. Hirtelen az összes gondja kicsinek tűnt Williaméhez képest. Több percig
így voltak, míg végül kezdtek megnyugodni.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajnálom, én nem akartam
elszomorítani Úrnőmet… Nem kellett volna elmondanom.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne beszélj badarságokat… -
suttogta Carina.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kérem, bocsásson meg. Egy
komornyik nem zokoghat az Úrnője előtt – fordította el a fejét.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De egy férfi igen – fogta meg a
lány William arcát, és mélyen a szemébe nézett. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi tekintetében egyszerre ült
meglepettség, szomorúság és elismerés. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én… én becsülöm, ha egy férfi
kimutatja az érzéseit – tette hozzá merészen. Maga sem értette, honnan vette a
bátorságot, de valahogy kicsúszott a száján. De nem hátrált meg, még csak a
fejét sem fordította el. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Meghat, hogy így gondolja, és
hogy ennyire együttérez. Köszönöm. Ez… ez nagyon sokat jelent nekem – nézett
elködösült tekintettel a lányra, és óvatosan megcsókolta a feje búbját. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carinának eszébe se jutott
tiltakozni, jólesett neki ez a gyengéd gesztus. Viszonozni akarta valahogy,
ezért végigsimított a férfi arcán, és letörölte a könnyeit.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William ajkán bánatos mosoly jelent
meg. Látszott rajta, milyen jólesik neki Úrnője kedveskedése.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nahát, Carina! Nem akarok
szentimentálisnak tűnni, de most nagyon meghatott. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány zavarba jött, és elhúzta a
kezét – nem tudta, mit tegyen vagy mondjon. Lesütötte a szemét, és tördelni
kezdte a kezét. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- E-elnézést, nem akartam
kellemetlen helyzetbe hozni a kijelentésemmel. Amennyiben ön is úgy gondolja,
folytathatjuk utunkat, vagy akár vissza is térhetünk.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Inkább menjünk vissza.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igaza van, hamarosan sötétedik.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Miután William elpakolta a
pokrócot, Carina belekarolt, és útnak indultak.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A körülbelül egy órás távot a
kunyhóig csendben, a gondolataikba mélyedve tették meg. Mindkettejüket megrázta
a beszélgetés, és próbálták feldolgozni séta közben. Az erdő nyugalma – a fák
susogása, a madarak trillázása és a patakocska csobogása jótékonyan hatott
rájuk. Érezték, hogy enged a szorítás a mellükben.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit szólna Úrnőm, ha tábortüzet
raknánk? – kérdezte William, miután megérkeztek. A nap kezdett lemenni, és a tó
túlsó partján lévő kastély ablakain megcsillant a fénye. Az ég karmazsin-és
bíbor színekben játszott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, az jó lenne.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina leült egy farönkre, miközben
William elment gallyakat gyűjteni.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Merengve nézte a tükörsima vízen
tükröződő eget és a kastély elmosódott képét. Egész, eddigi élete olybá tűnt a
számára, mintha csak egy törékeny káprázat, egy illó kép lett volna. Felvett a
földről egy kis követ, és beledobta a tóba. A víz nyugodt harmóniáját
megzavarta, és kicsi, majd egyre nagyobb körök keletkeztek a becsapódás
következtében. A kastély eltűnt, a felszín zavarossá vált.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina rájött arra, hogy a
boldogság csak látszat, és addig lehet boldog az ember, ameddig meg nem
bolygatja valami a felszín állhatatos nyugalmát. A valóságról szőtt illúziói
egy csapásra szertefoszlottak, amint kitette a lábát a hajdan meleget és
biztonságot nyújtó otthonából.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Felnézett a kastélyra, ami büszkén
és kecsesen tört az ég felé, és a látványtól megelégedés töltötte el. Arra
gondolt, hogy mindenkinek kell, hogy legyen egy biztos pont az életében, mert
anélkül minden elveszne. Neki William volt az, és hirtelen hála öntötte el a
férfi iránt. Ha ő nem lenne, ha ő nem támogatná, nem tudna egyedül megállni a
lábán.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ahogy ez megfogalmazódott benne,
egy kezet érzett meg a vállán. Összerezzent, de nem fordult meg, mert tudta,
hogy William áll mögötte.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Gyönyörű és szívszorító – szólalt
meg a férfi halkan.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az – bólintott Carina. William
két, egyszerű szóban összesűrítette azokat az érzésfelhőket, amik benne
kavarogtak.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jöjjön a tűzhöz, bizonyára jól
esne önnek egy kis meleg.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina észre sem vette eddig, hogy
fázik, de csakugyan: keze jéghideg volt, és enyhén remegett. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Helyet foglalt William mellett a
zöld pokrócon, és a parázs fölé tette a kezét, hogy megmelengesse.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hisz reszket! Hozok ki még
pokrócot – állt fel, és elsietett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tessék – terített a hátára egy
piros pokrócot, amit Carina összefogott elöl. Vacogva bebújt alá, és
átkulcsolta a térdét.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te nem fázol?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy kissé igen, bevallom.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány ekkor közelebb húzódott
Williamhez, és ráterítette a pokróc felét.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm nagyon figyelmes, de ugye
jut önnek is?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Persze, hogy jut!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akkor megnyugodtam. Köszönöm –
mosolygott rá barátságosan.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mesélj valamit!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit meséljek? </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bármit. Magadról.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Attól tartok, nem vagyok túl
érdekes. Kérdezzen, amit csak szeretne!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mindig is foglalkoztatott, miért
lettél pont komornyik? Mi vonzott benne?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogyismondjam… nem volt más
választásom.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha újrakezdhetnéd, is komornyik
lennél?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én úgy gondolom, nincsenek
véletlenek. Ennek így kellett történnie. Ha létezik Sors, ami ezt az utat
jelölte ki a számomra, hát követem és nem térek le róla.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Követed, mint egy jó szolga? –
kérdezte Carina kissé gúnyosan.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Találó a párhuzam – biccentett
William.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha herceg lennél egy napra, mit
csinálnál?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Valószínűleg meglátogatnám a
királyi párt, és kienném a vagyonukból – nevetett fel. Carina kuncogott. –
Viccet félretéve, nos, azt, amit máskor, ha szabadnapot kapok.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akkor mit csinálsz?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sétálok, olvasok, esetleg
ellátogatok kávé-vagy teaházakba.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Papa bezzeg engem sohasem enged…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ön még túl fiatal az ilyen
helyekhez. Valószínűleg félti önt, és ezért nem hibáztatom. Ha lenne lányom, én
sem engedném.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugyan mitől félt?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ahogy én is észrevettem, és
nyilván a papája, is, hogy a férfiak nem éppen közömbösek az ön bájai iránt. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nos, ez érthető – kezdte el
igazgatni Carina a haját.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William halkan felnevetett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit találsz olyan mulatságosnak?
Talán nincs igazam? – nézett rá sértődötten.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De, igaza van, ön nagyon bájos.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akkor?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak azon nevettem, hogy kegyed
mennyire öhm…<i> magabiztos. </i></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Van okom rá!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William elnézően megcsóválta a
fejét. Carina még közelebb csusszant a férfihoz, és így összeért a válluk és a
kezük. A lány lehunyta a szemét, és ujjaival gyengéden végigsimított
komornyikja kézfején egy pillanatra.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mesélj – suttogta, és szerelmesen
felsóhajtott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">És William mesélni kezdett.
Carinának fogalma sem volt, miről, egyetlen szó sem jutott el a tudatáig. Csak
nézett Williamre, hallgatta mély, kellemes hangját, és itta magába a férfi
látványát. A tűz fénye megvilágította határozott vonalú arcélét. Füle mögé tűrt
haja kissé kócosan állt, és azokba a fekete szemekbe teljesen beleveszett.
Figyelte a szája mozgását, ahogy formálja a szavakat, és azon tűnődött, milyen
érzés lehet megcsókolni. Végigfutott a fején, hogy a férfi esetleg visszautasítja,
de rögtön el is vetette a gondolatot. Hisz egy komornyik sohasem utasíthatja
vissza Úrnőjét, ez nem csak, hogy modortalan, hanem megalázó is lenne.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i>„Egy
szolga hatalmas megtiszteltetésnek veheti már csak azt is, hogy az Úrnője
egyáltalán ránéz. Nem utasíthat el, ez kizárt dolog! Most az egyszer azt fogom
tenni, amit a szívem diktál, és nem azt, amit elvárnak tőlem! Megcsókolom!”</i>
– határozta el.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi még mindig magyarázott,
látszólag nagyon belefeledkezett, ezért Carina gyengéden végigsimított a karján.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, Úrnőm? – fordult felé
William.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carinát megbabonázta a férfi
látványa, és csak bámult rá szótlanul hosszú másodpercekig. Majd lehunyta a
szemét, és lassan elkezdte közelíteni a fejét. Amikor ajkaik csak centikre
lehettek egymástól, William megfogta a vállát, és óvatosan eltolta magától.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány kinyitotta a szemét, és
egyszerre döbbenten, egyszerre mélységes csalódottsággal nézett a férfira.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy… hogy mi? – suttogta maga
elé. Nem bírta felfogni, hogy William visszautasította, egyszerűen nem fért a
fejébe. Mikor tudatosodott benne a felismerés: William nem szereti őt, szinte
hallotta, ahogy a szíve meghasad, és apró darabokra törik. Olyan mérhetetlen
fájdalom és szomorúság öntötte el, amilyet még sohasem tapasztalt. Dühös volt,
kétségbeesett és megalázott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én… én egy grófkisasszony…
összeszedtem a bátorságomat… fittyet hánytam a társadalmi elvárásokra és
rangokra… eldobtam minden önérzetemet, büszkeségemet és becsületemet… és te, a
komornyikom… te csak úgy egyszerűen ellöksz magadtól?! – nézett vádlón, könnyes
szemmel a férfira.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sa… sajnálom, Úrnőm, én… össze
vagyok zavarodva, és kínoz a lelkiismeret… - hebegett a férfi. A szokásosnál is
sápadtabbnak tűnt az arca, és olyan elgyötört képet vágott, hogy Carina majdnem
megsajnálta. De aztán eszébe jutott borzalmas megaláztatása, és akkora pofont
kevert le neki, amekkora csak erejéből kitellett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Gyűlöllek! – zokogott fel, azzal
beviharzott a kunyhóba, és ruhástul rávetette magát az ágyra.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William Úrnője után ment, és
rátette kezét a hátára.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne érj hozzám! Gyűlöllek!
Takarodj a közelemből! – sírt szívszaggatóan. Arcát eltakarta a kezével, és
összekuporodott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajnálom... sajnálom, ami
történt. De tudnia kell, hogy nem azért toltam el magamtól, mert…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem érdekel! Nem érdekel! Hagyj
békén! Látni sem akarlak! Soha többé!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De Úrnőm, én…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Haza akarok menni!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt biztos, hogy jól átgondolta?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Haza akarok menni! – ismételte
még panaszosabb hangon.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ahogy óhajtja. Reggel indulunk.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Már alig várom! </span></div>
</div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/10/15-otthon.html">Következő fejezet</a></i></span></div>
</div>
</div>
<center>
<center>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-colorscheme="light" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/10/14.html" data-num-posts="10" data-width="470">
</div>
</center>
</center>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-22402858792284960292013-09-23T00:00:00.001+02:002013-11-02T00:20:40.947+01:0013. Mámor<div class="NoSpacing">
<div class="NoSpacing">
<div class="NoSpacing">
<div class="NoSpacing">
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina másnap úgy döntött, neki bizony elege van
a kunyhóból, és visszamegy Londonba. William hiába próbálta észérvekkel
lebeszélni az elhatározásáról, a lány hajthatatlannak bizonyult.<span style="font-size: small;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De Úrnőm, önt nagy erőkkel keresik a
csendőrök… <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem érdekel!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én ezt tiszteletben tartom, de gondoljon csak
bele abba, mi lenne akkor, ha velem együtt találnának.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Majd… azt mondom, összetévesztettek minket
mással! Tudok franciául, és elhitetem a csendőrökkel, hogy mi Franciaországból
jöttünk, hogy megismerjük London nevezetességeit!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Furfangos, viszont ha mégis kiderül, hogy mi
együtt bujkálunk, annak beláthatatlan következményei lehetnek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Semmilyen következményei nem lesznek! Én
grófkisasszony vagyok, és egy grófkisasszony azt csinál, amit akar!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De…<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem tűrök ellentmondást! Most pedig fésüld meg
a hajamat! – dobta hátra derékig érő, egyenes tincseit, miután lesimította a
szoknyáját, és leült a kanapéra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem szeretnék gorombának tűnni, de attól
tartok, ez nem szerepel a munkaköri leírásomban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De az engedelmesség igen!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nos, rendben, de félek, húzni fogom a haját.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William leült Carina mellé, miután előkerítette
Úrnője drágakő-berakásos elefántcsontfésűjét. Egészen óvatosan fésülni kezdte,
ám Carina felszisszent.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Áú! Ez fáj! Húzod!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Roppantul sajnálom, nem akartam fájdalmat
okozni önnek. Épp ezért vonakodtam teljesíteni a kérését, mert féltem, hogy ez
lesz a vége.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De én kócos hajjal nem mutatkozhatok
Londonban! És te vagy az egyetlen, akit megkérhetek erre.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Attól tartok, kénytelen lesz egyedül
megfésülködni – adta a kezébe a fésűt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina sunyin elmosolyodott, megfordult, és egy
mozdulattal előrefésülte William haját. Mulatságosnak találta a látványt, és
felkacagott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na, de Úrnőm! – lapogatta vissza a férfi a
tincseit. – Ez a bosszú? – mosolygott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én grófkisasszony vagyok, te pedig a
komornyikom, és ha nem teljesíted a kívánságaimat, azért bosszú jár – tette
hozzá Carina még mindig vigyorogva, majd elkezdte fésülni a haját.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Milyen szívtelen! Bele sem merek gondolni
abba, milyen büntetést kapnék akkor, ha véletlenül kitépném egy hajszálát! –
kacagott. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Celestina ekkor felugrott Carina ölébe, és
összegömbölyödött.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úgy látom, a macskája nagyon szereti önt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Óó, igen! Megfésülöm!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm, ez nem biztos, hogy olyan jó ötlet… <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Az állat, amint Carina végighúzta a fésűt a
hófehér bundáján, dühösen fújt egyet, és megkarmolta a lányt. Leugrott az
öléből, és sértődötten elkezdte nyalogatni a bundáját.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Áú! Áú! Megkarmolt! Celestina megkarmolt!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én mondtam, hogy nem jó ötlet... – csóválta
meg a fejét a férfi. – No, nézzük – fogta meg Carina kezét. A kézfejét egy
hosszú, vörös csík szelte át, amiből szivárgott a vér. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem szeret! Celestina nem szeret! Bántott
engem! – panaszolta kényeskedve.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugyan, Úrnőm, ez nem igaz. Celestina szereti
önt, ezért ugrott fel az ölébe. Valószínűleg meghúzta a szőrét. Egy pillanat –
állt fel. Kezében kötszerrel és jóddal teli üveggel tért vissza. Miután ellátta
a lány sebét, így szólt:<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Gondolkoztam az óhaján, miszerint vissza akar
menni Londonba.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nagyon szeretném…!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, tudom, hogy nagyon szeretné. Azonban azt
ön is beláthatja, hogy nem bérelhetünk lakást a fővárosban. De arra gondoltam,
hogy esetleg eltölthetnénk egy napot Londonban, amennyiben hajlandó lesz
meghozni bizonyos áldozatokat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Milyen „áldozatra” célzol?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mivel önt keresik nagy erőkkel a csendőrök,
megeshet, hogy felismerik. Nem mutatkozhat nyilvánosan ezekben a drága
ruhákban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De akkor mit húzzak fel?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha odaadja az egyik olyan ruháját, amit nem
sajnál, én engedelmével átalakítom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szó sem lehet róla! Nem egyezem bele, hogy
tönkretedd az én gyönyörű holmijaimat! Francia és olasz ruhakészítő-mesterek
tervezték őket, és egyenesen…<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akar Londonba menni, vagy sem? – vágott a
szavába William kissé türelmetlenül. Carina elhallgatott, és megszeppenten
nézett a férfira. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudom jól, hogy nincs ínyére, hogy átalakítsam
az ön remekbe szabott ruhakölteményit, de az embereknek olykor áldozatokat kell
hoznia a céljai elérése érdekében. Nagyon is tisztában vagyok azzal, milyen
nehéz lemondani olyan dolgokról, amik kedvesek az ember szívének.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát rendben – sóhajtott fel Carina
beletörődően, de kissé kelletlenül. – Megengedem, hogy átalakítsd.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina előszedte a szekrényből az egyik
rózsaszín, egyberészes krinolinos ruháját, amit fodrok, csipkék és szalagok
díszítettek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Williamnek legalább fél órájába telt, amíg
lebontotta őket, eközben Carina olyan elkínzott arcot vágott, mintha őt
nyúznák.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Íme – mutatta fel a végeredményt. A ruháról
helyenként cérnaszálak lógtak, és így, minden cicoma nélkül közönségesnek tűnt
a hajdanvolt ruhaköltemény. – Borzasztóan sajnálom, hogy ezt kellett tennem,
nekem sem okozott örömöt. De igazán büszke vagyok önre, hogy belátta a
szavaimat, és úrihölgyhöz méltón tűrte a ruháján végzett csonkítást. Most
megyek, és átöltözöm, javaslom, tegyen ön is így.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina ottmaradt a szobában átöltözni, amíg
William a mosdóban tette ugyanezt. Miután végzett a művelettel, nem mert
belenézni a tükörbe, de gyanította, úgy fest, akár egy egyszerű közember.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Végzett, Úrnőm? – szólt ki a mosdóból William.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi, amint belépett a szobába, Carina vetett
rá egy felszínes pillantást. William elnyűtt, kopott kabátot, keménykalapot és
drapp színű szövetnadrágot viselt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem túl elegáns – fintorgott a lány.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Épp ez volt a célom. El kell vegyülni a
tömegben, kerülni kell a feltűnést. Oh, és ha bárki kérdezi, testvérek vagyunk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Testvérek? <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Lehet akár a kedvesem is, de ezt nem mertem
felajánlani. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Legyünk inkább testvérek – pirult el a lány. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, jobb lesz így. Jöjjön – indult el
William, és Carina követte.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<br /></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amint odaértek Londonba vonattal, az első utuk
egy ékszeres boltba vezetett. Carina a kirakatban meglátott egy apró, vörös
kövekből kirakott, rózsa alakú medált, és meg sem várva William reakcióját,
belibbent az üzletbe. A férfi kénytelen-kelletlen követte.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó napot kívánok, miben segíthetek? – köszönt
rájuk a pult mögött álló, negyvenes évei elején járó, szakállas eladó.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt
szeretném – mutatott rá Carina az ékszerre a kirakatban. – Csomagolja.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Az eladó biccentett, és elvette az ékszert.
William odalépett Úrnőjéhez, és diszkréten odasúgta neki:<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Röstellem magam, de nincs ennyi pénz nálam. Válasszon
valami olcsóbbat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De nekem ez kell!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Emlékszik, mit mondtam a lemondásról?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, de… - bizonytalanodott el Carina. - Hát
jó… Meggondoltam magam! Mégsem kell – szólt oda kelletlenül az eladónak, akinek
a keze megállt a mozdulatban. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen bő a kínálat, nézzen körbe nyugodtan, és
válasszon!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem kell semmi! Menjünk, William! – karolt
bele a férfiba. – Viszontlátásra!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- További szép napot! – köszönt el az eladó.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kint Carina, miután eltávolodtak az üzlettől,
dühösen toppantott a lábával, és megtorpant. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy hozhattál engem ilyen kellemetlen
helyzetbe?! – nézett haragosan a férfira.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mélyen sajnálom, de mint említettem, nincs
nálam ennyi pénz. Tudja, az ember nem kaphat meg sajnos mindent, amire vágyik.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De én grófki… – kezdett bele, de William a
szája elé tette a mutatóujját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Még egy grófkisasszony sem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<br /></div>
<div align="center" class="NoSpacing" style="tab-stops: 144.0pt; text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">~~*~~<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William, elfáradtam! Le akarok ülni! <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Természetesen, keresünk egy padot. Javaslom,
menjünk be a Hyde parkba, úgyis itt van a közelben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Komornyik létedre igen jól ismered Londont –
nézett rá gyanakodva.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Talán előírja az etikett, hogy egy komornyik
ne ismerje hazája fővárosát?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem, de…<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William csak somolygott, amire Carina
megcsóválta a fejét. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Borzasztó vagy! <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William nem szólt semmit, csendben, nyugodt
léptekkel haladtak egymás mellett. Pár perc múlva a kis macskaköves, ódon
házakkal körülvett utcáról odaértek a parkba. Az út kavicsokkal volt felszórva,
és magas fák illetve virágágyások szegélyezték. A zöld szőnyegként elterülő
gyepen emberek kártyáztak, piknikeztek, vagy épp kutyájukkal játszottak. Egy
verkli szólt valahonnan, és a szellő péksütemények illatát hozta magával,
amitől összefutott a nyál Carina szájában.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Éhes vagyok – közölte a lány, miután helyet
foglaltak egy padon.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csomagoltam némi élelmet. Remélem, ízleni fog.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William előszedett a bőr oldaltáskájából egy
vászonszalvétába csomagolt szendvicset, és átnyújtotta Carinának. A lány
kibontotta, és belenézett a két kenyér közé.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajt és zöldségek? Hol marad a hús?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Pardon, ez az enyém. Tessék – szedett elő a
táskájából egy másik szendvicset.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te nem eszel húst?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha tehetem, kerülöm.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De miért? – vonta fel Carina a szemöldökét, és
beleharapott az ételbe. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Inkább nem kezdem el részletezni, hogyan kerül
a hús a tányérra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elsápadt, és pár rágás után nagy nehezen
lenyelte a falatot.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mégsem vagyok éhes – tette le maga mellé a
szendvicset.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajnálom, nem akartam elvenni az étvágyát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugye a macskákat nem ölik meg a húsukért? –
kérdezte Carina riadtan. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nos, bizonyos kultúrákban…<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Óh, ne! Celestina! – sírta el Carina
váratlanul magát. – Az én drága cicám! Celestina! - A
lánynak csak úgy záporoztak a könnyei, és vállát hevesen rázta a zokogás.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jaj, Úrnőm – ölelte át William szorosan. – Ne
sírjon. A macskája a lehető legnagyobb biztonságban van, és senki nem fogja
megenni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez… biztos? – kérdezte szipogva.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, biztos. Nyugodjon meg, Celestinát nem
fenyegeti semmilyen veszély.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William lágyan letörölte a lány könnyeit, amire
Carina abbahagyta a hüppögést, és felnézett a férfira szomorú tekintettel. A
sírástól a szemei még nagyobbnak és kékebbnek tűntek. A férfi lejjebb
csúsztatta az ujjait, majd begörbítette őket, és megcirógatta Carina nedves
arcát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ohh… – nyílt el az ajka a lánynak a gyengéd
érintéstől, és lesütötte a szemét. Hosszú szempilláin kövér könnycsepp ült, ami
ráhullott a férfi kézfejére.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nahát, Úrnőm! Nem hittem volna, hogy így a
szívén viseli az állatok sorsát – nézett rá tűnődve, miután elvette a kezét. -
Önnek mindennap sikerül meglepnie engem!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina nem felelt semmit, de pár perc hallgatás
után így szólt:<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Voltál már szerelmes? – kérdezte. Nem gondolta
végig, csak úgy kibukott belőle.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William meglepettnek tűnt – szemöldöke
felszaladt egy pillanatra, de rögtön felelt:<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt hiszem. Egyszer.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Értem – felelte jegesen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Fiatal voltam, és ostoba. A hölgy elvarázsolt
bájos modorával, lényével, de ahogy megismertem, rá kellett, hogy jöjjek,
mindez csak a felszín, és belül ő épp az ellenkezője.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Meddig tartott a románc?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William könnyedén felnevetett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Meddig? Még mielőtt bármi is elkezdődhetett
volna, ráébredtem a valódi természetére, amiből inkább nem kértem. Egyszóval
kiábrándultam belőle.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szerencse – sóhajtott fel Carina
megkönnyebbülten. - Úgy értem… - kapta a szája elé a kezét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudja, szerintem semmi nem történik ok nélkül.
Ennek így kellett lennie – zárta le a beszélgetést a férfi, és felállt. -
Amondó vagyok, induljunk tovább – nyújtotta Úrnője felé a kezét, amit Carina
óvatosan megfogott egy pillanatra, és felállt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<br /></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kora estefelé jár már az idő, de még nem
kapcsolták fel a gázlámpákat. Egy szűk utcácskán haladtak, és valahonnan a
közelből ének és mulatozás hangjai csendültek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nézzük meg! – karolt bele Carina Williambe.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Hamarosan odaértek a hangok forrásához – egy
alacsony, stukkókkal díszített épületből – egy bárból – szűrődtek ki.
Kovácsoltvas ajtaján egy papír függött, az alábbi felirattal: <i>„Ma este hét órától énekverseny! A nyertes
rendkívüli nyereményben részesül!”<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William! Hány óra?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hét óra múlt huszonhárom perccel, kisasszony –
nézett rá a karórájára.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Épp időben vagyunk! Gyere! – mondta lelkesen,
és jószerével beráncigálta Williamet a bárba.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A kerek, tágas teremben szintén kerek, faragott
asztaloknál elegáns öltözetű emberek ültek, és elragadtatottan hallgatták a kis
emelvényen álló hölgy énekét. A falon színes festmények függtek, és nagyra nőtt
növények álltak a fal mellett. A világítást két hatalmas kristálycsillár
szolgáltatta, így a terem fényárban úszott. Balra tőlük a pult állt, jobbra
pedig egy kissé ütött-kopott zongora. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amikor beléptek a helyiségbe, egy inas
odasietett hozzájuk, és átvette William táskáját és kalapját, amiket egy
fogasra akasztott. A zongora szomszédságában volt még egy üres, fehér abrosszal
leterített asztal, ahová leültette őket. Körülbelül egy perc múlva visszatért,
és egy itallapot tett le eléjük. William Carinával szemben ült, a kis
rögtönzött színpadnak háttal, ezért odahúzta Úrnője mellé a székét, hogy ne
csak halljon, lásson is valamit az előadásból.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nekem sokkal szebb a hangom – jelentette ki
Carina egy megvető fintor kíséretében.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ebben nem kételkedem, habár még nem hallottam
énekelni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mrs. Gilbertet hallhatták, köszönjük az
előadását – jelent meg egy öltönyös, elegáns férfi a „színpadon”, miután a
hölgy befejezte az éneket. – Nos, ki lesz a következő? – tekintett körbe a
termen, de senki nem jelentkezett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm, itt a lehetőség, hogy bizonyítson! –
súgta oda William. – Vagy tán elment a bátorsága?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem ment el! – felelte Carina dacosan, és
felállt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Lendületes léptekkel odament a színpadra, de
amikor körbenézett, és meglátta, milyen sokan tartózkodnak a teremben,
magabiztossága egy pillanat alatt szertefoszlott. Az emberek tekintete
rászegeződött, és kíváncsian, várakozón nézték őt. Legszívesebben elrohant
volna, de földbe gyökerezett a lába. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy hívják? – súgta oda neki a férfi, aki
mellette állt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Öhm… Ca… Monica… Gra… Cuttleberry – dadogott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Pardon, elismételné még egyszer? <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Estella Havisham! – vágta rá Carina hirtelen.
Ez volt az első női név, ami eszébe jutott, maga sem értette, miért, mivel jó
egy éve olvasott Dickens-t.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi kérdőn nézett rá, de azért
felkonferálta:<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Köszöntsék szeretettel Estella Havisham
kisasszonyt!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Többen halkan felnevettek, amire Carina zavarba
jött.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit fog előadni?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt… még nem tudom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ejnye, kisasszony! – csóválta meg a fejét. -
Tudja, mit? Javaslok önnek egy dalt. Mit szólna a scarborough-i vásárhoz? <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, azt nagyon szeretem!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát rajta! Öné a színpad! – tárta szét a
karját a férfi, és a fal mellé állt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina egy futó pillantást vetett a teremben
összegyűltekre, akik árgus szemmel figyelték. A bejárati ajtót kereste
tekintetével, és komolyan fontolgatta, hogy kiszalad rajta. De valahogy úrrá
lett félelmén, miután vett három nagy levegőt. William adta neki ezt a
tanácsot, miszerint lélegezzen mélyeket, ha úgy érzi, menten elszakad a cérna.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Lehunyta a szemét, hogy kizárja a külvilágot,
majd belekezdett vékonyka, reszkető hangon a dalba:<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br />
„<i>A Scarborough-i vásárba tartasz?<br />
Petrezselyem, zsálya, rozmaring és kakukkfű<br />
Emlékeztesd rám, ki ott élt egykoron<br />
Ő volt valaha az én igaz szerelmem.”<o:p></o:p></i></span></div>
<div align="center" style="text-align: center;">
<br /></div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amikor az első strófa végére ért, teljesen
elbizonytalanodott és kétségbeesett. Ügyetlennek és szánalmasnak érezte magát,
holott az énektanára előtt bátran mert énekelni. De egyszerűen feszélyezte az a
sok ember, aki csak őt bámulja. Kinyitotta a szemét, és egyenesen Williamre
nézet. A férfi oldalra biccentett fejjel, átszellemülve hallgatta. Ahogy
találkozott a pillantásuk, a férfi biztatóan bólintott, és kedvesen
elmosolyodott. Carinába újra visszatért az önbizalom, és újult erővel, jóval
bátrabban folytatta: <o:p></o:p></span><br />
<div align="center" style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i><br />
„Mondd néki, hogy készítsen gyolcs-inget nekem<br />
Petrezselyem, zsálya, rozmaring és kakukkfű<br />
De egyetlen varrás, vagy tűöltés nélkül ám!<br />
És akkor ő lesz megint az igaz szerelmem.</i><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" style="text-align: center;">
<i><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br />
Mondd néki, találjon rám a messzi földeken<br />
Petrezselyem, zsálya, rozmaring és kakukkfű<br />
Valahol a sós víz, s a tengerpart között<br />
És akkor ő lesz megint az igaz szerelmem.<o:p></o:p></span></i></div>
<div align="center" style="text-align: center;">
<i><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br />
Mondd néki, hogy szakítson, tépjen nekem<br />
Petrezselymet, zsályát, rozmaringot és kakukkfüvet<br />
És gyűjtse csokorba tengerparti haraszttal<br />
És akkor ő lesz megint az igaz szerelmem.<o:p></o:p></span></i></div>
<div align="center" style="text-align: center;">
<i><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br />
Mondd néki, hogy adja rá az inget bátor testemre<br />
Petrezselyem, zsálya, rozmaring és kakukkfű<br />
Hadd nyugodjam méltósággal a hullámsírban<br />
És akkor ő lesz megint az igaz szerelmem.” *<o:p></o:p></span></i></div>
<div align="center" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ahogy
a dal végére ért, teljes tíz másodpercig síri csend honolt. Csak nézte a
döbbent arcokat, és nem tudta eldönteni, ez vajon jót vagy rosszat jelent. El
akart szaladni, de nem bírt megmoccanni sem. Amikor úgy érezte, menten
elpattannak az idegei, az emberek hangos üdvrivalgásban és tapsviharban törtek
ki. Sokan felállva tapsolták, köztük William, akinek sugárzott az arca a
büszkeségtől. <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi, aki eddig a fal
mellett állt, odament hozzá, és így szólt:<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bravó, bravó! Azt hiszem, megvan
a nyertes! Gratulálok, kisasszony!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi? Hogy micsoda? Én... én meg…
megnyertem? – tátogott Carina döbbenten.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, kisasszony, ön nyert! Ilyen
gyönyörű hangot még életemben nem hallottam! Fogadja legmélyebb elismerésemet
és hódolatomat! – csókolta meg a kezét. – És ím, a nyereménye! - nyújtott át
neki egy kis piros masnival átkötött csomagocskát. Carina kíváncsian kibontotta
– egy igazgyöngysor-nyakláncot rejtett magában. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány el sem merte hinni, hogy
mindez vele történik. Teljesen megszeppent és meghatódott az elismeréstől, és
forgott vele a világ. Úgy érezte magát, mint aki egy álomba csöppent.
Olyannyira túlcsordultak benne az érzések, hogy elsírta magát. A kezébe temette
az arcát, és elfordult, hogy a tömeg ne lássa a könnyeit.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ekkor valaki átkarolta a vállát, és
levezette a színpadról. Amikor ránézett az illetőre, és rájött, hogy William
az, hevesen átölelte.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh, Úrnőm… Miért sír? Hisz
csodálatos volt. Szavakban ki sem tudom fejezni, milyen mélyen meghatott az
előadása – szorította magához a lányt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megnyertem… Megnyertem… Oh,
William! – nézett fel Carina csillogó szemmel a férfira, akinek elállt a
lélegzete. Elvesztek egymás tekintetében, hirtelen megszűnt számukra a
külvilág.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Még sohasem láttam Úrnőmet ilyen
boldognak. Szinte ragyog – cirógatta meg kedveskedve a lány rózsás arcát. -
Jöjjön, a vendégem.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Elindultak, hogy keressenek
maguknak szabad helyet, ám ekkor egy jólöltözött fiatalember odalépett
hozzájuk. Frakkot és sötétzöld nadrágot viselt, barna haja vállára omlott,
szeme zölden csillogott. Mélyen meghajolt, és így szólt:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hadd mutatkozzam be! Alexander
Hovellnek hívnak. Elnézést, hogy így ismeretlenül idelépek önökhöz, de
kisasszony, az ön angyali hangja egyszerűen elbűvölt! Szeretném kifejezi
gratulációmat és hódolatomat! – csókolta meg a lány kezét. – Esetleg lenne
kedvük csatlakozni hozzánk? – biccentett a fejével egy négyfős társaság felé,
akik épp harsányan nevettek valamin. – Természetesen a vendégeim. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igazán köszönjük a meghívást, de
tisztelettel el ke… - kezdett bele William, de Carina a szavába vágott:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nagyon hízelgő, és természetesen
örömmel csatlakozunk!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi odavezette őket a csak
fiatal férfiakból álló társasághoz, akik egyenként bemutatkoztak nekik, és
kifejezték gratulációjukat. Carina csak kettejük nevét tudta megjegyezni
Alexanderén kívül– az egyiket Robertnek, másikat Ronaldnak hívták. Az övükét is
csak azért jegyezte meg, mert ikrek voltak és a megszólalásig hasonlítottak
egymásra. Szőke, leomló fürtjeik és ragyogó kék szemük angyali megjelenést
kölcsönzött nekik.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A másik két ifjú egyaránt fekete
hajjal és barna szemmel rendelkezett. Alexander úrfi odatolt két széket, amire
leültek. Szűkösen ugyan, de elfértek a kerek asztal körül. A fehér abroszt
vörösborfoltok pettyezték, és az üres kristálypoharakból és heves gesztikulációjukból
ítélve az ifiurak ugyancsak illuminált állapotban lehettek. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Meséljen magáról valamit,
kisasszony! – fordult felé Robert úrfi, aki mellette ült.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit meséljek? – riadt meg kissé
Carina. <i>„Nem fedhetem fel a kilétemet,
mert bajba kerülök!”</i></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Amit érdemesnek tart magáról
elmondani – kacsintott rá.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szeretek olvasni, énekelni,
táncolni, és szeretem Celestinát, az én gyönyörű macskámat! – nevetgélt
idegesen.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Aki szereti az állatokat, rossz
ember nem lehet!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, igen, én nagyon szeretem!
Úgy hiányzik! De félek, ő nem szeret. Megkarmolt! – panaszolta.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A macskák már csak ilyenek! –
nevetett fel a Robert úrfi, ahogy a többiek is. Egyedül William nem
csatlakozott, még csak el sem mosolyodott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A kedvese mindig ilyen hallgatag?
– kérdezte Alexander úrfi, aki szembeült velük.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William nem a kedvesem, hanem a…
- kezdett bele, de komornyikja óvatosan rálépett a lábára. Carina szúrós
szemmel nézett rá.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A kisasszony bátyja vagyok –
köszörülte meg a torkát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó! – mosolyodott el titokzatosan
a férfi. – Így már értem. Uram! – szólt oda az asztaluk mellett elhaladó
pincérnek.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szép estét kívánok! Mit
parancsolnak?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bátran válasszanak, amit csak
akarnak, a vendégeim! – ajánlotta fel nagylelkűen Alexander úrfi.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem is tudom… - bizonytalanodott
el Carina.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha megengedik, segítek a
választásban – szólt a pincér. - Bárunk specialitása a kékszőlőből készített,
több mint hat évig érlelt vörösbor, amelynek ízében, illatában szamócára
emlékeztető aromák fedezhetőek fel.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carinának fogalma sem volt, miről
beszél, de azért rávágta, még mielőtt William megszólalhatott volna – látta
rajta ugyanis, hogy szóra akarja nyitni a száját – bizonyára azért, hogy
megakadályozza a rendelésben.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Köszönöm, az tökéletes lesz.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amint a pincér felírta a rendelést,
a többiek felé fordult:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És önök?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A fiatalemberek is azt kérték, amit
Carina, kivéve Williamet, aki nem rendelt semmit. De végül, a társaság
unszolására beadta a derekát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"> - Hogyha már ilyen hevesen és gálánsan
ajánlgatják, megkóstolom én is, habár nem kedvelem túlzottan az alkoholt. De
ragaszkodom hozzá, hogy én álljam az összeget.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Miután biztosították afelől, hogy
erről szó se lehet, beletörődően felsóhajtott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hallották a legújabb hírt? –
kérdezte az egyik fekete hajú férfi, akinek Carina nem emlékezett a nevére.
Csak azt tudta, hogy „G” betűvel kezdődik.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Halljuk, halljuk! – zengték
kórusban.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt beszélik, az eltűnt
grófkisasszonyt megszöktette a komornyikja!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ahogy ezt kimondta, Carina kis
híján szívrohamot kapott – kifutott az összes vér az arcából, és elkerekedett a
szeme.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi a baj, kisasszony? Tán rosszul érzi magát? – kérdezte a „G”
kezdőbetűs fiatalember.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak… csak mélyen megrendültem a
hírtől. Hisz ez botrányos! Egy grófkisasszony és a komornyikja! – nevetgélt
feszélyezetten.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Valóban, ez hallatlan! – fűzte
hozzá William, akinek az arca nem árult el semmiféle érzelmet. – Bár én amondó
vagyok, nem szabad hinni a pletykáknak, noha minden pletykának van valami
alapja. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez így igaz, de ez nem egyszerű
pletyka! Bizalmas és megbízható forrásból tudom.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina szívesen rákérdezett volna,
ki ez a „bizalmas” forrás, de azzal elárulta volna magukat. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Épp azon tanakodtunk, kegyed
mennyire hasonlít Carina kisasszonyra. Mit is mondott, hogy hívják?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Öhm… Estella… Ez a művésznevem!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A húgom igazi neve valójában
Annabeth, de nem szereti, ha így szólítják.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Eközben a pincér meghozta az
italokat, amiket eléjük tett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kedves egészségükre!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina beleszagolt a vörös
folyadékkal teli kristálypohárba, majd óvatosan beledugta a nyelve hegyét.
Kellemesen édesnek és fűszeresnek találta, ezért belekortyolt. Alig érezte
rajta az alkoholt, ezért majdnem egy kortyra lehúzta, mert roppantul szomjas
volt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az igen! – csapta össze a
tenyerét Robert, és döbbenten nézett rá, ahogy a többiek is. Carina zavartan
kuncogott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szomjas voltam – jelentette ki
szerényen.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt meghiszem! – kacagott fel
Alexander, és odaintette újra a pincért.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Még egy kört a kisasszonynak!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Máris hozom! – hajolt meg a
férfi, és elsietett.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem kéne többet innia – súgta oda
William a lánynak.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt iszok és annyit, amennyit
akarok! – jelentette ki gőgösen, s hogy ezt bizonyítsa, részint dacból, részint
azért, mert már az az egy pohárka is a fejébe szállt – újra lehúzta egy kortyra
az italt, miután meghozta a pincér.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Egyszeriben olyan felszabadultnak
és könnyednek érezte magát, hogy legszívesebben körülölelte volna a világot.
Hirtelen elkezdett belőle ömleni a szó:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Annyira hiányzik Celestina! Bár
itt lenne velem! Tegnap találtam sétálás közben. Papa nem engedi, hogy legyen
cicám, de engem nem érdekel! A bundája selymes és puha, és fehér, akár a hó! De
nem szereti, ha fésülik. Meg akartam fésülni, de megkarmolt!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, igen, ezt már említette –
bólintott Robert úrfi. – Napokban tűnődtem azon, miért van az, hogy a nők
inkább macska – míg a férfiak inkább kutyapártiak.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És milyen következtetésre jutott?
– kérdezte a másik barna hajú férfi, akinek Carina szintén nem tudta a nevét.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A nők sokkal szeszélyesebbek és
kiszámíthatatlanabbak, mint a férfiak, és ezért a macska jobban illik a
természetükhöz.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Micsoda éleselméjű következtetés
– jegyezte meg kissé gúnyosan William, de a férfi nem érezte ki az élcet a
hangjából.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Köszönöm elismerését! Tegnap
egész álló este ezen töprengtem.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elnevette magát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Maga olyan szórakoztató!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ön pedig gyönyörű – simított
végig Robert a lány karján.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina csak kuncogott egyre
vörösödő fejjel.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">-
Ó, én milyen ostoba voltam, hogy azt feltételeztem, ön Carina
kisasszony! Hisz ön kedves, bájos, és a modora egyszerűen elbűvölő!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért, Carina kisasszony milyen?
– ijedt meg a lány, de próbálta lenyugtatni kalapáló szívét. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én csak hallomásból ismerem, de
állítólag amilyen gyönyörű, annyira gőgös és akaratos.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány úgy érezte, mint akinek kést
forgatnak meg a szívében. <i>„Hát gőgösnek
és akaratosnak tartanak az emberek, és kibeszélnek a hátam mögött… Biztos
Daniel úrfi volt az! Egyszer még megkeserüli…”</i></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit szólna hozzá, ha megmutatnám
a műtermemet? Biztos vagyok benne, hogy tetszene – siklott a lány vállára a
keze. – Tudja, szabadidőmben szeretek festeni, és kegyednek igazán megkapó az
arca. Szívesen készítenék önről portrét.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, igen, igen! Az nagyon jó le…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, hogy szalad az idő! Már ilyen
késő lenne? – pillantott rá William a karórájára. – A húgom és én csupán tízig
kaptunk kimenőt, és már fél tíz múlott négy perccel, így engedelmükkel,
távozunk.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Máris elmennek? – kérdezte Robert
csalódottan.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szívesen maradnánk, tényleg, de
sajnos mennünk kell. De önöknek további kellemes estét, és hálásan köszönjük a
meghívást! – biccentett William, és felállt. Carina felé nyújtotta a kezét, aki
megfogta, és nagy nehezen feltápászkodott a segítségével.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Az alkohol ugyancsak a fejébe
szállt, és egyfajta kellemes köd borult elméjére.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Miután az inas odaadta William
kalapját és táskáját, kiléptek a bárból.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csodálatosan érzem magam! –
kacagott Carina; máris elfeledkezett Robert úrfi megjegyzéséről.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az alkohol teszi. Nem lett volna
szabad ennyit innia!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem érdekel! – szakította ki
magát Carina a férfi támogatásából, és széttárta a karjait. A csillagos ég felé
fordította tekintetét, és nevetve megpördült a tengelye körül. Lábai viszont
összeakadtak, és fenékre esett. Ezen úgy elkezdett kacagni, hogy még a könnye
is kicsordult. William a hóna alá nyúlt, és felsegítette.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Attól tartok, ön csúnyán berúgott
– csóválta meg a fejét rosszallóan, majd átkarolta a vállát. – Jöjjön, itt van
a közelben egy fogadó.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Miután megérkeztek, William
felkísérte Úrnőjét a szobába. A kredencen egy gramofon állt, amit Carina rögtön
észrevett, és bekapcsolt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Táncolni akarok! – karolta át a
lány William nyakát, és testével nekisimult komornyikjának. A férfi enyhén
eltolta magától.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez nem biztos, hogy olyan jó
ötlet ebben az állapotban…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát elutasítanád Úrnődet? Azért,
mert ittam, nem felejtettem el táncolni! – vihogott Carina.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Legyen hát Úrnőm kívánsága
szerint – ölelte át a lány vékony derekát, és megfogta a kezét.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A gramofonból pörgős dallam szólt,
és ez Carinát még jobban fellelkesítette. Megpróbált a dal ütemére táncolni, és
ha William nem fogja, egészen biztosan elesik. Egy lágy, lassú dallam következett,
így ők is visszavettek a tempóból. Carina észrevétlenül és akaratlanul egyre
közelebb és közelebb húzódott Williamhez.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Gyönyörű vagyok, ugye? Ugye
gyönyörűnek találsz? – nézett fel rá csillogó szemmel.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, Úrnőm. Annak – vallotta be
a férfi, amire Carina felkuncogott, és ráhajtotta a fejét a mellére. Jóleső
érzés árasztotta el; így akart maradni örökre. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Olyan finom az illatod… - szagolt
bele a lány a férfi ingébe. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőmé is – zárta karjába és mélán
mosolyogva bele-beletúrt a lány hajába. Játszadozott a tincseivel – ujjai köré
csavarta, majd lágyan végigsimított rajtuk. Nem bírta tovább.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William, én… - kezdett bele
Carina. Keze lesiklott a férfi hátán, és gyengéden megnyomta ujjaival a
derekát. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit szeretne mondani, Úrnőm?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- <i>Énszerelmesvagyokbeléd </i>– szaladt ki a száján, és csuklott egyet.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William megdermedt, és kissé
eltolta magától Carinát.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy… hogy mondta?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szeretlek – jelentette ki a lány
egyszerűen, minden kertelés nélkül, majd felkacagott, és megpördült a tengelye
körül. Azonban kibillent az egyensúlyából, és nekiesett Williamnek. A férfi
megbotlott, de még zuhanás közben reflexből magához ölelte a lányt.
Szerencséjük volt, és az ágy felfogta az esésüket. A lány rázuhant Williamre,
és egy pillanatra mélyen egymás szemébe néztek.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Carina… - suttogta a férfi, majd
megragadta a lányt a vállánál fogva, és rálökte az ágyra. Ráfeküdt, hogy ő
legyen felül, és még mielőtt Carina egy szót is szólhatott volna, a két kezébe
vette az arcát. A lány arcán egyszerre ült izgalommal vegyes döbbenet és vágy –
egyrészt meghökkent a hevességén, másrészt mindennél jobban akarta a férfit.
William egy pillanatra mintha elbizonytalanodott volna, szeméből eltűnt az
izzás, de azon nyomban megjelent újra, ahogy belenézett Carina szerelmes
tekintetébe.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kérem, bocsásson meg, Úrnőm… -
suttogta, azzal szenvedélyesen megcsókolta. A lány halkan felnyögött – egyrészt
a döbbenettől, másrészt attól az elemi érzéstől, ami átjárta. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amikor a férfi nyelve átsiklott a
lány puha ajka közé, a lány átfonta a karjával a nyakát, és beletúrt a hajába a
tarkójánál. Carinának esze ágában sem volt tiltakozni, erre várt már hosszú idő
óta. Hevesen, ugyanakkor kissé esetlenül visszacsókolta, amire a férfi
megragadta a kezét, és ráfonta az ujjait az ujjaira. Carina még sohasem érzett
ekkora mérhetetlen boldogságot, és szíve olyan hevesen zakatolt, hogy azt
hitte, kiugrik a helyéről. Arca és teste felforrósodott, és remegett az
izgalomtól és vágytól. Földöntúli mámor járta át, William csókja a legszebb
álmait is felülmúlta. Egyszerre volt gyengéd és romantikus, de közben mindent
elsöprő és szenvedélyes. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Miután ajkaik elváltak egymástól,
hosszú pillanatig farkasszemet néztek. William tekintete valósággal lángolt,
ahogy Carináé is. Arcuk kipirult, szájuk enyhén elnyílt, és halkan pihegtek. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ekkor William megrázta a fejt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit tettem… - szállt le a
lányról, és rémület suhant át az arcán.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Felült, és a kezébe temette a
fejét.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bocsásson meg, Carina… A… a
pillanat heve. De hiába mentegetőzök, tudom, nincs mentség… - markolt bele a hajába.
Hangjában kétségbeesés ült.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De… de hiszen… - dadogott a lány,
nem értette, William miért mondja mindezeket. Hisz bevallotta neki, hogy
szereti.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Legszívesebben most arcul köpném
magamat.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De miért? </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm, ön nincs józan
ítélőképességének a birtokában, és én ezt rútul kihasználtam. Fogalmam sincs,
mi ütött belém, még sohasem ragadtattam el ennyire magam. Jobb lesz, ha most
távozom – állt fel, azonban Carina a keze után nyúlt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne, ne! Ne menj el, kérlek! Ne
hagyj engem egyedül! – szólt könnyes szemmel. Úgy érezte, belebetegedne, ha
William magára hagyná. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De kisasszony…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kérlek! – szorította meg a kezét.
Ajka megremegett, szemében könnyek ültek. William felsóhajtott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Isten lássa lelkem… Nem tudok
ellenállni Úrnőmnek… - ült le a lány mellé. Carina ráhajtotta a fejét a
vállára, amire a férfi átkarolta.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kisasszony, ugye tudja, hogy ez
nem helyes…?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem érdekel… Nem érdekel többé,
mi helyes – monda, és macskamód összekucorodott az ágyon. Térdét felhúzta,
karjai lábán nyugodtak. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ölelj át, William! – nyöszörgött
vékony hangon.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez… ez tényleg nem he…</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ölelj át! – szólt még szívtépőbb
hangon. William lehúzta a cipőjét, és magához szorította a lányt.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó éjt, Úrnőm – súgta a fülébe. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó éjt, William – sóhajtott fel
Carina elégedetten, és lehunyta a szemét. Pár pillanat múlva mély álom
nehezedett pilláira. </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<br /></div>
<div align="center" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">~~*~~</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Másnap reggel Carina, amikor
felkelt, mélységes döbbenettel konstatálta, hogy William mellette szuszog hason
fekve ruhástul,és rajta is utcai öltözék van. Megpróbált visszaemlékezni az
estére, de fogalma sem volt, mit csinált, és hogy hogy került ide. A fejébe
szörnyű fájdalom nyilallt, és kavargott a gyomra.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William! – rázta meg enyhén a
férfit. – Magyarázatot követelek!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Komornyikja álmosan pislogott.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi... mi történt?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én is ezt kérdezem! Mi történt?
Mi ez az egész?! Hogy kerültem ide?!</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát nem emlékszik?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem! Csak… csak arra, hogy volt
valami énekverseny, amit megnyertem… </span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Másra nem?</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak nagyon homályosan… - szólt
Carina kétségbeesetten és felült. – Te jó ég, mit műveltem…? – kapta a szája
elé a kezét, és közben nagyon remélte, hogy William nem azért fekszik mellette,
mert… - de nem merte folytatni gondolatmenetét. </span></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://m.cdn.blog.hu/ak/akapussi/image/june/sorelv%C3%A1laszt%C3%B3.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://m.cdn.blog.hu/ak/akapussi/image/june/sorelv%C3%A1laszt%C3%B3.gif" /></a></div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">* A scarborough-i vásár (Scarborough Fair) egy tradicionális angol ballada. Akit érdekel, az <a href="http://juno.blogter.hu/432883/vasarban_scarborough-ban">alábbi </a>címen utánaolvashat, avagy ajánlom a dalt meghallgatásra :)</span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="//www.youtube.com/embed/UL_Pe1f8KdY" width="560"></iframe></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i><b><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/10/14.html"><br /></a></b></i></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i><b><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/10/14.html">Következő fejezet</a></b></i></span></div>
</div>
</div>
<center>
<center>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-colorscheme="light" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/09/carina-masnap-ugy-dontott-neki-bizony.html" data-num-posts="10" data-width="470">
</div>
</center>
</center>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-27565064212904672782013-09-08T17:15:00.002+02:002013-10-26T13:14:34.267+02:0012. Egy barátság kezdete<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Nerida nem az én karakterem, hanem Maievé :)<a href="http://fanfic.hu/merengo/viewstory.php?sid=101021"> (A démonvadász öröksége)</a> Az engedélyével kölcsönvettem tőle :)</span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina másnap úgy döntött, elmegy egy kicsit
sétálni, amíg William főz és rendet tesz. Nem bírta a négy fal között, nagyon
unta magát a kis kunyhóban. William ugyan a lelkére kötötte, hogy ne kószáljon
messzire, de hajtotta valami előre. A nap hétágra sütött, a szellő lágyan
fújdogált, és az ösvényt, amin haladt, fenyőfák és bokrok szegélyezték.
Szabadnak érezte magát, talán életében először. Jó ideje bandukolt már, amikor
is egy tisztásra ért. Valahonnan ismerős volt neki, és rájött, hogy itt nézte
Williammel a csillagokat. Elmerült az emlékben, és szája sarkában mosoly jelent
meg, amikor felidézte azt a csókot, amit William a hintóban adott neki azért,
hogy elhallgattassa. Aztán eszébe jutott a másik csók... Amit a férfi puha
ajkára lehelt a fogadóban. Nem volt benne egészen biztos, hogy William nem
vette észre.<span style="font-size: small;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Körbetekintett szép, mélykék szemével a zöld
réten, és egy körülbelül vele egykorú lány pillantott meg, aki dúdolgatva
szedte a virágokat egy kosárkába. Gyönyörű, halványlila ruhát viselt, hosszú,
szőke haját bonyolult kontyba fogta a tarkóján. Nemesnek tűnt a kinézete
alapján. Carina tétován odalépett hozzá, és megszólította:<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szép napot!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány összerezzent, és felnézett rá tengerkék
szemével. A dúdolást abbahagyta, és megállt a keze a mozdulatban. Gyanakodva
végigmérte, majd így szólt:<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szép napot! – felelte kimérten.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina nem tudta, most hogyan tovább. Nem sűrűn
kezdeményezett beszélgetést, barátnői pedig sohasem voltak, csak unalmas
társalkodónői, és emiatt nem tudta, hogyan viselkedjen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A nevem Carina Gray – mutatkozott be végül.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az enyém Nerida. Szabad tudnom, mit keres egy
magadfajta úrihölgy egyedül egy mező közepén?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina meghökkent, hogy a lány számonkéri, ezért
rögtön támadott:<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az az én dolgom! De ha már itt tartunk, te mit
keresel itt?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az az én dolgom – húzta fel Nerida gőgösen azt
a pisze orrát. A lány már kezdte megbánni, hogy odament hozzá. Mégis, valami
miatt meg akarta ismerni, szomjazott a társaságra. Leült hát mellé, és kibökte:<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megszöktem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány csodálkozva rámeredt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogyhogy?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Papa… papa azt mondta, bár meg se születtem
volna… - Carina telt ajka megremegett, ahogy ezt kimondta.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az én papám se szeret… - sóhajtott fel a lány
szomorúan.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miből gondolod ezt?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mert miatta nem lehetek együtt a szerelmemmel…
Pedig Gabriel úrfi nemesi származású, de a papa mást szemelt ki nekem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hisz ez borzalmas! – kapta a lány a szája elé
a kezét. Neki ez volt az egyik legszörnyűbb félelme – hogy olyanhoz adják
hozzá, akit nem szeret. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ráadásul az a férfi, akit kiszemelt nekem,
legalább negyven éves, és már volt két felesége!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ebbe még belegondolni is szörnyű!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Viszont ma titokban meglátogat engem Gabriel
úrfi. Azt mondta, elszökik hozzám, és bemászik az ablakomon – kuncogott
pirulva.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Óó, ez olyan romantikus!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Aaz…! – Nerida arcán álmodozó kifejezés jelent
meg. – És neked van szerelmed?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elpirult a kérdéstől, mert William arca
jelent meg előtte.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ni... Nincs – fordította el a fejét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne tagadd! Láttam! Elvörösödtél! Naa, ki az?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy... egy herceg - hazudott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Milyen szerencsés vagy! És egybe is keltetek
már?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Még… még nem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mesélj róla! Milyen? Hogy néz ki? Ugye szőke
hajú és kék szemű, mint a mesékben?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem egészen…<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Nerida kissé csalódottnak tűnt, ezért
hozzáfűzte:<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De nagyon is jóképű!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megcsókolt már?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem. – Carina érezte, hogy a feje még vörösebb
lesz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Engem… engem igen. Egyszer. Egy bálon. Úgy
izgulok! Mi lesz, ha újra megteszi?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én hagynám neki – kuncogott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te hagynád, ha meg akarna csókolni a herceged?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ig… - harapott bele az ajkába. – Nem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De miért nem?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mert… mert ő igazából nem a hercegem, hanem a…
hanem a…<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ki?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mindegy. Nem számít.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mondd el!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Lehet, ez bután fog hangzani, de… azt hiszem,
beleszerettem a komornyikomba. – Ahogy ezt kimondta, a szája elé kapta a kezét,
és elfordult, hogy Nerida ne lássa előtörő könnyeit. Azzal, hogy ezt
kijelentette, beismerte végérvényesen magának a tényt, hogy bizony gyengéd
érzelmeket táplál komornyikja iránt. Ettől nagyon szerencsétlennek érezte
magát, mivel tudta, hogy sohasem lehet Williamé. A nemesek és szolgák közötti
viszony ugyan nem tiltott, de ha bárki megtudja, közröhej tárgyává válnak. Bele
sem mert gondolni abba, mi lenne, ha édesapja fülébe jutna a hír… Valószínűleg
kitagadná.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te… te szerelmes vagy a… – tátogott a lány
döbbenten. – Ó, te szegény... – karolta át Carina vállát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem tehetek róla... Ő… ő olyan kedves és
jóképű, és… - sírta.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jól van, drága, nyugodj meg. Majd kiszeretsz
belőle.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt mondod? – nézett rá a lány a hatalmas,
kisírt szemeivel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Persze! Majd találsz egy gazdag, jóképű
fiatalembert, mint Gabriel úrfi, és egybekeltek! Egy csapásra el fogod
felejteni a komornyikodat!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te el tudnád felejteni Gabriel úrfit?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Soha! Ő a szívem szerelme, álmaim férfija!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És ha komornyik lenne?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Nerida beleharapott az ajkába, és összeráncolta
a szemöldökét. Látszott rajta, hogy viaskodik önmagával. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh… már értem, miről beszélsz. Ez esetben,
hm... miért nem szöktök el? <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Elszöktünk… Pontosabban én, és ő utánamjött.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Persze, hogy utánadment, hisz szeret!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elvörösödött Nerida kijelentésétől.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt mondod… Azt mondod, szeret?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát persze! Nem tudott nélküled élni! Ó, ez
annyira édes! – csapta össze a tenyerét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak a papa utasítására tette… Nem szeret...
Sohasem mondta.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Gabriel úrfi se nekem. De tudom, hogy szeret. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Honnan?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Abból, ahogy néz rám, amiket mond, és abból,
hogy törődik velem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William is törődik velem… De csak azért, mert
a komornyikom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy komornyiknak az a kötelessége, hogy
szolgálja a feletteseit, nem, hogy törődjön velük. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elgondolkozott. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez igaz… Tegnap este féltem, és bemásztam
mellé az ágyba… Ő szorosan átölelt, és simogatta a hajamat - vallotta be a lány
álmodozva.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te bemásztál a komornyikod mellé... az ágyba?!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát… igen – nevetgélt Carina idegesen. – Mert
megijedtem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És William átölelt és simogatott? - pislogott Nerida.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina alig láthatóan bólintott, és
legszívesebben elsüllyedt volna szégyenében.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Óó! És ezek után kételkedsz abban, hogy
szeret?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szeret? William szeret? – sóhajtott fel
vágyakozva. Megkönnyebbült, hogy Nerida nem ítéli el őt azért, hogy egy ágyban
aludt a szolgájával.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát persze! De mivel a komornyikod, ő nem
fogja bevallani valószínűleg.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És azt vajon tudja, hogy én mit érzek iránta?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én már akkor tudtam, hogy szerelmes vagy,
amikor még meg sem szólaltál – nevetett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ilyen feltűnő? – rémült meg Carina.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A szemed csillogása mindent elárul.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jaj! Most mitévő
legyek?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nyugodj meg, kedvesem, ne ess pánikba! Először
is, te mit szeretnél?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt szeretném, hogy William ne legyen
komornyik. Ez… ez teljesen reménytelen! – borult a lány nyakába zokogva.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jaj, kedvesem, ne sírj – ölelte át Nerida.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy… egy komornyik… egy közönséges komornyik…
- szipogta. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ss – csitította a lány és megsimogatta a
haját.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina pár perc múlva abbahagyta a zokogást, és
megtörölgette az arcát csipkés zsebkendőjével.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szereted őt, igaz?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne… nem tudom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csillagom, előttem nem
kell tagadnod! Nem mondom vissza senkinek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ígéred?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ígérem – szorította
meg a kezét egy pillanatra, és egyenesen a szemébe nézett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szeretem – suttogta.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudod, mit? –
mosolyodott el Nerida huncutul.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csókold meg!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina fülig
elvörösödött, és kikerekedett a szeme.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy én? Egy
grófkisasszony? Egy komornyikot?! Ez… ez erkölcstelen!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szeret téged… Te is
őt. Kettesben vagytok, senki nem fogja megtudni – kacsintott rá.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem! Ezt én nem teszem
meg, nem, soha!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi tart vissza?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ő férfi, és egy nő nem
csókolhat meg egy férfit, ráadásul az alkalmazottját! Ez nem helyes!<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Valószínűleg ő is így
gondolja, és épp ezért valahogy tedd számára világossá, hogy kezdeményezhet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De hogyan?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem kell feltétlenül
megcsókolnod, se mondani neki. Elég, ha úgy viselkedsz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing" style="margin-right: -23.4pt; tab-stops: 144.0pt;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit tegyek?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt neked kell tudni… Például érdeklődhetnél
iránta. Miket szeret, hogy telt a napja. Sminkelhetnéd magad! Bár te smink
nélkül is gyönyörű vagy.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Legutóbb, amikor kisminkeltem magam, papa
felpofozott – biggyesztette le az ajkát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jaj, drágám – ölelte át ismét. – Már értem,
miért szöktél el.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha a papa megtudja…<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem fogja! Majd titokban tartjátok. De azért
zárjátok be az ajtót, mikor kettesben vagytok – engedte el a lányt, azzal
felállt. – Nekem most mennem kell, de bízom benne, hogy még találkozunk!
További szép napot! És sok sikert a komornyikodhoz! – köszönt el, és távozott. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina felkelt a földről, és elindult vissza a
kunyhóhoz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Egész úton Nerida javaslatán jártak a
gondolatai. Megcsókolja Williamet, vagy sem? Tudta belül, hogy ez nem helyes,
de túlságosan is csábította a lehetőség. Még sohasem csókolózott <i>igazán</i>, de tudni akarta, milyen
lehet. William hiába a komornyikja,
mindenekelőtt férfi, ráadásul ugyancsak jóképű és művelt… Akár egy nemes.
Carinának megfordult többször a fejében, hogy tényleg az, és titokban reménykedett
abban, hogy igaza legyen. Hisz akkor a férfi elveheti őt, és nem fognak ujjal
mutogatni rájuk az emberek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ahogy haladt, hirtelen macskanyávogás hangja
ütötte meg a fülét. Körbenézett, és bent, a fák között egy hófehér kismacskát
vett észre, aki keservesen sírt. Óvatosan megközelítette, majd leguggolt hozzá,
és a karjába vette a kis jószágot. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, de aranyos! – kiáltott fel elragadtatottan,
és megsimogatta hosszú, selymes bundáját. – Hazaviszlek, rendben? Celestina
lesz a neved! – állt fel a kismacskával, és gyengéden magához szorította, hogy
ne essen le. Pont ilyen cicáról álmodott, és magánkívül volt a boldogságtól.
Celestina nem igazán élvezte, hogy Carina cipeli őt, és el akart szökni, de a
lány addig simogatta, amíg megnyugodott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Williamet a kunyhó előtt találta egy kis padon
üldögélve: épp olvasott valamit. Amikor meglátta őket, letette a könyvet, és
eléjük sietett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm…! Minden rendben? Ugyan nem tartozik
rám, de hol volt ilyen sokáig?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én csak találkoztam egy lánnyal, és
beszélgettünk… Ő itt pedig Celestina. Hát nem elbűvölő?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De, valóban az. Hol szerezte?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Találtam az erdőben. Olyan puha és selymes a
bundája! Megsimogatod? – lépett közelebb a férfihoz, aki párszor végighúzta a
kezét az állat gyönyörű bundáján. Egy pillanatra William ujjai súrolták Carina
kézfejét, és a lány beleborzongott a gyengéd érintésbe. Hogy leplezze zavarát,
megszólalt:<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szó… szóval hogy telt a napod?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William arcán meglepettség suhant át. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Köszönöm kérdését, Úrnőm, kellemesen. Nagyon
kedves és figyelmes dolog öntől, hogy így érdeklődik. Remélem, az ön napja is
hasonlóan jól telt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen – válaszolt kurtán, mert nem igazán
tudott többet mondani, mivel a férfi őt nézte egyszerre tűnődve, egyszerre
lágyan.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Celestina ekkor összegömbölyödött Carina
karjában, és dorombolni kezdett. A lány elnevette magát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, milyen tündéri! – lelkendezett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akárcsak ön – mosolygott rá William, amire a
lány zavarba jött, és lesütötte a szemét. Utálta, hogy folyton elpirul, ha a
férfi megdicséri, de nem tudott ellene mit tenni. Meglepte, de nagyon jólesett
neki a férfi bókja.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Elnézést, megint megfeledkeztem magamról...
Mostanában gyakran megfeledkezem magamról a jelenlétében. Tudja, Carin… Úrnőm,
ön nagy változásokon ment keresztül azóta, amióta megismertem, és még meg kell
szoknom ezt az újonnan kialakult helyzetet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt meg hogy érted?<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy is mondjam… Egy álarc volt kegyeden, ami
eltakarta a valódi énjét. De most végre levette a maszkot, és felfedte az igazi
arcát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Milyen az igazi arcom? – kérdezte Carina
halkan, és mélyen belenézett a férfi szemébe. William ekkor gyengéden a két
kezébe vette az arcát, és így szólt:<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Gyönyörű.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina teljesen ellágyult a férfi
kijelentésétől, tekintete elködösült, és aprót sóhajtott. William elvette a
kezét, és lágy, kedveskedő mosollyal az ajkán megszólalt:<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jöjjön, bizonyára már éhes. Készítettem önnek
zöldséges omlettet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány is elmosolyodott, és követte a férfit az
ebédlőbe. </span><span style="font-size: small;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/09/carina-masnap-ugy-dontott-neki-bizony.html"><i><b><br /></b></i></a></span>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/09/carina-masnap-ugy-dontott-neki-bizony.html"><i><b>Következő fejezet</b></i></a></span></div>
</div>
<center>
<center>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-colorscheme="light" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/09/13-egy-baratsag-kezdete.html" data-num-posts="10" data-width="470">
</div>
</center>
</center>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-12063543943644146332013-09-03T15:00:00.000+02:002013-10-26T13:15:38.679+02:00Kaptam ^^<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 14px; line-height: 19px;">Ezeket kedves írótársam rajzolta nekem, aki nem elég, hogy nagyszerűen ír, még rajzolni is gyönyörűen tud :) Fogadjátok szeretettel Carinát :)</span></span><br />
<span style="color: #9fc5e8; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 14px; line-height: 19px;"><br /></span></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihFBe7_xC8GDU7xTFY7GBEek90TVVtMM_D2x7IQRkt7TNEsAYcm2B3t27jJbJZ1mn1eZq_4B9x86AaGTChKFNhjP7ps3Uugz72FWVLCRu5Yrpa8WG6Mke_03XeEbdeN-qZaTZQr3i88NPj/s1600/1274092_635535526478480_1770230382_o.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihFBe7_xC8GDU7xTFY7GBEek90TVVtMM_D2x7IQRkt7TNEsAYcm2B3t27jJbJZ1mn1eZq_4B9x86AaGTChKFNhjP7ps3Uugz72FWVLCRu5Yrpa8WG6Mke_03XeEbdeN-qZaTZQr3i88NPj/s320/1274092_635535526478480_1770230382_o.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGpuu3zposjhczFCpcyVYSRgKrOilXmzO-DsrIdEOS8jMI8zjm7mQ_8yew8nxlJAmO-OfL-GBRKyRnhmQgj0jMca7_McHFZYNIvfzpGsLKtn0G94Y2U_vOU0WUdgFpvVa82qhAAoU7Os9y/s1600/IMG_6501.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGpuu3zposjhczFCpcyVYSRgKrOilXmzO-DsrIdEOS8jMI8zjm7mQ_8yew8nxlJAmO-OfL-GBRKyRnhmQgj0jMca7_McHFZYNIvfzpGsLKtn0G94Y2U_vOU0WUdgFpvVa82qhAAoU7Os9y/s320/IMG_6501.JPG" width="240" /></a></div>
<span style="color: #9fc5e8; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 14px; line-height: 19px;"><br /></span></span>
<center><center>
<div id="fb-root"></div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/09/kaptam.html" data-num-posts="10" data-width="470" data-colorscheme="light"></div> </center></center>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-3913681509227208742013-08-28T11:45:00.000+02:002013-10-26T13:45:14.576+02:00...<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i>Arra gondoltam, milyen jó lenne Carinával E/1-ben írni, és ezért belekezdtem egy kis novellába, amiben William és ő a mi korunkba kerül :D Itt az eleje, remélem, ti is olyan jót fogtok mulatni rajta, mint én írás közben :)</i></span><br />
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIJoV9BKXZmXfRQCR6VfzhXx5AmlEv1Egvn3kMlwtkotfl6f9AQIi1cgBILqent0-1PbCJHIHNHEVgRSlwOQOekm-Lb0tlyBV0HkHiqGIUN0gZzT2aLufQPfOzIMU0f3mq1jEuUhXK6CgM/s1600/Cari%C3%A9sWill.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="160" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIJoV9BKXZmXfRQCR6VfzhXx5AmlEv1Egvn3kMlwtkotfl6f9AQIi1cgBILqent0-1PbCJHIHNHEVgRSlwOQOekm-Lb0tlyBV0HkHiqGIUN0gZzT2aLufQPfOzIMU0f3mq1jEuUhXK6CgM/s1600/Cari%C3%A9sWill.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Hát én ezt nem hiszem el! Idecsöppentem
valami furcsa helyre Williammel, és fogalmam sincs, hogy fogunk hazajutni…
Reggel, mikor felkeltünk, egy parkban feküdtünk, márpedig én a pihe-puha
ágyamban tértem nyugovóra! Biztos vagyok benne, hogy William keze van a
dologban, bár ő váltig tagadja.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megparancsolom, hogy vigyél haza! -
toppantottam dühösen a lábammal. A parkon mentünk keresztül épp, amit magas
kőfal szegélyezett, és a falon túlról ijesztő zúgás hallatszott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De Úrnőm, nem tudom, hogy kerültünk
ide…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Hahh…! Nem tudja, persze… Ez az egész az
ő hibája, egyedül az övé! Legszívesebben pofon ütöttem volna, de ilyet nem tesz
egy grófkisasszony. Papa azt mondta, nem ildomos megütni a nálad alacsonyabb rangúakat.
De William túlment már minden határon!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt… ezt én nem tűröm! Most azonnal hazaviszel,
vagy teszek róla, hogy a papa kirúgjon! - fenyegettem meg, és hogy szavaimat nyomatékosítsam,
igyekeztem a lehető legszigorúbban nézni. De még ez sem használt! William csak
mosolygott, mintha Ő lenne az ÉN felettesem, nem pedig fordítva! Ez felháborító! Most már biztos, hogy
megmondom a papának!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Attól tartok, nincs most itt a kedves
papája. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ez igaz, ebbe nem tudtam belekötni.
Nagyon nehéz fogást találnom rajta, de én rá fogok jönni a gyenge pontjára!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Egy árkádsoron mentünk keresztül, és
amikor kiértünk, nagyon furcsa látvány tárult a szemünk elé. A járdák mellett
rikító, különös kinézetű automobilok sorakoztak és velünk szemben egy hatalmas,
szürke tömb állt, amiből özönlöttek az emberek - főleg velem egykorúak. Arra
gondoltam, hogy bizonyára iskola lehet az a gusztustalan épület, és egy
pillanatra megsajnáltam őket, hogy ilyen szörnyű helyre kell járniuk.
Valószínűleg a szegényebb réteg számára volt fenntartva, mert a diákok még
egyenruhát sem viseltek, és igen hiányosan öltözködtek. A lányok többsége
nadrágot és gombok nélküli, mintás inget viselt, de volt, amelyik olyan rövid
szoknyát húzott, hogy azt mifelénk egy jó ízlésű ember legfeljebb csak övnek
használná! Még az örömlányok sem öltözködnek így! Ez közönséges és felháborító
és erkölcstelen! Én, ha csak egyszer vennék fel ilyen ruhát, még ha viccből is,
papa kitagadna és apácazárdába küldene! <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">De a fiúk sem voltak különbek. A legtöbb
rövidre nyírt hajat viselt - bizonyára a tetvek miatt - de akadt olyan is, aki
hosszú, loboncos hajjal rendelkezett. Némelyiknek a nadrágja legalább három
számmal nagyobb volt, és az ülepük egészen a combjuk közepéig ért! Még… még az
alsóneműjük is látszott! De az egészben az volt a legszörnyűbb, hogy még engem méregettek
furcsálkozva, mintha nem láttak volna grófkisasszonyt! Micsoda egy barbár és
visszamaradott hely ez! Ők még azt sem tudják, hogy egy nemes hölgyet nem illik
így bámulni! Bár lehet, csak azért néznek ilyen feltűnően, mert irigykednek a
drága ruhámra, sudár alkatomra és gyönyörű arcomra. Persze megértem őket, mivel
ők sohasem lehetnek olyan szépek, mint én, még báli ruhában sem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William, én haza akarok menni! -
léptem közelebb a férfihoz, és akaratlanul hozzásimultam. Komornyikom átkarolta
a vállamat, amit kivételesen hagytam neki, de csak azért, mert úgy éreztem, ha
elengedne, minden darabjaira hullana. Ő volt az egyetlen biztos pont ebben a
magából kifordult világban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nyugodjon meg, Úrnőm - szorította meg
a felkaromat. - Kitalálok valamit.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Lopva rápillantottam, és nyugtalanul
láttam, hogy ő is pont olyan zavart, mint én.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ekkor egy négyfős, rikító öltözetű társaságot
láttam meg felénk közeledni, akik ujjal mutogattak ránk és hangosan vihogtak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Elöntött a harag, és ökölbe feszült a
kezem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nézzétek már! Disney-kisasszony és a
hercege!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az... az én nevem Carina Monica Gray,
és grófkisasszony vagyok! Ő pedig nem a hercegem, hanem a komornyikom! - kértem
ki magamnak. Még hogy herceg! És „Disney-kisasszonyt” sem ismerek, legalábbis
nem jártunk még vendégségben náluk. Biztos külföldi.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ahogy ezt kimondtam, hahotában törtek
ki. Éreztem, hogy vörös lesz az arcom a dühtől és szégyentől.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Á, szóval a komornyikod! - lépett
közelebb hozzám egy lila hajú lány. - És minden kívánságodat teljesíti, mi? - vihogott
ostobán.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Természetesen! Hisz ez a dolga, ezért
alkalmazzuk!</span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Erre ismét felnevettek. Az egyik fiúnak
még a könnyei is kicsordultak, és a térdét csapdosta. Valami olyasmit mondott,
hogy „bazdmeg, ez a tyúk totál kattant” - de bizonyára rosszul hallottam, mivel
ilyen szavak nem is léteznek. Hová kerültem??</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: small;"><o:p></o:p></span></div>
<center>
<center>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-colorscheme="light" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/08/blog-post.html" data-num-posts="10" data-width="470">
</div>
</center>
</center>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-26434255488960026332013-08-20T15:04:00.003+02:002013-10-26T13:17:34.098+02:0011. Vágyak és érzések<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="//www.youtube.com/embed/Tj_qR7V3FlY" width="420"></iframe>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Uzsonna után William rendbetette a kis házikót -
felsepert, felmosott és leporolta a bútorokat. Eközben Carina olvasta azt a
könyvet a kanapén, amit a férfi hozott neki - Oscar Wilde-tól a Dorian Gray
arcképét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Olyannyira belefeledkezett, hogy észre sem
vette, hogy William egy ideje nem takarít, hanem az asztalnál ül és ír valamit.
<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tetszik? - kérdezte a férfi, és felnézett
munkájából. A lány összerezzent.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne zavarj! Olvasok - közölte a lány, és a
másik oldalára fordult, befelé a kanapé felé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezek szerint tetszik - mosolyodott el William,
majd folytatta munkáját. Jó pár óra telt el így, míg végül olyan sötét lett a
szobában, hogy a petróleumlámpa gyenge fényénél alig lehetett látni valamit.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm, odaviszem a lámpát, ne olvasson ilyen
sötétben, mert elromlik a szeme!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi várt a lány reakciójára, de Carina egy
pisszenéssel sem jelezte, hogy meghallotta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm…? - kérdezte, és odalépett hozzá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Föléhajolt, és mosolyogva látta, hogy alszik. A
könyvet párna gyanánt használta, kis kezeivel védelmezőn ölelte körül magát.
Hosszú, gesztenyebarna tincsei arcába hullottak. A férfi gyengéden elsöpörte
őket, és a füle mögé tűrte.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó éjt, Úrnőm - suttogta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány motyogott valamit, amit nem értett, ezért
közelebb hajolt hozzá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó éjt, William.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi meghökkent - még soha nem kívánt neki <i>„jóéjtet”</i> úrnője. A szekrényből
előszedett egy hófehér takarót, és Carinára terítette. Ezután ismét a
szekrényhez lépett, és egy matracot húzott elő belőle. Mivel a bútorok miatt szűkös
volt a hely, ezért közvetlenül Úrnője mellé fektette. Ő kék-fehér kockás
takaróval takarózott, és egyáltalán nem használt párnát. Eloltotta a
petróleumlámpát, átöltözött pizsamába, majd lefeküdt. Carina összevissza
forgolódott, és motyogott valamit, de William nem értette, mit. Legalább
negyedóra telt el így, ezalatt William megkísérelt elaludni, de egyszerűen nem
jött álom a szemére. A hátán feküdt, és üveges tekintettel bámulta a
mennyezetet. Úrnője abbahagyta a fészkelődést, és a halk, egyenletes szuszogásán
és az állatok neszezésén kívül teljes csend honolt. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William…? - suttogta Carina. - Alszol?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem, nem alszom. Talán gond van?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi ez a hang? - kérdezte síri hangon. William
fülelt, de nem hallott semmi rendelleneset.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Milyen hang?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez a neszezés… Ugye... ugye nem farkas?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Már mondtam, Úrnőm. Itt nem élnek farkasok.
Valószínűleg szarvas vagy vaddisznó, esetleg őz. Előfordul az erdőben.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugye nem tudnak bejönni? - aggodalmaskodott
tovább a lány. Hangja remegett a félelemtől.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hacsak nem tanulták meg kinyitni az ajtót, nem
tudnak bejönni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És mi van, ha mégis bejutnak valahogy?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem fognak… Vagy ha mégis, én megvédem önt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ígéred?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A szavamat adom, Úrnőm!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina megnyugodott valamelyest, ám körülbelül
tíz percre rá furcsa, ugatáshoz hasonló hang hasított az éjszakába. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány felsikoltott, és bemászott William mellé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi… mi volt ez? - kérdezte rettegve. A férfi
takarója alá bújt, és szorosan hozzásimult komornyikjához. Karjával átfonta a
derekát, és belefúrta a fejlét a mellébe, mint egy ijedt kismacska. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nyugodjon meg, Úrnőm. Csak egy őz. Ss -
suttogta, és védelmezőn magához ölelte a reszkető lányt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy… őz? - nyelt egy nagyot.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen. Egy őz. És esze ágában sincs megenni
önt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akkor jó… - sóhajtott fel megkönnyebbülten.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hozzá kell szoknia ezekhez a hangokhoz. Amint
megbarátkozik az erdővel, rá fog jönni, hogy nincs mitől tartania - mondta, és
elkezdte simogatni Carina haját. A lány újra felsóhajtott. Biztonságban érezte
magát a férfi karjában, és fokozatosan kezdett megnyugodni a simogatástól.
Szapora légzése és heves szívverése egyenletessé vált, görcsbe feszült izmai
ellazultak. Titokban beleszagolt a férfi ruhájába, és megállapította, hogy
nagyon kellemes az illata. Egy futó pillanatra elképzelte, milyen lehet
végigsimítani a felsőtestén, de a puszta gondolatba is belepirult. Képtelen
volt kiszakítani magát a férfi öleléséből, pedig tudta, hogy ez nem helyes,
hisz a férfi mégiscsak a komornyikja. De őszinte meglepődésére a tény sokkal
kevésbé zavarta őt, mint eddig. Különben sem látja őket senki… Ez a kettejük
titka marad.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William…? - suttogta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Honnan tudja az ember, ha szerelmes? - Olyan
halkan kérdezte, hogy ő is alig hallotta, és a legszívesebben visszaszívta
volna. De William nagyon is hallotta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha a közelében vagy, hevesen dobog a szíved,
és azt kívánod, bár ne érne véget a pillanat. Folyton csak rá gondolsz, akkor
is, mikor nem kéne, és ha nincs melletted, kínzó űrt érzel a lelkedben.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carinának elállt a lélegzete. Megérintették a
férfi szavai, és arcát elöntötte a forróság, amikor rádöbbent arra, hogy
pontosan illik rá William jellemzése… Abban a pillanatban nem érdekelte, hogy
William csak egy egyszerű komornyik, míg ő grófkisasszony. Aprót sóhajtott, és
mélyen belenézett a férfi csillogó, lágy tekintetébe. Ugyan nem sokat látott
belőle, de nagyon közel volt hozzá és így ki tudta venni a vonásait.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én… - lehelte olyan halkan, hogy utólag nem
tudta, hogy gondolta-e, vagy ki is mondta. Pirulva lesütötte a szemét, elillant
a bátorsága.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Visszahajtotta a fejét a férfi mellére, és még
szorosabban hozzábújt. Gyengéden megnyomta William hátát puha ujjbegyeivel,
majd alig észrevehetően simogatni kezdte. A férfi halkan felsóhajtott, és
óvatosan megcirógatta Carina forró, selymes orcáját.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány a kezével eközben egyre feljebb
vándorolt, amíg elérte a tarkóját. Beletúrt William sűrű, de lágy tapintású
hajába, majd megfogott egy tincset, és játszadozni kezdett vele. Eközben ismét
felpillantott fátyolos, mélykék szemeivel, és ezúttal nem nézett félre. Itta
magába a férfi látványát, nézte vékony, de határozott vonalú orrát, ívelt
szemöldökét, és fekete szemeit azokkal a sűrű és hosszú szempillákkal.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ellenállhatatlan vágyat érzett arra, hogy
megcsókolja… Fejével akaratlanul elkezdett közelíteni, szemét lehunyta, ajkát
enyhén elnyitotta… Ám a következő pillanatban hangos lövés hasított az
éjszakába.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Összerezzent, és riadtan hozzábújt a férfihoz.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi… mi volt ez? - suttogta. A hang
kijózanította, és elszégyellte magát a viselkedése miatt, ugyanakkor kissé
bosszús volt, hogy nem tette meg… Nem is értette utólag, honnan vette a
bátorságot efféle ledér és erkölcstelen cselekedetre. Williamet, akit eddig
gyűlölt és megvetett, most meg akarja csókolni... Ez sehogy se fért a fejébe.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Lelőttek a vadászok egy állatot - szorította
magához. - Nincs semmi baj.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A… akkor jó - sóhajtott fel.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Most pedig próbáljon meg aludni. Későre jár az
idő - szólt, azzal elengedte Carinát, és felkelt mellőle.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hová mész? - kérdezte a lány kissé
csalódottan.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kezdek én is álmos lenni, így engedelmével nyugovóra
térek. Jó éjt, Úrnőm.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi felmászott Úrnője ágyára, és magára
terítette a takarót. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina jó fél órán keresztül csak forgolódott.
Amiatt a bizonyos „űr” miatt nem tudott elaludni, amit William is mondott. Noha
pár arasznyira volt tőle a férfi, mégis úgy érezte, kilométerek választják el
őket egymástól. Ott volt mellette, de mégsem. Nem érhetett hozzá, nem láthatta
az arcát, nem szívhatta be az illatát… Szomorúan felsóhajtott, és lelógatta a
bal kezét, csak hogy közelebb érezze egy picit magához.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Arra azonban nem számított, hogy William finoman
megfogja a kezét, ezért döbbenten felnyögött. Végigsimított rajta egy futó
pillanatra, majd elengedte. Carina visszahúzta a kezét, majd magához szorította
a kispárnáját és lehunyta a szemét. Pár percen belül pedig már el is nyomta őt
az édes álom.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<br /></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Reggel, amikor felkelt William matracán, egy
pillanatra azt sem tudta, hogy került oda. De aztán minden eszébe jutott: a
pillanat, amikor William átölelte, a pillanat, amikor meg akarta csókolni, és a
pillanat, amikor az a bizonyos fal, ami közte és William között húzódott,
elkezdett leomlani… Többé nem tudta titkolni önmaga előtt, hogy vonzónak
találja, ráadásul a férfi minden gonoszkodása ellenére kedves volt vele
végig... Ő mellette állt, bármi is történjen, és mindig megvigasztalta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kereste a pillantásával, és amikor meglátta,
hevesen kezdett el verni a szíve. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William az asztalnál ült, pontosabban görnyedt.
Fejét lehorgasztotta, kezei ökölbe feszültek. Még a haját sem fésülte meg,
rendezetlen tincsei arcába hullottak. Pizsamában volt, nem a szokásos, fekete
ruháiban. Carina még sohasem látta ilyen állapotban komornyikját, és hirtelen
elszomorodott. Látszott a férfin, hogy bántja valami. A lány nem tudta, mit
tegyen, mert körülötte az emberek mindig vidámak voltak - vagy legalábbis annak
mutatták magukat.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Megköszörülte a torkát, de William valószínűleg
nem hallotta, mert nem felelt, ugyanolyan mozdulatlanul ült tovább. <i>„Akár egy szobor”</i> - gondolta Carina, és
megborzongott. Felállt a matracról, és halk léptekkel Williamhez ment.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi a baj? - suttogta, azzal óvatosan rátette a
kezét a vállára. A férfi összerezzent. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Carina… Úrnőm… Hát felébredt. Minden a
legnagyobb rendben, és bocsásson meg, amiért így mutatkozom ön előtt. Máris
rendbe szedem magam, és készítem a reggelit.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi próbált vidámságot erőltetni a hangjába,
de érezni lehetett a hangsúlyán, mennyire szomorú.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina kívülről hallotta a hangját, ahogy ezt
mondja, meglepően szelíden:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Majd… majd később. Mondd, mi bánt?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William szaggatottan felsóhajtott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csupán előtört pár régi emlék… De nem akarom
önt untatni a részletekkel.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Parancsolom, hogy untass!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igazán kedves öntől, hogy így törődik velem,
és meghat, hogy ennyire érdeklődik a múltam iránt, mindazonáltal vannak olyan
dolgok, amikről nehéz beszélnem. Ez is épp olyan dolog.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát jó… Akkor ne mondd el - húzta fel az orrát
Carina, és visszaült a matracra. Igazából nem volt megsértődve, de bántotta
kissé, hogy nem felel a kérdésére.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bocsásson meg, de kérem, értse meg, hogy ez
számomra egy olyan dolog, amiről nem szívesen beszélek. Talán… Talán idővel
elmondom.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi felállt, és elindult.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hová mész?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Lefürdök és felöltözöm - mondta udvariasan, és
meghajolt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina hirtelen gondolt egyet, és a konyhába
ment. A fapulton különböző eszközök sorakoztak, amiknek nemhogy a
rendeltetésüket, de még a nevüket sem tudta. Arra gondolt, most kivételesen ő
készít magának reggelit, és talán még Williamet is megkínálja. Egy kis
kosárkában friss kenyér illatozott. Carinának elképzelése sem volt, hogyan
jutott hozzá a férfi az erdő közepén, de jelenleg ez izgatta a legkevésbé.
Összefutott a nyál a szájában, és éhesen megkordult a gyomra. Kutatott a
fiókban, és talált egy szerinte alkalmas eszközt a kenyér felszeleteléséhez -
történetesen egy húsbárdot. Bizonytalanul megfogta a kenyeret, és belevágott -
azonban ottfelejtette az ujját, amibe beleszaladt az éles eszköz. Fájdalmában
felsikoltott, és eldobta a bárdot. Mutatóujjából kiserkent a vér, és végigfolyt
a tenyerén. Nagyon megijedt, és csak sikítozott tehetetlenségében.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm…! - rontott be William a konyhába, és
amikor meglátta, mi történt, elfehéredett az arca. Odasietett Carinához, majd
felkapott a pultról egy rongyot, és a lány ujjára tekerte.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szorítsa jól rá, úgy eláll a vérzés!
Lélegezzen mélyeket, és próbáljon meg lenyugodni. Ez csak egy kis seb, nincs
semmi baj - karolta át a vállát, majd a kanapéhoz vezette, amire leültette.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány egész testében reszketett és immár csak
hüppögött, de látszott rajta, mennyire meg van rémülve. William bátorítóan
magához ölelte, és simogatta a haját. Carina kezdett megnyugodni a férfi
gyengéd érintésétől. Amikor ráeszmélt, hogy William csupán egy szál, fehér
törülközőt visel a csípője köré csavarva, zavarba jött, és elhúzódott tőle. De
azt nem bírta megállni, hogy végig ne mérje hatalmasra nyílt szemekkel.
Tetszett neki a látvány, és alig hallhatóan felsóhajtott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh… Bocsánat, de épp fürödtem, és amikor
meghallottam a sikolyát, mindjárt kirohantam. Épp csak arra volt időm, hogy
magamra tekerjem a törölközőt - fordította el a fejét, és halvány, rózsaszínes
folt jelent meg az arcán. - Ugye már nem fáj annyira?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem - felelte a lány, és benézett a kötése
alá. - És a vérzés is elállt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt jó hallani. Azért lefertőtlenítem és
bekötözöm. Egy pillanat.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William bement a mosdóba, és kezében kötszerrel
és üvegcsével és tért vissza. Lecsavarta a kupakját, és megfogta Carina
csuklóját. Egy mozdulattal leszedte a rongyot a sebről, és így szólt:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez kicsit csípni fog.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ráöntötte a bordó folyadékot a sebre, amire a
lány felszisszent. Ahogy kötözte a kis sérülést, Carina tekintete elidőzött a
férfi kedves arcán.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Így ni - nézett fel William, miután végzett. -
Hogy sérült meg?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Arra gondoltam, amíg te fürdesz, én készítek
reggelit. - Carina gyönyörű arcán szégyellős mosoly suhant át. Hosszú
szempillái megrebbentek.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William arcán csodálkozással vegyes elismerés
jelent meg, és könnyedén elnevette magát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nahát, Úrnőm! Én... én meg vagyok hatva!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina kislányosan lesütötte a szemét, és
érezte, milyen vörös az arca. A férfi újból felkacagott, majd szorosan a
karjába zárta a lányt, és csókot nyomott a homlokára.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit… mit művelsz? - suttogta Carina. Szíve
majd’ kiugrott a helyéről, ahogy megérezte a férfi ajkát a homlokán.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bocsánat… bocsánat, Úrnőm… elragadtattam
magam… Többet ilyen nem fordul elő - engedte el William. A lány már bánta, hogy
megkérdezte tőle, és átkozta magát, de ez így volt helyénvaló. Mégsem tudott
parancsolni az érzéseinek, ezért kibukott belőle:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Meg… megengedem, hogy előforduljon.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ahogy ezt kimondta, a szája elé kapta a kezét,
és úgy érezte, menten elsüllyed szégyenében. Próbálta menteni valahogy a
helyzetet, ezért hozzáfűzte:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Majd… majd ha fagy!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William somolygott, mint aki nagyon is tudja,
miért mondta ezt Carina.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nos, ezt megbeszéltük. Engedelmével folytatom
a fürdést - állt fel.<o:p></o:p></span></span></div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;">Carina követte a tekintetével, ahogy megy -
nézte szálkás vádliját, vékony, de formás hátát, és nyakára tapadó, vizes
haját. Beleharapott az ajkába, és felsóhajtott. Többé már nem tudta titkolni
önmaga előtt: menthetetlenül beleszeretett komornyikjába…</span> </span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/09/13-egy-baratsag-kezdete.html">Következő fejezet</a></i></span></div>
</div>
<center><center>
<div id="fb-root"></div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/08/11-vagyak-es-erzesek.html" data-num-posts="10" data-width="470" data-colorscheme="light"></div> </center></center>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-8720747896858614782013-08-20T12:07:00.000+02:002013-10-26T13:19:05.223+02:00És semmi szeplő nincs benned<div class="ListContents" style="line-height: 150%; text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ezt nem én írtam, hanem <a href="http://www.vonbirken.hu/">Marianna von Birken </a>, kedves írótársam :) Rettentő nagy megtiszteltetés számomra, hogy kölcsönvette Carinát ehhez a novellához. Rajmund az ő szereplője, és ez az írás egy facebookos szerepjátékból született, nincs semmi köze az Igenis Úrnőmhöz. </span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimGpqlzJP6gUYPI81fTWK7Hq0gkG-SWFFVdvuGDEWCCCTnAS_gxxQwK-NTig99nIpKFpRLcEEUWQjuxfLmWAdQMwf1oedSimJgNKEkWU2-OBfdEYCKwB3NpMm1UIgLBvwJwyt9sOiwIN3I/s1600/18.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimGpqlzJP6gUYPI81fTWK7Hq0gkG-SWFFVdvuGDEWCCCTnAS_gxxQwK-NTig99nIpKFpRLcEEUWQjuxfLmWAdQMwf1oedSimJgNKEkWU2-OBfdEYCKwB3NpMm1UIgLBvwJwyt9sOiwIN3I/s1600/18.jpg" /></a></div>
<br /></div>
<div class="ListContents" style="line-height: 150%; text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="ListContents" style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3;"><b><span style="font-family: OldNewspaperTypes; font-size: 16pt; line-height: 150%;">És semmi szepl</span><span style="line-height: 24px;">ő</span></b><b style="line-height: 150%;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes; font-size: 16.0pt; line-height: 150%;"> nincs benned<o:p></o:p></span></b></span></div>
<div align="center" class="ListContents" style="line-height: 150%; text-align: center;">
<b><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">Rajmund-Carina crossover<o:p></o:p></span></span></b></div>
<div class="ListContents" style="line-height: 150%; margin-left: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">A
beteljesedés el</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tti pillanatokban térdei megremegtek,
ujjai görcsösen a húsomba vájtak. Ajkai elnyíltak, és sóhajba fúló nyögés
szakadt föl mellkasából. Még egyszer, lassan eltávolodtam t</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">le, testünk egy hosszú pillanatra már-már
elszakadt egymástól, aztán újra az ölébe nyomultam. Határozottan és mélyen. Gerince ívben
megfeszült, a gyönyör elemi er</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">vel
s</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">p</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rt
v</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">gig a test</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n. Feszül</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> </span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">gy</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">komat elöntötte a forróság, s a következ</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> szekundumban úgy robbant ki szerelmem
gejzíre, akár a vulkánból feltör</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
l</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">va. Bal kezemet tarkója alá, a jobbat
dereka alá csúsztatva karoltam fel a lány rázkódó testét. Akkor a vállamra
hajtotta fejét, s arcomat mélyen a nyakába temettem. Két kézzel öleltem
magamhoz; ringattam, a haját simogattam, végtelenül finom és rövid
mozdulatokkal kényeztettem, miközben lüktet</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> öle mohón itta magába kilövell</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> magomat - s én mohón ittam magamba a
nyaki ver</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">er</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">b</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l
kil</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">vell</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
v</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rt… <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">El</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">sz</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">r
t</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rt</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nt,
hogy egyetlen nap leforg</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">sa
alatt több lányt is a <i>magamévá tettem</i>.
Három élet pergett le szemem el</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tt,
három emberölt</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nyi gondolat
zsibongott a fejemben, h</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rom
sz</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">í</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">v érzelmeit</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l t</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ú</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lcsordultan
ténferegtem az alkonyatba hajló neuchateli égbolt alatt. Langyos nyárvégi es</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> szemerk</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lt a homlokomra, s a nedves aszfaltról
felszálló pára elnehezítette a leveg</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t.
A járdán ázott, néma kísértetek vonultak el mellettem, a kövesúton tovasuhanó
automobilok lámpásai visszatükröz</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">dtek
a nyirkos macskaköveken; tülkölésük tompa, távoli visszhang volt csupán. Az
elmémben tomboló lelkek pedig hahotáztak, zsinatoltak, daloltak, sírtak,
fecsegtek és csacsogtak, szerelmesek voltak és részegek, gy</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ltek,
csal</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ó</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">dtak,
emlékeztek, tudtak… Egyhamar émelygés fogott el, s úrrá lett rajtam a pánik.
Úgy éreztem képtelen vagyok lélegzethez jutni, megfulladok a saját testemben.
Egy kirakatnak tántorodtam. Kétrét görnyedve támaszkodtam az üvegnek, és
próbáltam nem térdre roskadni. Az érzelmek pedig hullámokban törtek rám, s
lehetetlen volt uralni </span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ket
- olykor eszel</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">sen f</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lkacagtam, vagy </span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ppen hiszt</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rikusan felzokogtam.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Nem
tudom, mennyi id</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t t</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lthettem ebben a pokoli euf</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ó</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ri</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ban,
amikor egy reszket</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> kéz szorítását
éreztem a karomon.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Rosszul
van, fiam? Jöjjön – szólított meg valaki. Felsegítettek görnyedtemb</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l és elindultunk valahová. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Egy
helyiségbe vezetek, ahol az ajtó fölé függesztett apró csengetty</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> jelezte érkezésünket. Azonnal
fölismertem a jellegzetes, fanyar gyógyszerszagot. Az öreg patikárius egy
afféle kisasztalhoz ültetett, ahol a betegek rögtön bevehetik a kiváltott
orvosságot. Üveg csörömpölését, víz csorgását hallottam magam mell</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Ezt
igya ki – adott kezembe egy poharat. – Jobban lesz.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Hangjára,
mintegy látomásból riadva néztem föl rá, majd a kezemben szorongatott vastag
falú üvegpohárra tekintettem. Gépiesen fölhajtottam, azután morfiumért és
fecskend</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rt k</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ü</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ldtem az </span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">reget. A <i>Delejb</i></span><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l</span></i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> magához térvén ugyan semmire sem fog
emlékezni, a gyógyszer árát és egy tekintélyesebb borravalót mégis otthagytam
neki a pulton. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">Valami
nyugodt helyet akartam keresni, ahol mihamarább beadhatom magamnak a szert.
Jobbra-balra kapkodtam a fejemet, hová húzódhatnék be, amikor egy konflis
lassított le mellettem. Régi, kiszolgált darab volt, kocsisa divatjamúlt
uniformisban döcögött a bakon - rövidnadrágos koromban láttam ilyet utoljára,
meglehet, akkor is csak dagerrotípiákon. Mindenesetre éppen kapóra jött, akárha
értem küldték volna. Leintettem. Alig húztam be magam mögött az ajtót, a kocsis
megpattintotta az ostort, és elindultunk. Meg sem kérdezte, hová tartok, engem
sem különösebben érdekelt. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Gyorsan
regenerálódó szervezetemnek hatalmas dózisra volt szüksége, hogy a
morfiuminjekció kifejthesse a hatását. A halálos mennyiség tizenkétszeresét
fecskendeztem az ereimbe, amikor valahára tompulni kezdett fejemben az
elviselhetetlen zaj, s közel még egyszer ugyanennyi szükségeltetett, hogy
teljesen elcsöndesedjen bennem a káosz. Megkönnyebbülve d</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ltem h</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tra a megkopott, repedezett b</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rülésen, a macskakövek szögletes ritmusa
hamarosan lágy hullámzássá olvadt a nyúlós, fekete kábulatban. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">…kikérem magamnak! Nem vagyok cafka, én
még sz</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">z
vagyok! </span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">–</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
csattant fel. A kecses kis kéz pofonra lendült. Könnyedén kaptam el csuklóját
és finoman a háta mögé csavartam. Akkor
a másikkal próbált megütni, azt is hamar a háta mögött találta. – De hiszen azt
mondta, hogy szeret, és az örökkévalóságig várna… - szepegte immár - és… és…
és…<o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Ahogy
csíp</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">mmel
nekifeszültem, rémület költözött a szemeibe, és hátrálni kezdett, lángoló arcán
izzottak a parányi szepl</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">k.
<o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Sosem hazudtam neked – Carina háta a
falnak nyekkent, mire sért</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">d</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tten félrefordította vörösl</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> </span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">br</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">zat</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t. - </span></i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Én<i>
szeretlek téged, de nem fogod velem a bolondját járatni, szemtelen kis </i>cafka!<i> <o:p></o:p></i></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Próbáltam a szemébe nézni, </span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> azonban mindent megtett, hogy elkerülje
a pillantásomat. Midőn eleresztettem egyik kezét, nyomban csapkodni kezdett
vele. Mit sem tör</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">dve
a könnyed ütleggel, három ujjam közé fogtam az arcát, és magam felé
fordítottam.<o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Hallottad, amit mondtam? – szegtem föl
keményen az állát, hogy sehova máshova, csakis a szemembe nézhessen.<o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Iken… mekint szafkának nefeszett! –
motyogott durcásan, tenyeremben összegy</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rt
pofija mögül. – És kulonben sem tekeszhet sak úty le ety gófkisassz…<o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Szeretlek – ismételtem meg komolyan,
szinte nyersen, s még mélyebbre merültem a szemeibe. Carina nagyot nyelt, és
abbahagyta a kapálódzást. Odahajoltam ujjaim közt csücsöröd</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> ajkához, és hosszan beszívtam illatát,
ami olyan volt, mint a frissen szedett málna. Egy röpke pillanatra
hozzáérintettem a számszélét, és visszahúzódtam. Carina szemei zárva voltak.
Zilált hajával, kipirult arcával gyönyör</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
volt, és olyan gyermekien tiszta szerelem sugárzott bel</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">le, hogy lelkének ragyogása csordultig
elárasztotta a lelkemet. <o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Eleresztettem a másik kezét
is és megcsókoltam. Carina átkarolta a nyakamat és a leg</span></i><i>ő</i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">szint</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">bb ártatlansággal
visszacsókolt. <o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> Akkor szorosan magamhoz öleltem, kóstolgattam
ajkait, finoman bele-belecsókoltam a fülébe, a nyakán kalandoztam, aztán
felkaroltam, az ágyához vittem, és lefektettem az almazöld selyemágynem</span></i><i>ű</i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">be.
<o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Nagyon szeretnélek boldoggá tenni,
Kiscsillag… - simítottam meg az arcát – de most el kell mennem. <o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">Carina felült, és
fintorogva törölgetni kezdte az ábrázatát.<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Fúj, de gusztustalan, teljesen
összenyálazott, még a fülem is nyálas. Olyan maga, mint egy nagy nyáladzó
kutya! És én utálom a kutyákat, mert örökké összenyalogatják az embert, ahogyan
maga. Én a cicákat szeretem, azoknak legalább nem folyik folyton nyáluk!
Egyáltalán, hogy merészelte ezt csinálni velem?! Ezt még nagyon megkeserüli! <o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Ne hisztériázz, hidd el, hogy nagyon
szeretnék veled maradni, de jelenlegi helyzetemben nem tehetem meg! A te
érdekedben…<o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Még csak az kéne, hogy itt maradjon!
Menjen innen most azonnal! Örökre! Megértette? Örökre… - bátortalanodott el a
durcás kis hang.<o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Amennyiben úgy óhajtod, örökre elmegyek,
és soha többé nem látsz… De ha bármikor meggondolnád magad, csak mondd ki a
nevemet, és én eljövök hozzád. <o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Arra ugyan várhat… – mormolta az ölébe,
miközben még mindig rózsaszín</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
h</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ó</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ing</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nek ujj</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">val d</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rg</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lte az arc</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t. <o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">Hátra sem pillantottam, úgy
húztam be magam után az ajtót. <o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Ahogy hálószobájának
balkonja alatt elhaladtam, halk, szégyenl</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s
hang sz</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ó</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lalt
meg a fejem f</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tt:<o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Rajmund von Birken…<o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">A
konflis hatalmas rándulással állt meg, én meg átbucskáztam a szembeülésre.
Hirtelen elfelejtettem, hol vagyok, felpattantam, és bevágtam a fejemet a
mennyezetbe, aminek következtében úgy megijedtem, hogy kicsaptam az ajtót, és
majdnem elterültem a kövesúton. Zavaromban beletúrtam a hajamba, aztán meg a
zsebembe, hogy kifizessem a fuvart, de mire sikerült kihalásznom egy
ötfrankost, a kocsis megsuhintotta az ostorát, és zörögve elindult. Még
utánakiáltottam a bankót lobogtatva, ám rám sem hederített.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Ahogy
visszagy</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rtem zsebembe a
pénzt, vettem csak észre, hogy ingujjam könyékig felt</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rve, a karomra pedig egy hússzú, keskeny
csíkban rászáradt a vér. Ráeszméltem, hogy a kabátomat meg a felszerelést is
elvitte a konflis… Na, de bánta a rosseb, ingujjamat sietve lehajtogattam,
mandzsettámat begomboltam, aztán körbenéztem, merre is lehetek. A nézel</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">d</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">st</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l azonban nem lettem sokkal bölcsebb,
mindössze azon meggy</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">z</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">d</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">semben
er</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">í</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tett
meg, hogy fogalmam sincs, hol vagyok. Valami sötét, csöndes parkban álldogáltam
egy útelágazás kell</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s
k</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">zep</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n,
egy sárgásan pislákoló, öreg Auer-lámpa alatt. Otthon valamennyi parkot
ismerem, akár a tenyeremet. Most azonban bárhogy kutattam emlékeim közt, sehogy
sem volt ismer</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s az avíttas
kandeláber, sem a helyszín, így kénytelen voltam beletör</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">dni, hogy ez bizony nem Neuchatel. Azon merengtem, az az istenverte kocsis
miként hozhatott ek ily rövid id</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
alatt egy másik városba, és egyáltalán minek, ha még a baksis sem kellett
neki…? Végül a sehová sem vezet</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
töprengést megunván elindultam abba az irányba, amerre a várost sejtettem. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Ördög
tudja, meddig tévelyeghettem, amikor valahol a fákon túl, egy toronyóra
kongatott. A hang irányába fordultam, és számoltam: egy… kett</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">… három… A kilencedik után hallgatott el.
Nosza, megörültem, még sincs olyan kés</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">,
mint hittem. Megszaporáztam hát a lépteimet, és néhány keresztez</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">d</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s
meg kanyar után kiléptem a fák közül. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Egy
szempillantás alatt egy nyüzsg</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
metropolisz forgatag</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ban
tal</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ltam magamat. A kövesúton hintók,
fiákerek és omnibuszok zörögtek tova, amoda egy cilinderes ifjú küzdött
megbokrosodott paripájával az útközepén. Lovaglópálcája alatt csak úgy porzott
a sötétpej fara. A ló rendre felágaskodott, rúgkapált, patkója nyomán szikrák
pattantak a macskaköveken. Aztán sikerült megfékeznie hátasát, és halkan
szitkozódva elügetett mellettem. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">A
járdán sötét szmokingba öltözött férfiak lépkedtek felt</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s
n</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lk</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ü</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">li
eleganci</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">val,
sétapálcájukat lépésük ritmusára lendítve vagy eserny</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">j</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ü</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">k
hegyes f</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">mj</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">vel koppintva a kockaköveken.
Fegyelmezett hölgyeik nehéz brokátból vagy bársonyból készített b</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">, usz</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lyos szokny</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ikban vonultak a férfiak oldalán -
farukon dagadó turn</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rt</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l m</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lt</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ó</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">gteljesen,
szoros f</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">z</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l
fojtogatva erk</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lcs</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">sen, </span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">llig begombolkozva. Az asszonyok
illedelmesen, mindazonáltal készségesen társalogtak partnerükkel, fejükön
értelmesen biccentgetett az apró, szalaggal díszített kalap, melyre id</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">k</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">z</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nk</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nt
a fekete cilinder arisztokratikus, kimért bólintása válaszolt. Hosszú ideig
csak meredtem magam elé, s hiába álltattam volna magam, hogy egy jelmezes,
múltidéz</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> karnev</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lba cs</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ppentem, a társalgások angol nyelven
folytak, a távolban pedig ott magaslott a semmivel össze nem téveszthet</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> Big Ben óratornya. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Másik
város, másik ország, másik éra. Viktória-korabeli ruhák, b</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">zös csatornák, ló vontatta járm</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">vek, sehol egy automobil vagy egy furgon
– valahogyan, de minden kétséget kizáróan, a kés</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> viktoriánus Londonban találtam magam. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">A
látomásbéli lány, Carina arca ködlött fel váratlanul, szívem egyre hevesebben
kalimpált. A szerelem, melyet álmomban éreztem, most újra felparázslott, és
éberségemben is elkísért. Határozottan éreztem, hogy ébren vagyok, mégis
kénytelen voltam azt hinni, még mindig álmodom. Megdörzsöltem a karomat, és
eldöntöttem, szétnézek az East Enden, ha már itt vagyok. Lett légyen ez álom
vagy a valóság. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Sohasem
jártam ezel</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tt Londonban, de
földrajzi atlaszokon és útikönyvekben számtalanszor bebarangoltam. A
memóriámban </span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rz</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tt t</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rk</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">pet most kiter</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">í</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tettem az </span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lett</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l
nyüzsg</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> terepasztalra, és
végigfuttattam szememet a lehetséges útvonalakon… Egyszeriben aztán azon kaptam
magam, hogy határozott léptekkel igyekszem valamerre, csak nem éppen az East
End irányába. Pontosan tudtam, merre kellene mennem, a lábaim mégis más irányba
vittek. Akárha egy gigantikus elektromágnes vonzáskörébe kerültem volna. Nem küzdöttem eme furcsa vonzer</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> ellen, kíváncsian adtam át magam
hatalmának, amely aztán végig kalauzolt az egész városon. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">A
Big Ben – vagy talán egy másik óratorony - távoli harangja már egy ideje
elütötte a tizenkett</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t,
mid</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n egy hatalmas, fákkal övezett, külvárosi
birtokra értem. Végeláthatatlan, holdfényes földút vezetett a fák között,
mígnem egy roppant kovácsoltvas kapu állta el utamat. Gépiesen az
oroszlánmancsot formázó rézkilincsre tettem a kezemet, és nekifeszültem a
masszív vasszerkezetnek. Az óriási kapuszárny a kezdeti akadás után nyikordult
egy nagyot, aztán könnyedény, majdhogynem hang nélkül tárult ki el</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ttem. Szinte mag</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">val r</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ntott az estik</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">kt</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l
és tujafeny</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">kt</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l illatozó kertbe, amelynek végében ott
szunnyadt a kastély, meganyi nagy, fekete ablakával, s bejárata el</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tt a halkan csörgedez</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> sz</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">k</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">k</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ú</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ttal.
<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">A
telihold, amely eddig lámpásként kísért, most megpihent az épület tornyának
tetején. A kastélykert csöndes és mozdulatlan volt, a tücskök cirpelése és a
víz csobogása csak még szelídebbé tették; a gömb- és kocka alakúra nyesett
bukszusok aljában szöszmötöl</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
r</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">gcs</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ó</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">k sem háborították nyugalmát. Mindössze a
lépteim nyomán serceg</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
kavicsok zavart</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">k meg
némileg ezt a - tulajdonképp émelyít</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">en
te</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tr</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lis
- idillt, amit nem is túlzottan bántam. A kastély bejáratához érvén meg sem
próbálkoztam a roppant tölgyfaajtóval, automatikusan az épület jobb oldalához
igyekeztem. Elindultam a fal mentén, elhaladtam a balkon alatt - ahonnét
álmomban a nevemet suttogta a lány -, s kicsit távolabb megtaláltam a kis hátsó
ajtót is, amelyen keresztül távoztam. Ahogyan ma éjjelre a kertkaput is
elfelejtették kulcsra zárni, meglep</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">d</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s n</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lkül
konstatáltam, hogy ez is nyitva van.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">Egyenest
az emeletre tartottam, tudtam, melyik szobában várnak rám. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Az
ablakon bevilágító telihold fényénél megpillantottam az ágyában alvó
grófkisasszonyt. Finoman behúztam magam mögött az ajtót, s megálltam az ágy
mellett. Az arcát fürkésztem, piheg</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">,
málnapiros ajkait, hamvas orrát, a szemhéja alatt szaladgáló szemeit. Már
egészen fölé hajoltam, amikor pillái lustán kinyíltak és pókhálós tekintettel
rám bámult. Szemei el</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">sz</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">r még bágyadtan visszacsukódtak, majd
újfent kipattantak. Ezúttal tiszta öntudattal és ijedséggel telve meredtek rám.
<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">A
következ</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> pillanatban
Carina felült, és sivalkodni kezdett:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Kicsoda
maga és mit keres a hálószobámban? Hogy
jött be? Takarodjon innét, vagy sikítok! William itt alszik a szomszédban, és…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Ne
sikoltson, különben kénytelen leszek befogni a csinos kis pofáját! – Ahogy azt
illik, mihelyt becsuktam a számat, </span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
abban a szekundumban eltátotta az övét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Willi…!
- Feje a párnába süppedt, ahogy a tenyeremmel az arcára támaszkodtam. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Nem
akarlak bántani, jó életbe! Hívtál, hát itt vagyok – sz</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rtem a fogaim k</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">zt. Carina hol a kezemet próbálta
lefejteni a képér</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l, hol a karomat
csapkodta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Mpff-mppff-mpffff-nngggggg
– mondogatta kitartóan és lábával a leped</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t
t</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ú</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rta maga alatt. A küzdelemben háta ívbe
feszült, homloka közepén úgy kidagadt egy ér, hogy attól tartottam, menten
szétpattan; örökké hepciás tekintetével meg azt mondta: - <i>Mit képzel, én egy grófkisasszony vagyok, én egy grófkisasszony, én
egy, én egy grófkisasszony, ezt nagyon megkeserüli, ilyet nem tehet egy
grófkisasszonnyal, bla-bla-bla, grófkisasszony vagyok, én egy, én egy, ezt még
keser</i></span><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">en
megb</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nja</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">…</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">! <o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Kicsit
kinevettem, de lazítottam a fogáson, hogy ajkának szavát is értsem, s f</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">leg meg ne találjon fulladni. A lány egy
darabig csak lihegett, t</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">zforr</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ó</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> lehelete a tenyeremet perzselte</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">…</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> azt</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n
v</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ratlanul két kézzel megragadta a
csuklómat, és vérbeli angol módjára úgy harapott a mutató- és hüvelykujjam
közti lágy részbe, mint egy ízletes húsos szendvicsbe. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">-
Én nem hívtam ide senkit! Kicsoda maga? Szólok a papá…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">-
Rajmund vagyok, te szerencsétlen – dörzsölgettem a kezemet.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">-
Miféle Rajmund? Nem ismerek semmiféle Rajmun… - Carinára hirtelen rászakadt a
felismerés, hosszú másodpercek után jutott csak újra szóhoz. – Rajmund
úrfi…? Az nem lehet! HAZUDIK!
Megértette? Hazudik, hazudik, hazudik… - mondogatta, s közben a karomat
püfölte.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">-
Akár el is mehetek – álltam föl, illetve csak akartam volna, mert Carina utánam
kapott, s izzadt kis tenyerét a tenyerembe csúsztatta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">-
Ne… kérem, uram, ne menjen el… Rajmund… - rebegte bátortalanul, szégyell</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">sen.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">Szó
nélkül kitéptem magam Carina szorításából, s az ajtó felé indultam, amikor a
lány nyöszörögni kezdett:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Jézusom,
vérzik… - motyogta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Mi a jóisten vérzik? </span></i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Amikor megfordultam, láttam, hogy Carina
a kezére mered, ujjait nézegeti, de nem sokat lát a sötétben, csak hogy valami
nedvesség csillan rajtuk a hold fényében.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Esküszöm,
nem akartam ennyire megharapni, én… én… nagyon sajnálom… - A hangja egyre
elhalóbb volt. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">Egy
hosszabb lépéssel ismét az ágyánál voltam, és megráztam a vállát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">El
ne ájulj már, te mimóza, a nyálad az - kicsit feltekertem a gázlámpát -, nem
vér. Látod?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">A
lány kótyagosan pillogott el</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">retartott
kezemre, de nem is annyira a kezemre, mint ink</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">bb m</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">g</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tte énrám. Olybá t</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nt, most fog csak igazán elájulni, most a
lámpa fényénél, hogy tisztán láthatta az arcomat. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">-
Rajmund, hát tényleg maga az? – kérdezte olyan halkan, hogy ámulattól elnyílt
ajkai szinte meg sem rezdültek. – Akkor
sem helyes, hogy itt van!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Mit
járatod velem a bolondját? Egyszer már felajánlottam, hogy elmegyek – mondtam
ingerülten -, visszatartottál. Most még egyszer és utoljára megkérdezem:
elmenjek? Jól gondold meg, mit felelsz, mert azt teszem. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Akarlak,</span></i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> gondoltam, <i>mindennél jobban… szeretlek is, a jó életbe… de nem fogsz hülyét csinálni
bel</i></span><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lem!
</span></i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Ha a
szívem szakad is belé, úgy itt hagylak, hogy csak úgy nyekkensz… - hallottam
saját suttogásomat. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Carina
egy darabig csak nézett, arcán meghasonlott, ambivalens érzelmek vonultak át.
Sokáig vívódott önmagával. Aztán a szemében egyszerre elhatározás csillant,
mély leveg</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t vett, és büszkén
kihúzta magát:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Ig…!
– kezdte fennhangon, de saját hangját meghallván egy csapásra elillant a
bátorsága. Lehunyt szemmel, tehetetlenül és csöndesen adta meg magát: - Nem…
Nem! – próbált némi büszkeséget visszacsempészni a szóba. - Maradhat, megengedem. Egy kicsikét! De azt
jegyezze meg, hogy semmi nem fog történni köztünk! A kezemet azt
megcsókolhatja… <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Csakis
azt teszem, amire kérsz, Kiscsillag – léptem oda hozzá, és most tudatosult csak
bennem, hogy ez idáig lélegzetvisszafojtva vártam a válaszát. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Amikor
a keze után a száját is megcsókoltam, el</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">sz</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">r vonakodott, majd félszegen, aztán egyre
szenvedélyesebben viszonozta. Nem ragyogott, de izzott körülötte a leveg</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">! <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Mit
képzel, egy szóval sem mondtam, hogy ilyet csinálhat! – csattant föl rögtön
utána.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Szóval
nem is… a szemeddel. Az nem tud hazudni – kacagtam, s játékosan az orrára
koppintottam.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">Carina
fülig vörösödve így szólt: <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Pedig
tud. Az tud csak igazán! Most is becsaptam – szegte fel az állát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Valóban?
És vajon miért <i>hazudtad</i> azt a
szemeddel, hogy csókoljalak meg, ha nem akartad? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Micsoda?!
Ez nem igaz! Vagyis de… <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Semmi
csoda. El</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ttem nem kell megj</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tszanod magadat. Nekem ez a hebrencs,
széllelbélelt, g</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">g</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s grófkisasszony nem kell… Nekem te
kellesz, Carina – mondtam némi szünet után. - Én hozzád jöttem, nem az
álarcodhoz. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">De…
de hogy került ide, egyáltalán hogyan jutott be a kastélyba… maga… bugris? –
sütötte le a szemét, és szégyell</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s
kis mosoly ter</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ü</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lt sz</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t az arc</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Az
ajtón át – mosolyogtam vissza, és csupasz térdére fektettem a tenyeremet, a
hálóinge alatt. Carina összerezzent.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Az
ajtón… - sóhajtotta. – Ugye, nem akarja <i>azt</i>
csinálni velem? Nagyon félek t</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">le,
</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">…</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
egyszer Dominc úrfi majdnem megtette velem… istenem… annyira er</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">szakos volt, </span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s vad… borzalmas volt… nagyon féltem…
ugye maga nem akarja…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">De
igen, kedvesem, természetesen akarom. De ameddig te magad nem kérsz rá, nem
teszem. Erre megesküszöm neked. – Ujjaim hegyével ekkor már combja belsejét
cirógattam.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Majd,
ha fagy, arra ugyan várhat… óh, istenem, Rajmund úrfi, mit csinál, vegye el
onnan a kezét… - fogta meg a csuklómat, de eler</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tlenedett a keze, s csak azt pihegte </span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">–</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> mit m</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">vel… maga gazember… mit m</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">vel…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Semmit,
csak simogatlak… Ne félj, ez nem <i>az</i>,
engedd el magad… Szeretnék közben elmondani egy történetet… Csak csukd be a
szemed, ha szégyell</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s
vagy, gondold, hogy még mindig álmodsz… nézd, letekerem a lámpát is...<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Milyen
történetet…? – sóhajtotta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">A
leggyönyör</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">bb szerelmes t</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rt</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">netet,
amit valaha </span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">í</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rtak. És
mire a feléhez érek, kérni fogsz rá…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Meg
lehet próbálni… - dacoskodott, de elcsukott a hangja, amikor ujjamat
lótuszkelyhének szirmai közé csúsztattam. - …ó, istenem… édes istenem… ez
nagyon csiklandós… - zihálta, s combját kissé szétnyitotta. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Ruhástól
feküdtem mellé az ágyba, csak a cip</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">met
r</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ú</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">gtam le. </span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">É</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">reztem, ahogy altestem megtelik v</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rrel. Szerettem volna Carin</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nak fesz</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ü</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lni, de t</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ü</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rt</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ztettem
magam, meg ne rettenjen </span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">gaskod</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ó</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> f</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rfiass</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">gomt</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ó</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l.
Tovább simogattam, miközben halkan meséltem neki.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">„(…) Ímé szép vagy, én mátkám, ímé szép
vagy, a te szemeid galambok a te fátyolod mögött. </span></i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">- Csókot leheltem Carina szemeire, s
ahogy a történetben haladtam, úgy fedeztem föl testének legzamatosabb
szegleteit. - <i>Mint a karmazsin cérna, a
te ajkaid, és a te beszéded kedves (...) A te két eml</i></span><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">d olyan, mint k</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t vadkecske, egy zerg</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nek kett</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s fia, a melyek a liliomok közt
legelnek…”</span></i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> – Itt eltolta
a fejemet keblét</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l, s megk</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rdezte:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Ki
írta ezt? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Az
Isten, kicsim… <i>„Megsebesítetted az én
szívemet, én húgom, jegyesem, megsebesítetted az én szívemet a te szemeidnek
egy tekintésével! Mely igen szépek a te szerelmeid, én húgom, jegyesem! Mely
igen jók a te szerelmeid! Jobbak a bornál, és a te keneteidnek illatja minden f</i></span><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">szersz</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">mn</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l! Sz</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">í</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nm</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">zet csepegnek a te ajkaid, </span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n jegyesem, m</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">z </span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s tej van a te nyelved alatt,
és a te ruháidnak illatja, mint a Libánusnak illatja…” </span></i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">– Az ajkait kóstolgattam, ittam,
kortyoltam a lélegzetét, s ujjaimmal a köldöke környékén kalandoztam.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Az
isten nem ír szerelmes történeteket… a papa sokat olvasott fel nekem a
Bibliából, tudom… <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">„Olyan, mint a berekesztett kert az én
húgom, jegyesem! mint a befoglaltatott forrás, bepecsételt kútf</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">!</span></i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> – Ujjamat ismét ölének szirmai közé csúsztattam, s arcomat
hasára hajtva, hallgattam ártatlanul, </span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">szinte
s</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ó</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">hajait, ny</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">gd</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">csel</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t.
- <i>Kerteknek forrása, él</i></span><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> vizeknek k</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ú</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tfeje, melyek folynak a Lib</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nusr</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ó</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l. – </span></i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Belekóstoltam köldökébe, csókokkal
halmoztam el alatta a pelyhes, bársonyos kis dombocskát.<i> - Serkenj fel északi szél, és j</i></span><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">jj
el d</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">li
sz</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l,
f</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ú</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">jj
az </span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n
kertemre, folyjanak annak dr</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ga
illatú szerszámai, j</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">jj</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n el az </span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n szerelmesem az </span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> kert</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">be,
</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s egye annak dr</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">gal</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tos gy</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ü</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">m</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lcs</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t…” <o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Ez
hazugság…. óóh, istenem, Rajmund úrfi… mit m</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">vel</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">…</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
maga megcsókolt ott lent? – zihálta, mialatt mindkét kezével a hajamban
játszadozott. - Ilyen nincs is… a Bibliában, ezt most találta ki… Ó, Istenkém!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Nem
én! – kacagtam fel, s nyelvem hegyével tovább kényeztettem liliomának ágaskodó
bibéjét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">De
igen…. a papa…. a papa… a papaaah.. akkor miért nem olvasta…. sosem? – Carina
leveg</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rt
kapkodott, hajamat már nem túrta, de két kézzel kapaszkodott belé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Ki
tudja? – mondtam t</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">dve, és felkönyököltem. Egyik tenyeremet
a köldöke alá, a másikat lángoló ölére fektettem, s megkeresetem a sz</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">k ny</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">í</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">st, amely a m</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">g a legtiszt</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">bb </span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rtatlans</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">g f</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tylán
is nyílik. - <i>„Bementem az én kertembe, én
húgom, jegyesem</i> – suttogtam, mid</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n
becs</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ú</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">sztattam
ujjamat a feszes kis r</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">sen.
Carina kéjesen felnyögött, s megemelte a csíp</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">j</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t
- , <i>szedem az én mirhámat, az én
balzsamommal, eszem az én lépesmézemet az én mézemmel, iszom az én boromat az
én tejemmel. (…) </i>– Ismét megcsókoltam ölét, mialatt ujjam gyengéd, hosszú
mozdulataival kényeztettem. <i>- Nyisd meg
nékem, én húgom, én mátkám, én galambom, én tökéletesem; mert az én fejem
megrakodott harmattal, az én hajam az éjszakának harmatjával! Én az én
szerelmesemé vagyok, és az én szerelmesem enyim, a ki a liliomok közt legeltet.
– </i>Carina combjai ekkor megremegtek.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Rajmund…
- nyüszögött gyönyört</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l
aléltan.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Tessék,
kicsim – mondtam, s lassan kihúztam az ujjamat. Carina megfogta a csuklómat, és
duzzadó, öléhez szorította a kezemet, alatta csíp</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">j</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t
ringatta. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Rajmund…
azt hiszem… Istenem, Rajmund akarom… A tied akarok lenni most azonnal! – és nem
kis meglepetésemre megmarkolt a nadrágon keresztül. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Bel</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lem is f</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lszakadt a nyögés, rángatni kezdtem
magamról a mellényt és az inget. Amikor a sliccem beakadt egy végtelenségnek
tetsz</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> pillanatig, azt
hittem felrobbanok, annyira kívántam a kislányt! Hatalmas sóhaj tört föl
mellkasomból, mid</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n meredez</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> f</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">rfiass</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">gom végre kiszabadult nadrágom
fogságából. Carinára hengeredtem, és forró, nedves öléhez dörzsöl</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">dtem. Carina összerezzent, ahogy
megérezte keménységemet a combjai között, de aztán engedelmesen a derekamra
kulcsolta a lábát. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: OldNewspaperTypes;"><span style="color: #8e7cc3;">Mindketten
remegtünk a vágytól.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Fájni
fog? – suttogta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Igen,
szerelmem... – Nem akartam hazudni neki, amit</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l megijedt </span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s
kissé elhúzódott t</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lem. - De nem lesz
semmi baj, vigyázni fogok rád, csak bízz bennem, kicsi bogaram, nagyon
szeretlek - simogattam meg az arcát. – <i>„A
te csíp</i></span><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">d
hajl</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">sai
olyanok, mint a k</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nty</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">k, mesteri kezeknek m</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">í</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ve. A te köldököd, mint a
kerekded csésze, nem sz</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">k</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lk</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">dik nedvess</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">g n</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lk</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ü</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l (…) A te két eml</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">d, mint k</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t
</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">zike, a vadkecsk</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nek kett</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s fiai. A te nyakad, mint az
elefántcsontból csinált torony; a te szemeid, mint a Hesbonbeli halastók, a sok
nép</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
kapun</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l. Mely igen szép vagy és mely kedves, oh
szerelem, a gyönyör</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ű</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">gek k</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">zt!”<o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Belecsókoltam
a nyakába, a fülébe, férfiasságommal föl-le simogattam odalent, a szirmai közt.
Carina id</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">vel ism</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t ellazult, szélesebbre tárta a lábát, s
kíváncsi kezével bátortalanul még meg is érintett, simogatott. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">„No, én szerelmesem, menjünk ki a mez</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">re, h</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ljunk
a falukban – </span></i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Elvettem
ágyékomtól a kezét, s lecsókoltam ujjairól saját virágának nektárját.<i> - Felkelvén menjünk a sz</i></span><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">kbe,
l</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ssuk
meg, ha fakad-</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
a sz</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">, ha kiny</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">í</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lott-</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> vir</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">gja, ha vir</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">gzanak-</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> a gr</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">talmaf</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">k: ott k</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">zl</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">m az </span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n szerelmimet veled...” - </span></i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Carina ekkor gyönyörében hangosan
felnyögött, combjait még szélesebbre tárta, csíp</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">j</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t
pedig k</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ö</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">vetel</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n felemelte. Én abban a pillanatban
nekifeszültem.... <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Éleset
sikkantott, mid</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n átszakítottam
ártatlanságát és belényomultam. Próbált lelökni magáról, kifordulni alólam, de
én szorosan tartottam - mélyen voltam benne, amennyire csak lehetett -,
öleltem, csókoltam, a fejét simogattam. Eleinte fájdalomtól és félelemt</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l elkerekedett szemekkel, elképedve
nézett rám... Megtehettem volna, hogy <i>megdelejezem</i>,
s akkor nem érez fájdalmat, de nem akartam becsapni… <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Megesküdtem,
hogy boldoggá teszlek – leheltem a nyakába, s finoman mozogni kezdtem rajta.
Tovább folytattam <i>Salamon énekét</i> is,
s olykor bele-belekóstóltam ajkaiba, fülének kelyhébe, ujjaimat újra meg újra
végigfuttattam hamvas combján, a dereka ívén, keblein. – <i>„Ez a te termeted hasonló a pálmafához, és a te eml</i></span><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">id a sz</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ger</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">zdekhez.
Azt mondám: felhágok a pálmafára, megfogom annak ágait: és lesznek a te eml</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">id, mint a sz</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l</span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nek
ger</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">zdei,
</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s a te orrodnak illatja,
mint az alm</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nak.
És a te ínyed, mint a legjobb bor, melyet szerelmesem kedvére szürcsöl, mely
szóra nyitja az alvók ajkait (…) Én az én szerelmesemé vagyok, és engem kiván </span></i><i><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">!” – </span></i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Mire befejeztem a strófát, Carina már kapkodta a leveg</span><span style="font-family: "Cambria","serif"; mso-bidi-font-family: Cambria;">ő</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Érzed
már, mennyire szeretlek, drága kicsi lány? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Érzem,
ó, istenem! – kiáltott fel gyönyörében, s hegyes kis körmei a hátamba martak,
amikor gyorsítottam a tempón. - Óh, Rajmund, ezt hogy csinálod, aaaaaah… - fúlt
egy elnyújtott nyögésbe a kiáltása, s derekamra font combjai megremegtek. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Úgy,
hogy nagyon szeretlek…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Aztán
nem beszéltünk többet, Carina, átkarolta a nyakamat, és végig tekintetemen
csüngött szerelemt</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l ragyogó szemeivel. Hol nyögdécselt, hol
sóhajtozott, olykor sikoltozott és a Krisztushoz imádkozott a legnaivabb </span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">szintes</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ggel… Minden molekulájával szerelmes volt
belém - és szerelmes volt a szerelmünkbe -, s úgy <i>ragyogott</i>, ahogy még <i>ragyogni</i>
senkit sem láttam. Hatalmas lángoló fénygömbbé olvadtunk mi ketten, </span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
az enyém volt, s én az övé. Egy test, egy lélek voltunk, az újra egyesül</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
Hermész és Afrodité voltunk. Egy áldott pillanatra egészén megsz</span>ű<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nt</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ü</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">nk l</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tezni,
testünk feloldódott a boldogságban, s csak ártatlan tiszta fényesség voltunk,
lüktetve izzó fényplazma, melyb</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l az angyalok gl</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ó</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ri</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">j</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">t is kovácsolják… A beteljesülés
pillanatában hallottam távoli, elnyújtott kiáltásomat, s a ragyogáson keresztül
Carina a sosem tapasztalt gyönyört</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l megbabonázva
meredt a szemembe, szája kiáltásra nyílt, de sikolya a torkára forrt. Még egyet
löktem csíp</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">mmel, s végre felszakadt mellkasából a
világ legártatlanabb és leggyönyör</span>ű<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">bb k</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">jsikolya. Teste megfeszült, újra és újra összerándult,
lüktetett ágyékom körül, mint a mellkasból kiugrani készül</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
sz</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">í</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">v; körmei vért fakasztottak vállamból, s
Carina egész testében rázkódott… <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Haja
ziláltan tapadt gyöngyöz</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> homlok</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">ra, csodálkozó szemeiben könnyek
reszkettek, s gördültek le kipirult arcán a párnára. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Senkit
nem láttam még ilyen gyönyör</span>ű<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">en beteljes</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ü</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">lni – simítottam ki egy tincset a még
mindig össze-összeránduló lány homlokából. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Amikor
testének lüktetése végleg alábbhagyott, lecsókoltam boldogságának könnyeit a
szeméb</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l, azt</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">á</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n lassan visszah</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ú</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">z</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">ó</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">dtam
öléb</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l, és lefordultam róla. Ekkor nyögött még
egy utolsót, majd oldalvást fordulva kézzel-lábbal átkarolt, és a mellkasomra
hajtotta a fejét. Pihegett a kimerültségt</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l </span><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">s az átélt mámortól. Átkaroltam én is, és
nem láthatta, ahogy fogaimmal vért fakasztok középs</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
ujjam hegyéb</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l. Tenyeremet az ölére fektettem, s vérz</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">
ujjamat duzzadt szirmai közé csúsztattam. Carina nem ellenkezett, mindössze
arcát a mellkasomhoz dörgölte, kis kezét a kezemre tette odalent, és motyogott
valamit, hogy így akar maradni velem örökre, és soha ne hagyjam el…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #8e7cc3;">-<span style="font-size: 7pt;">
</span><!--[endif]--><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> „Mindenest</span></i><i>ő</i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l
sz</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">p
vagy, </span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes; mso-bidi-font-family: OldNewspaperTypes;">é</span></i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n
mátkám, és semmi szepl</span></i><i>ő</i><i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> nincs benned”</span></i><span style="font-family: OldNewspaperTypes;"> – súgtam a fülébe, majd megcsókoltam a
homlokát, és addig simogattam elpilledt kis testét, míg rá nem ereszkedett az
álom. <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #8e7cc3;"><span style="font-family: OldNewspaperTypes;">Kezemmel
a combjai között aludt el, s én még egy ideig mellette maradtam. A seb már rég
összezárult ujjamon, mid</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">n elvettem ölét</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l;
ölét</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">l, amely eddigre éppen olyan érintetlen
volt, mint találkozásunk el</span>ő<span style="font-family: OldNewspaperTypes;">tt.</span></span><span style="font-family: "Gentium Book Basic";">
<a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=1055651936739137930" name="_GoBack"></a><o:p></o:p></span></div>
<center><center>
<div id="fb-root"></div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/08/es-semmi-szeplo-nincs-benned.html" data-num-posts="10" data-width="470" data-colorscheme="light"></div> </center></center>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-76794184790883073102013-08-02T00:32:00.002+02:002013-10-26T13:21:04.447+02:0010. A lecke<div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGhn-Jn8Umk1spEoT8zWwlHmXvcezUXR38HOHGsSxb818uEeIVajjh8zgxTGGf-m4BaZCqusM2UrKO9pfsXXrxMwdDjvfSfTwugYaM6-DkL8Wgj7MFL34dY0x-BcVaUMqnU-eizLzaI7Ff/s1600/tales_from_the_wood_by_luxxs-d4q4nfg.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="185" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGhn-Jn8Umk1spEoT8zWwlHmXvcezUXR38HOHGsSxb818uEeIVajjh8zgxTGGf-m4BaZCqusM2UrKO9pfsXXrxMwdDjvfSfTwugYaM6-DkL8Wgj7MFL34dY0x-BcVaUMqnU-eizLzaI7Ff/s320/tales_from_the_wood_by_luxxs-d4q4nfg.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, 'Times New Roman', serif;"><i><br /></i></span><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, 'Times New Roman', serif;"><i><br /></i></span><br />
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Reggel, amikor Carina felkelt, William ott ült
az ágya szélén, egy újsággal a kezében.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm, ezt talán érdekesnek fogja találni -
adta William Carina kezébe az aznapi lapot. Egy cikkre bökött. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i><span style="font-size: 12pt;">„Nagy
erőkkel keresi a Scotland Yard az eltűnt grófkisasszonyt”</span></i><span style="font-size: 12pt;"> - harsogta a cím, és
alatta ott virított Carina portréja.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<i><span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">„Carina
Monica Gray kisasszony (született London, 1879. március 4) szeptember hó
huszonharmadikán tűnt el. Valószínűleg elszökött, de az sem kizárt, hogy
elrabolták. Szerető édesapja és mostohaanyja rendkívül aggódnak érte, és…”<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina csak idáig jutott el a cikk
elolvasásában, mert olyan dühös lett, hogy összegyűrte az újságot, és
elhajította.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Még hogy „szerető édesapa”! Nem, én kizárt,
hogy hazamenjek!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Itt akar bujkálni örökre? Előbb-utóbb
felfedezik, és akkor haza kell mennie.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De én nem akarok! William, ne engedd, hogy rám
találjanak!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akkor el kell hagynunk Londont.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mégis hová mennénk? - kérdezte Carina kétségbeesetten.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudok egy helyet, ahol biztos, hogy nem
találnak ránk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<br /></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Messze van még? - kérdezte a lány. Nagyon elfáradt a hosszú
úttól, amit gyalog tettek meg, miután leszálltak a vonatról egy óra zötykölődés
után. Egy erdőn mentek keresztül épp. William azt mondta neki, hogy gyalog a
legbiztonságosabb, és így a legkisebb a lebukás veszélye. Vonatra is úgy
szöktek be, és a rakomány között utaztak. Carina ezt meglehetősen megalázónak
találta, ezért is szálltak le. Méltatlannak érezte, hogy ő, egy grófkisasszony
zöldségek között hánykolódjon. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hamarosan odaérünk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Elfáradtam! Vigyél a karodban!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De kisasszony, a csomagok… Nincs több kezem. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát jó… - fonta keresztbe Carina a karját, és
felhúzta az orrát. - A te lelkeden fog száradni, ha összeesem a fáradtságtól!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szeretne pihenni? Mert megállhatunk<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem szükséges - felelte a lány dacosan.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Titokban azt kívánta, hogy bár esne össze, csak
hogy lelkiismeret-furdalást keltsen Williamben. Kezdett az agyára menni a férfi
sztoicizmusa.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ahogy óhajtja. Inni vagy enni kér esetleg?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Talán kibírom odáig, azt mondtad, mindjárt ott
vagyunk!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Valóban.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina próbált szorosan William nyomában
maradni, mert abban reménykedett, hogy a férfi megsajnálja, ha látja rajta,
mennyire nehezére esik lépést tartani vele. De a férfi észre sem vette, vagy
csak nem akarta észrevenni, mennyire küszködik, pedig még egy kis zihálást is
megengedett magának. Sőt, úgy érzékelte, mintha egyre gyorsabban lépdelne. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elméjét elborította a harag.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát nem veszed észre, mennyire szenvedek?! -
csattant fel, és megtorpant. Homlokán gyöngyözött az izzadtság, szeplős arca
kipirult. Dühösen toppantott rózsaszín lakkcipőbe bújtatott lábával.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William megállt, és szembefordult a lánnyal.
Szája sarkában mosoly bujkált. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha emlékszik, felajánlottam Úrnőmnek, hogy
pihenjünk. De ön nem élt a lehetőséggel. Kérem, a jövőben a félreértések
elkerülése végett ne a vágyaival ellentétesen viselkedjen, mert esetleg
félreérthetik az indítékait - nézett jelentőségteljesen Carinára. - Miért
kínozza magát?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem kínzom! Tökéletesen tudom, mi az, amire
vágyom.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát mire vágyik? - somolygott William, és
közelebb lépett Carinához. Letette a csomagokat, és megfogta a kezét, majd
mélyen belenézett a szemébe. A lány ezen annyira meghökkent, hogy fülig elpirult,
és hogy zavarát leplezze, elfordította a fejét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az az én dolgom! - felelte durcásan, és
kitépte a kezét a férfi szorításából. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<br /></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William és Carina hamarosan odaértek arra a
bizonyos helyre, amiről William beszélt. Egy kis faházikó volt az, a tóparton,
az erdő szélén. A tavon túl egy hatalmas, mesébe illő kastély állt. Carina
eltűnődött, hogy jártak-e itt vendégségben, hisz édesapja jó viszonyt ápolt a
környékbeli nemesekkel. De nem emlékezett erre a helyre, márpedig, ha járt
volna itt, arról biztosan tudna. Teljesen elbűvölte a kastély a számtalan
tornyával és gazdagon díszített oromzatával együtt. Elképzelte, milyen lehet
itt élni, és hogy vajon kik laknak ezen a csodás helyen. Bizonyára egy herceg,
egy herceg fehér lovon, mint a kedvenc meséiben. Már alig várta, hogy
megpillanthassa a kastély urát. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, de gyönyörű! - sóhajtott fel Carina
elragadtatottan. - Talán még szebb, mint a miénk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William mellette állt szorosan a tóparton. A
csomagokat már letette a házikó elé, így szabad volt a keze.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Valóban lenyűgöző - bólintott helyeslően. - De
az önök kastélyával semelyik sem veheti fel a versenyt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez így igaz! - húzta ki magát a lány büszkén.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Még mindig nem gondolta meg magát?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem, és nem is fogom!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mivel ön megszokta, hogy kastélyban él, és mindenből
a legjobbat kapja, attól tartok, ez a kis kunyhó nem fog megfelelni az ön magas
elvárásainak.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Majd megszokom! - jelentette ki Carina
merészen. Belül tudta, hogy ez nincs így, és hogy valószínűleg rettenetesen
utálni fogja a szegényes körülményeket, mindazonáltal bizonyítani akart
magának. Úgy gondolta, a bordélyház után bármit elbír viselni. Megborzongott az
emléktől, ahogy eszébe jutott. Hirtelen nem tudta eldönteni, melyik volt a
rosszabb: amikor a madam megfogta a mellét, vagy amikor nekiszegezte az a
részeges vadállat a falnak. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úgy legyen, Úrnőm! Megyek, kipakolok, ha
szeretne, tartson velem - indult el. A lány ment utána.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi ez a hely tulajdonképpen? - kérdezte
Carina, miközben a férfi babrált a zárral.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez az a hely, ahová el szoktam vonulni a világ
elől. Nem olyan komfortos és elegáns, mint a kastély, melyben él, de remélem,
élvezni fogja valamelyest az itt eltöltött időt - közölte, azzal szélesre tárta
az ajtót.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Szemük elé egy kicsiny, szegényes berendezésű
szoba tárult. Egy fa íróasztal a sarokban petróleumlámpával, mellette két,
faragott szék, szekrény és egy elnyűtt kanapé a falnál. A faborítású falon egy
kislányt ábrázoló festmény díszelgett, aki virágot szed egy kis kosárkába. A
szobából két helyiség nyílt - egyik a toalettre, másik a konyhába vezetett. A
por csak úgy kavargott a levegőben, ezért William odament a redőnnyel lehúzott
ablakokhoz, amiket felhúzott, és kinyitotta őket.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem túl előkelő - fintorgott Carina, miután
körbejárta a helyiséget. Helyet foglalt a kanapén, és gőgösen méregette
környezetét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én szóltam előre, Úrnőm.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bár inkább a kastélyban laknánk…! Ez a hely
kicsi és koszos és a legkevésbé sem lakályos! <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jogos a felháborodása, sajnos azonban nem áll
módunkban kastélyban élni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Majd megmondom, ki az édesapám, és akkor
biztos beengednek! - erősködött.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Wiliam felvonta a szemöldökét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nagyszerű terv, de arra nem gondolt, hogyha
felfedi édesapja kilétét, akkor tudni fogják, hogy ön az, akit a rendőrség nagy
erőkkel keres?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ebbe… még nem gondoltam bele. Különben pedig
ne oktass ki! Viselkedj alázatosan Úrnőddel szemben, hisz komornyik vagy! És
egy komornyiknak ez a dolga.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mély elnézését kérem. Megfeledkeztem magamról.
Legközelebb jobban ügyelek… Úrnőm - somolygott, azzal letérdelt Carina elé,
megfogta a kezét, és lágy csókot lehelt rá. A lány elpirult és elhúzta a kezét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azért túlzásokba sem kell esni!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igenis, Úrnőm. Azt teszem, amit mond. Hisz én
csak egy egyszerű komornyik vagyok, aki bármit megtesz a felettesei kényelméért
és jólétéért - mondta, azzal elkezdett kipakolni a bőröndből.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Most gúnyolódsz?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy én…? Na de, Úrnőm, hisz én sohasem
gúnyolódnék önnel! Hisz csak egy komornyik, egy szolga vagyok. Tudom jól,
mennyire sértő önre nézve, hogy egy szolgával kell egy fedél alatt
tartózkodnia, sőt, mi több, élni. Bizonyára szörnyű tudat lehet az ön számára -
közölte, és rátette a kezét a mellére.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William, én… - kezdett bele Carina, de a férfi
folytatta:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De ne is törődjön velem, próbáljon tudomást se
venni rólam. Úgy talán könnyebben el tu…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hagyd abba! - kiáltott fel Carina, és dühösen
toppantott a lábával. - Túl messzire mész!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igazán sajnálom, de azt parancsolta, hogy
legyek alázatos. Talán kissé elragadtattam magam… ismét. Mondja meg hát, mit
szeretne? Milyen legyek? - biccentette félre a fejét, így arcába hullt éjfekete
haja. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina habozott egy darabig, majd William és
saját maga legnagyobb döbbenetére így felelt:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Legyél… önmagad.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Hosszú csend állt be.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jól hallottam? Legyek… önmagam? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt mondtam! - nézett félre a lány pökhendin.
Látszott rajta, hogy már megbánta, hogy kicsúszott a száján. - Nem fogom
elismételni még egyszer!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ahogy parancsolja… Leveszem hát a
komornyik-álarcot, de figyelmeztetem: innentől kezdve nem utasíthat, legfeljebb
megkérhet.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez nem változtat semmin! Attól még ugyanúgy a
komornyikom vagy!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Való igaz, Úrnőm, ne haragudjon a
felvetésemért. Igaza van, túl messzire megyek. De úgy hogy legyek önmagam, ha
komornyikként viselkedem?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tégy, amit akarsz, mit bánom én - vonta meg a
vállát a lány. Igazából érdekelte, milyen William magánemberként, de ezt nem
akarta beismerni se önmagának, se neki. Főleg nem neki.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Éhes vagyok - szólalt meg a lány néhány perc
múlva.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én pedig fáradt - közölte William hanyagul, és
becsukta a szekrényajtót, amibe eddig pakolt. Leült Carina mellé, és lesöpörte
a port a ruhájáról.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt mondtam, éhes vagyok! - mondta a lány
nyomatékosabban, kissé ingerülten. William nem felelt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hallottad?! Készíts nekem uzsonnát!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Természeten hallottam, hisz itt ül közvetlenül
mellettem - felelte hűvösen, kimérten.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akkor mire vársz mégis?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William szembefordult vele, és belenézett a lány
mélykék szemébe. Elbűvölőn rámosolygott, és játékosan megpöccintette az állát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nos, arra önnek kell rájönni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem fogok neked könyörögni! Azt várhatod! -
fordította el a fejét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem várom el, hogy könyörögjön. De mivel azt
mondta, legyek önmagam, azzal azt is vállalta, hogy nem fog parancsolgatni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit akarsz, mit mondjak?! Hogy adjam másképp a
tudtodra, hogy éhes vagyok?! Ennél érthetőbben nem tudok fogalmazni!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tulajdonképpen semmi gond a megfogalmazással.
A gond a hangsúllyal van. Egy dolgot többféleképpen is lehet közölni, rengeteg
árnyalat létezik. De ön csak egyet ismer.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány értetlenül pislogott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt sem tudom, miről beszélsz!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mindjárt gondoltam. A lényeg, hogy egy
mondatot többféleképpen is el lehet mondani. Parancsolón, nyugodtan, kedvesen…
És még sorolhatnám. Most már érti?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt… azt hiszem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nagyszerű! Kezdetnek mit szólna a „nyugodt”
hangnemhez? Megpróbálja?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megpróbálhatom… - nyögte ki bizonytalanul.
William elismerőn, várakozva nézett rá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Éhes vagyok… Kaphatnék enni? - kérdezte jóval
enyhébben, amire a férfi elmosolyodott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Természetesen! Máris készítem. A sült oldalas
jó lesz?</span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megfelel - bólintott a lány, és halvány mosoly
jelent meg a szája sarkában. </span><o:p></o:p></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/08/11-vagyak-es-erzesek.html"><b><i><br /></i></b></a></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/08/11-vagyak-es-erzesek.html"><b><i>Következő fejezet</i></b></a></span></div>
</div>
<center>
<center>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-colorscheme="light" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/08/10-fejezet-lecke.html" data-num-posts="10" data-width="470">
</div>
</center>
</center>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-18342946332494418112013-05-17T15:12:00.003+02:002013-05-17T15:12:34.349+02:0010. fejezet - részlet :)<br />
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Körülbelül egy hónapos kihagyás után itt
van az Igenis, Úrnőm 10. fejezetének az eleje :) Az Indica hallgatása valahogy
visszahozta az ihletemet, különösen ez a szám, ami szerintem annyira illik erre
a történetre :) </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3;"><iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/_9kBVsqnGZA" width="560"></iframe>
</span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Reggel, amikor Carina felkelt, William
ott ült az ágya szélén, egy újsággal a kezében.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Jó reggelt, Úrnőm. Ezt talán
érdekesnek fogja találni - adta William Carina kezébe az aznapi lapot. Egy
cikkre bökött hosszú mutatóujjával. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">„Nagy erőkkel keresi a Scotland Yard az
eltűnt grófkisasszonyt” - harsogta a cím, és alatta ott virított Carina
portréja.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">„Carina Monica Gray kisasszony
(született London, 1879. március 4) szeptember hó huszonharmadikán tűnt el.
Valószínűleg elszökött, de az sem kizárt, hogy elrabolták. Szerető édesapja és
mostohaanyja rendkívül aggódnak érte, és…”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Carina csak idáig jutott el a cikk
elolvasásában, mert olyan dühös lett, hogy összegyűrte az újságot, és
elhajította.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Még hogy „szerető édesapa”! Nem, én
kizárt, hogy hazamenjek!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Itt akar bujkálni örökre? Előbb-utóbb
felfedezik, és akkor haza kell mennie.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- De én nem akarok! William, ne engedd,
hogy rám találjanak! - nyöszörgött vékony, elnyújtott hangon. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Akkor el kell hagynunk Londont.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Mégis hová mennénk? - kérdezte Carina
kétségbeesetten.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Tudok egy helyet, ahol biztos, hogy
nem találnak ránk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNoSpacing" style="tab-stops: 144.0pt; text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">~~*~~<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Messze van még? - kérdezte a lány. Nagyon elfáradt a hosszú
úttól, amit gyalog tettek meg, miután leszálltak a vonatról egy óra zötykölődés
után. Egy erdőn mentek keresztül épp. William azt mondta neki, hogy gyalog a
legbiztonságosabb, és így a legkisebb a lebukás veszélye. Vonatra is úgy lógtak
be, és a rakomány között utaztak. Carina ezt meglehetősen megalázónak találta,
ezért szálltak le. Méltatlannak érezte, hogy ő, egy grófkisasszony zöldségek
között hánykolódjon. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Hamarosan odaérünk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Elfáradtam! Vigyél a karodban!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- De kisasszony, a csomagok... Nincs
több kezem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Hát jó… - fonta keresztbe Carina a karját,
és felhúzta az orrát. - A te lelkeden fog száradni, ha összeesem a fáradtságtól!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Szeretne pihenni? Mert megállhatunk<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Nem szükséges - felelte a lány
dacosan.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Titokban azt kívánta, hogy bár esne
össze, csak hogy lelkiismeret-furdalást keltsen Williamben. Kezdett az agyára
menni a férfi sztoizmusa.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Ahogy óhajtja. Inni vagy enni kér
esetleg?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Talán kibírom odáig, azt mondtad,
mindjárt ott vagyunk!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Valóban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Carina próbált szorosan William nyomában
maradni, mert abban reménykedett, hogy a férfi megsajnálja, ha látja rajta,
mennyire nehezére esik lépést tartani vele. De a férfi észre sem vette, vagy
csak nem akarta észrevenni, mennyire küszködik, pedig még egy kis zihálást is
megengedett magának. Sőt, úgy érzékelte, mintha egyre gyorsabban lépdelne. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Carina elméjét elborította a méreg.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Hát nem veszed észre, mennyire
szenvedek?! - csattant fel, és megtorpant. Homlokán gyöngyözött az izzadtság, szeplős
arca kipirult. Dühösen toppantott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">William megállt, és szembefordult a
lánnyal. Szája sarkában mosoly bujkált. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Ha emlékszik, felajánlottam Úrnőmnek,
hogy pihenjünk. De ön nem élt a lehetőséggel. Kérem, a jövőben a félreértések
elkerülése végett ne a vágyaival ellentétesen viselkedjen, mert esetleg
félreérthetik az indítékait - nézett jelentőségteljesen Carinára. - Miért kínozza
magát?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Nem kínzom! Tökéletesen tudom, mi az,
amire vágyom!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Hát mire vágyik? - somolygott William,
és közelebb lépett Carinához. Megfogta a kezét, és mélyen belenézett a szemébe.
A lány ezen annyira meghökkent, hogy fülig elpirult, és hogy zavarát leplezze,
elfordította a fejét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><span style="color: #8e7cc3;">- Az az én dolgom! - felelte durcásan,
és kitépte a kezét a férfi szorításából. </span><o:p></o:p></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-19416590699851759172013-04-24T19:00:00.004+02:002013-10-26T13:22:15.973+02:00Karakterteszt Carinával<br />
<div class="MsoNormal">
<span class="MsoSubtleEmphasis"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Személyes kérdések<br />
<br />
1. Mi az igazi, születési neved? Milyen nevet használsz? - A teljes nevem
Carina Monica Gray.<br />
2. Van beceneved? Mi az, és hogy szerezted? - Egyesek „Maunikának” és
„Carinak” szólítanak. Gonosz tőlük.<br />
3. Hogy nézel ki? (Beleszámítva a magasságot, súlyt, hajat, szemet, bőrszínt,
látható kort (mármint, hogy mennyinek tűnsz), és különleges megkülönböztető
jegyeket) - 18 éves leszek hamarosan. Azt hiszem, 165 centi magas vagyok, de
arra már nem emlékszem, hány kiló. Papa szerint meglehetősen vékony vagyok, és
nem ártana felszednem pár kilót. Fényes, dús, gesztenyebarna hajjal, és igéző, mélykék
szemmel rendelkezem. Bájos arcomat csak pár szeplő csúfítja, amiket ki nem
állhatok. Mindenki egyöntetűen elbűvölőnek és bájosnak tart, és ezek a jelzők tökéletesen
illenek rám.<br />
4. Többnyire hogy öltözködsz? - Szeretem a finom szövésű, elegáns ruhákat.<br />
5. Hogyan öltözöl ki? - Az alkalomhoz illően.<br />
6. Hogyan öltözködsz, ha nem kell kiöltöznöd? - Kedvelem a pasztell árnyalatú,
csipkés, fodros ruhadarabokat. <br />
7. Mit viselsz alvás közben? - Egy gyönyörű, halványlila selyemhálóinget apró,
rózsaszín pöttyökkel és masnival. Ez a kedvencem, de természetesen van sok
hálóruhám.<br />
8. Viselsz ékszereket? - Igen, viselek, kedvencem egy gyémántberakású gyűrű,
ami édesanyámé volt.<br />
9. Véleményed szerint mi a legjobb tulajdonságod? - Elbűvölő vagyok és gyönyörű.<br />
10. Mi a valódi születési dátumod? - 1879. március 4.<br />
11. Hol élsz? Írd le: piszkos, tiszta, sűrűn vagy gyéren lakott? - Egy hatalmas
kastélyban élek London közelségében.<br />
12. Van saját kocsid? Jellemezd! - Nincs, hintóm viszont van, és lovaim is.<br />
13. Mi a legértékesebb evilági tárgy, amit birtokolsz? Miért olyan értékes? - A
gyűrűm, mert édesanyámé volt.<br />
14. Mi az a szó, amivel legjobban jellemezni lehet téged? - Bájos.<br />
<br />
Családra vonatkozó kérdések<br />
<br />
1. Milyen (volt) a családod? <br />
2. Ki (volt) az apád? Jellemezd! - Édesapám gróf, és ki nem állhat. <br />
3. Ki (volt) az anyád? Jellemezd! - Édesanyám meghalt, hat éves koromban.
Nagyon szerettem, rendkívül kedves volt hozzám, és mindig olvasott nekem
lefekvés előtt esti mesét. És addig simogatott, amíg el nem aludtam.<br />
4. Milyen (volt) a szüleid házassága? Házasok (voltak)? Még mindig azok? -
Édesapám rajongott édesanyámért, és nagyon megviselte a halála.<br />
5. Hogy hívják a testvéreidet? Jellemezd őket! - Nincsenek.<br />
6. Mi a legrosszabb dolog, amit a testvér(ei)d tettek veled? Mi a legrosszabb
dolog, amit te tettél velük? - Nincs
testvérem.<br />
7. Mikor láttad utoljára valamelyik családtagodat? Hol vannak most? - Otthon, a
kastélyban.<br />
8. Találkoztál valaha egyéb rokonaiddal? Kik voltak? Jellemezd őket! - Igen,
unokatestvéreimmel, illetve nagybátyámmal és nagynénémmel. Felületesen ismerem
csak őket.<br />
<br />
Gyermekkorra vonatkozó kérdések<br />
<br />
1. Mi az első emléked? - Egy hintalovon ülök.<br />
2. Mi volt a kedvenc játékszered (toy)? - Baba, hintaló, pörgettyű. <br />
3. Mi volt a kedvenc játékod (game)? -<br />
4. Ragaszkodtál olyan felnőttekhez, akik nem a családtagjaid? Kik voltak ők,
honnan ismerted őket? Miért ragaszkodtál hozzájuk? - Nem.<br />
<br />
5. Ki volt a legjobb barátod, miközben felnőttél? - Nem volt.<br />
6. Mi a legjobb gyermekkori emléked? - Amikor anyu elvitt engem egy hatalmas
játékboltba Londonba, és azt választottam, amit csak akartam.<br />
7. Mi a legrosszabb gyermekkori emléked? - Édesanyám halála.<br />
<br />
Serdülőkorra vonatkozó kérdések<br />
<br />
1. Mennyi idős voltál, amikor először mentél randizni? - 15 éves.<br />
2. Gyakori vélemény, hogy az ember szabadsága, jogai megnövekednek a
tinédzserkora során. Mi a véleményed erről? Nálad mi váltotta ki ezt? - Ezzel
nem értek egyet. Ahogy kezdek felnőni, édesapám egyre inkább korlátoz. Beleszól
az öltözködésembe, hajviseletembe, és abba, hogy kikkel állok szóba. <br />
3. Milyen voltál középiskolában? Melyik klikkbe illettél leginkább? - Nem
jártam iskolába, magántanárok taníttattak.<br />
4. Milyen céljaid voltak? - Szeretek énekelni, szívesen fellépnék
Operaházakban. Persze papa nem engedi. Ő soha, semmit sem enged meg nekem!
Gyűlöl engem!<br />
5. Ki volt a példaképed? Kiről fantáziáltál először életedben? - Nincs ilyen.<br />
6. Mi a legjobb serdülőkori emléked? - Ez nem tartozik senkire!<br />
7. Mi a legrosszabb? - Egyszer leestem Szivárványról, a paripámról, és
kificamítottam a bokámat.<br />
<br />
Foglalkozással kapcsolatos kérdések<br />
<br />
1. Van munkád? Mi az? Szereted? Ha nincs, honnan szerzel pénzt? - Minek? Grófkisasszony
vagyok, nem holmi földműves!<br />
2. Mi az, amit utáltál, de meg kellett tanulnod? - Matematikát, földrajzot, és
történelmet.<br />
3. Elköltöd, vagy félreteszed a pénzed? Miért? - Elköltöm. Minek tartogatni? <br />
<br />
Kedvelt és nem kedvelt dolgokra vonatkozó kérdések<br />
<br />
1. Milyen hobbijaid vannak? - Szeretek énekelni, bálokra járni, táncolni és
olvasni, illetve sétálni a birtokon az udvarlóimmal.<br />
2. Kik a legnagyobb evilági ellenségeid? Jellemezd őket, és hogy miért nem
jöttök ki egymással! - William, a komornyikom. Egyszerűen ki nem állhatom.
Olyan kimért és van valami benne, ami miatt kiráz tőle a hideg. És mindig
feketét visel. Utálom a feketét!<br />
3. Olvastál jó könyveket? Mik voltak azok? - Szeretem Jane Austen és Charlotte
Bronte műveit.<br />
4. Mi az, ami mindennél jobban bosszant? - Ha valaki nem engedelmeskedik nekem
és ellentmond. <br />
5. Mi lenne a tökéletes ajándék számodra? - Egy gyönyörű, halványzöld, csipkés báli
ruha, mellé egy smaragdgyűrű és gyémánt fülbevaló. <br />
6. Mi a legszebb dolog, amit valaha láttál? - Egy kétemeletes ruhabolt
Londonban.<br />
7. Melyik napszak a kedvenced? - Délután.<br />
8. Milyen időjárás a kedvenced? - Napos.<br />
9. Mi a kedvenc ételed? Mi az az étel, amit utálsz? - A kedvenc ételem a
meggyes bonbon. Sok ételt utálok, de a legjobban a kaviárt és halat.<br />
10. Mi a kedvenc innivalód? - Rózsatea.<br />
11. Mi a kedvenc állatod? Miért? - A macskák. Gyönyörű, intelligens, puha és
selymes állatok.<br />
12. Van állatod? Akarsz? Milyet? - Papa mondta, hogy hamarosan kapok egy fehér,
hosszú szőrű macskát, akit Celestinának fogok hívni.<br />
13. Mit találsz a legkikapcsolóbb dolognak? (Nem mint stresszhelyzetben való
megkönnyebbülés, hanem mint valami, ami a jelen helyzetben megnyugtat.) - Mély
levegőt kell venni.<br />
14. Másoknak milyen szokásai idegesítenek leginkább? - Az, ha valaki
parancsolgat és feljebbvalónak képzeli magát nálam.<br />
15. Milyen dolgok hoznak zavarba? Miért? - Ha olyan dolgokat kérdeznek tőlem,
amikre nem tudom a választ.<br />
16. Mi az, amit nem szeretsz magadban? Miért? - A szeplőimet. Bár kevés van belőlük
és halványak, de akkor is zavarnak.<br />
17. Hogy akarsz kinézni? - Ugyanúgy, mint most, csak szeplők nélkül.<br />
<br />
Szexuális illetve intim témákra vonatkozó kérdések<br />
<br />
1. Magadat heteroszexuálisnak, melegnek, vagy valami egyébnek tartod? Miért? -
A férfiakhoz vonzódom, természetesen!<br />
2. Ki volt az első ember, akivel szexuális kapcsolatot létesítettél? Mikor
történt? Jellemezd! Milyen jól ment? - Senkivel, hisz még nem mentem férjhez!<br />
3. Létesítettél már valaha szexuális kapcsolatot azonos nemű személlyel? Kivel?
Jellemezd! Mennyire ment jól? - Még velem ellenkezű neművel sem.<br />
4. Mi a legmélyebb, legrejtettebb szexuális fantáziád? Kipróbáltad valaha? -
Erre is nem a válaszom. Bár láttam egy érdekes könyvet, tele különös ábrákkal… Azt
hiszem „K” betűvel kezdődött a könyv címe, de már nem emlékszem pontosan. Papa
könyvei között találtam, és természetesen azon nyomban visszatettem a polcra.<br />
5. Van olyan szexuális elfoglaltság, amit semmilyen körülmények közt nem
próbálnál ki? - Semmit nem próbáltam ki, így nem tudok nyilatkozni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="MsoSubtleEmphasis"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">6. Milyen a tökéletes
romantikus randevú? - Virágok, gyertya, hintó, zene és tánc. <br />
7. Jellemezd a számodra tökéletes romantikus partnert! - Jóképű, lehetőleg
sötét hajú, magas, kedves, udvarias, vicces, előzékeny, pontos, romantikus,
megbízható, magabiztos és bátor. Legyen mindig jó illata, adjon a
megjelenésére, halmozzon el ajándékokkal és bókokkal, egyszóval hordozzon a
tenyerén. Ez a legkevesebb, ha már az a megtiszteltetés érte, hogy én vagyok a
kedvese.<o:p></o:p></span></span></div>
<span class="MsoSubtleEmphasis"><span style="line-height: 115%;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br />
8. Akartál valaha megházasodni és gyereket vállalni? Szerinted mikor fog ez
megvalósulni? - Talán.<br />
9. Milyen volt a legutóbbi párkapcsolatod? (Nem muszáj szexuális természetűnek
lennie, lehet csak romantikus is.) - Nem volt még igazi párkapcsolatom, de
persze nem is lehetett volna. De volt jó pár udvarlóm.<br />
<br />
Drogra és alkoholra vonatkozó kérdések<br />
<br />
1. Mennyi idős voltál, amikor először lerészegedtél? Milyen tapasztalat volt? Lett
bármi jó következménye? Lett bármi rossz következménye? - Nem volt még ilyen.<br />
2. Rendszeresen iszol? - Teát.<br />
3. Milyen típusú alkoholt kedvelsz? - A likőröket.<br />
4. Próbáltál már valaha bármilyen tudatmódosító szert? Milye(neke)t? Mit
gondolsz róla/róluk? - Soha nem próbáltam ki, természetesen, és nem is fogom!<br />
<br />
Morális kérdések<br />
<br />
1. Milyen múltbéli viselkedésed miatt szégyelled magad? Milyen múltbéli
viselkedésedre büszke? - Bevallom, kicsit sajnáltam utólag Williamet, miután
megitattam forró teával. Biztos fájhatott neki, erre akkor döbbentem rá, amikor
én is véletlenül megégettem a nyelvemet. Büszke a táncfellépésemre vagyok.<br />
2. Veszekedtél már valakivel? Min, kivel és ki nyert? - Édesapámmal.
Felpofozott. <br />
3. Küzdöttél már valakivel fizikailag? Min, kivel és ki nyert? - Nem.<br />
4. Miben hiszel a legerősebben? - Magamban.<br />
5. Vannak olyan érzelmeid, amik zavarnak? Mik ezek? Miért zavarnak? - Vannak…
furcsa gondolataim, amik zavarnak.<br />
6. Mik a vallási nézeteid? Ha vallásos vagy, milyen vallásúnak tartod magad? -
Anglikán. De nem vagyok túlzottan vallásos, azaz, papa mindig elvitt templomba,
én pedig mentem vele.<br />
7. Reményteljesen tekintesz a jövőre? Miért? - Jobb esetben papa majd hozzáad
egy pénzes, zsíros férfihoz, akit sohasem leszek képes szeretni, rosszabb
esetben, nos… ebbe nem merek belegondolni!<br />
8. Mi a legrosszabb dolog, ami egy másik emberrel történhet? Miért? - Ha
megkínozzák.<br />
9. Mi a legrosszabb dolog, amit olyannal tenni tudnál, akit gyűlölsz? - Sok
mindenre képes vagyok, ha gyűlölök valakit… Engem le lehet becsülni, de nem
érdemes.<br />
10. Inkább vezető vagy követő alkat vagy? Miért gondolod így? Ha úgy gondolod,
hogy az egész vezető-követő dolog egy kalap szar, magyarázd el, miért. -
Vezető, természetesen. Mert grófkisasszony vagyok, és azt csinálja mindenki,
amit mondok neki.<br />
11. Elfogadható számodra a sírás? Mikor sírtál utoljára? - Nem szoktam sírni!<br />
12. Mit gondolsz, mi a probléma az emberek TÖBBSÉGÉVEL, általában? - Hogy nem
adják meg nekem a kitüntetett figyelmet, ami jár nekem.<br />
<br />
Egyéb kérdések<br />
<br />
1. Mennyire vagy csiklandós? Hol vagy az? - Szinte mindenhol.<br />
2. Mik a hosszú távú céljaid? - Énekesnő szeretnék lenni, persze ez nem fog
megvalósulni soha, papának hála.<br />
3. Mik a rövid távú céljaid? - Szeretnék egy macskát.<br />
4. Vannak rossz szokásaid? Ha igen, mik azok, és hogyan tervezed a
kiküszöbölésüket? - Nincsenek. Na jó, néha csavargatom a hajamat.<br />
4. Mennyire vagy zárkózott? Miért? - Nem szeretem kimutatni az érzéseimet.<br />
5. Ha kapnál egy kimondhatatlanul nagy pénzösszeget (öröklés, per vagy bármi
más útján), mit kezdenél vele? - Elkölteném ruhákra, parfümökre, és vennék egy
kastélyt távol a papától.<br />
6. Mit kívánnál, ha találnál egy dzsinnt? - Hogy édesanyám éljen.<br />
7. Mit csinálsz, ha unatkozol? - Williamet bosszantom.</span></span></span>
<center><center>
<div id="fb-root"></div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/04/karakterteszt-carinaval.html" data-num-posts="10" data-width="470" data-colorscheme="light"></div> </center></center>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-52572368990797792892013-04-14T13:28:00.002+02:002013-10-26T13:23:31.352+02:00Amikor az író találkozik a karakterével...<br />
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ez egy rendhagyó fejezet, nem
kapcsolódik a történethez, így olvasd :) Minap eljátszottam a gondolattal, mi
lenne, ha találkoznék Carinával. Nos, ez
sült ki belőle, remélem, tetszeni fog! :)<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Gyönyörű nap virradt szerény kis
városomra. Igazi, tavaszi idő volt, se nem hűvös, se nem meleg. Az égen felhők
vonultak át, amik mögül a nap néha-néha előbújt. Mivel rettenetesen unatkoztam,
ezért úgy döntöttem, kiülök a „Tanyára” olvasgatni és írni egy kicsit. Nagyon
szép hely, tartozik hozzá egy kis sövénylabirintus és egy füves, fákkal
szegélyezett placc is. Egy vaslépcsőn kell felmenni, és a lépcső tetején van
egy üvegkupola ahonnan belátni a múzeumba. Ugyanis egy régészeti múzeumhoz
tartozik a terület, onnan szoktam belógni - tudniillik hivatalosan nem lehet
onnan bemenni, csak a másik oldalról, egy kőkert felől. Hogy miért, azt nem
tudom, mert nem őrzi senki. Ezt onnan tudom, hogy egyszer bezártak, és úgy
kellett lemásznom a kőfalon. Még szerencse, hogy nincs tériszonyom és jó az
egyensúlyérzékem. A Székesegyház mögött található amúgy ez a hely, régebben
valóságos dzsungel volt itt, egy különös, düledező házzal, amit sajnos
felújítottak. Én ezt kissé sajnálom, mert nagyon szerettem ezen a helyen
kalandozni a barátaimmal.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Húsz perc buszozás és öt perc séta után
ott is voltam a „Tanyán”. Szokásomhoz híven kiültem a kőfalra. Sötétkék, mintás
oldaltáskámat letettem magam mellé, és rátenyereltem a langyos kőre.
Hátravetettem a fejemet, és felnéztem a Székesegyházra. Mindig is lenyűgözött,
egyszerűen imádom a régi épületeket. Egy kivételével az összes tornyot felújították,
de azt az egyet eredeti állapotában hagyták. Homlokzatát stukkók és állatokat,
démonokat mintázó szobrok díszítik. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A szél belefújta hosszú, szőke hajamat
az arcomba, ami kissé zavart, ezért felhúztam a kedvenc, sötétzöld svájci
sapkámat. Hogy is felejthettem el…? Még jó, hogy indulás előtt betettem a
táskámba. Az emberek hülyének néznek benne, de engem nem érdekel. Még a mamám
vette az ötvenes években - én rögtön elcsakliztam tőle, amikor előtúrta a
szekrény aljáról. Egyszerűen bolondulok a régi korok divatjáért, és mindenért,
ami a régi korokhoz kapcsolódik. A környezetem már megszokta a rajongásomat, de
egy kívülálló számára furcsának tűnhetek.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Miután összeszedtem a gondolataimat,
elővettem a táskámból a spirálfüzetemet, ahová írom a történeteimet. Rémes,
milyen csúnya a kézírásom. Olykor még én sem tudom elolvasni. Ez a suliban nagy
előny, mert lehetetlenség rólam puskázni. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Elolvastam azt a három oldalt, amit
éjszaka sikerült összehoznom, mielőtt jóformán beleájultam az ágyba. Amúgy
mindig ez van, és most már nem is csodálkozom, hogy a füzeteim és íróeszközeim
mellett ébredek. Az ihlet szinte azonnal jött, és lázasan írni kezdtem. A
rotring csak úgy sercegett a fehér papíron - zene füleimnek. Láttam lelki
szemeim előtt, amit papírra vetek, de fantáziám túlszárnyalt - kezem nem tudta
követni gondolataimat. Épp egy meglehetősen izgalmas jelenetet írtam, amibe
annyira belemerültem, hogy szinte pánikszerűen fordultam hátra, amikor valaki
hozzáért a vállamhoz.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen? - kérdeztem, és szemügyre vettem
kérdezőmet. A lélegzetem is elállt. Egy halványrózsaszín, fodros, szalagokkal
díszített báli ruhát viselő lány állt előttem. Gesztenyebarna, egyenes szálú
haja lágyan omlott alá. Szeme kéken csillogott, és egyszerre ült benne büszkeség,
gőg és dac. Arcát világos szeplők tarkították. Teljesen úgy nézett ki, mint
Carina, aki nem mellesleg az én karakterem. Ez a lány hihetetlenül hasonlít rá,
pontosan így képzeltem el őt is. Vajon mit akar tőlem? Nem hallottam jól.
Átfutott a fejemen, mi lenne, ha lefényképezném, de elvetettem az ötletet. Tuti
hülyének nézne, ha még esetleg nem néz kellőképp annak a sapkám miatt, és azért,
mert egy kőfalon ücsörgök kábé tíz méter magasan.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bocsi, nem figyeltem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt kérdeztem, hol vagyok! - nézett
rám türelmetlenül.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez egy park, ami a Dóm-múzeumhoz
tartozik - vontam fel a szemöldökömet. Nem elég egyértelmű neki?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De hogy kerültem ide?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt meg hogy érted? - Szemöldökön még magasabbra
szaladt. Ez a csaj tuti be van állva, és most fogalma sincs, mit keres itt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én csak arra emlékszem, hogy tegnap
este Williammel… - kezdett bele, de én közbevágtam:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Williammel? - kerekedett ki a szemem a
csodálkozástól. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, ő a komornyikom!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy… hogy hívnak? - hebegtem, és
nyeltem egy nagyot.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A nevem Carina Gray. - Ahogy
bemutatkozott, én kisebbfajta szívrohamot kaptam. Na jó. Én álmodom. Ez nem
lehet igaz. Kilépett a szereplőm a regényemből… Én megbolondultam! Az agyamra
ment ez a történet… De ha kiderül, hogy ez a valóság… Te úristen!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt ugye nem mondod komolyan?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De igen, így hívnak.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ajjaj… Én most skizofrén lettem, és a
másik énemmel beszélgetek?! Úgy döntöttem, nem mondom el Carinának, hogy én
vagyok a kitalálója, mert őt ismerve, ha valóban ő az, és nem megtréfált
barátnőm - igen, ez a lehetőség is átfutott az agyamon - valószínűleg totál
hülyének nézne, és nem hinne nekem. Stratégiát dolgoztam ki. El fogom hitetni
vele, hogy én csak egy mit sem sejtő, egyszerű, hétköznapi lány vagyok, akinek fogalma
sincs arról, kicsoda ő. És ami a legnehezebb: megkísérlek összebarátkozni vele.
Elvégre nem mindennap ugranak ki az ember szereplői a regényükből! De ha már
egyszer így adódott, kihasználom a lehetőséget, és megpróbálom még jobban
megismerni szeretett kis nyafkámat. Azt hiszem, ez kemény dió lesz…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az én nevem, öö… Luna - mutatkoztam be
a becenevemen, amit kedves ismerőseim aggattak rám, mert szerintük hasonlítok
Lunára a Harry Potterből.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- „Hold”? Milyen furcsa név!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudom, nem gyakori. Bocsi, hogy
félbeszakítottalak, folytasd. Csak izé… szóval, az a helyzet, hogy… mindegy,
nem számít - pirultam el. Istenem, mit hebegek itt összevissza… Szánalmas.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tehát tegnap este Williammel sétáltam,
és megfájdult a fejem. Lefeküdtem, és ezen a helyen ébredtem úgy tíz perce!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina roppantul szerencsés. Simán
ébredhetett volna a város „neccesebb” részein is, mondjuk egy külvárosi
putriban. Ez a hely nem sokban különbözik a tizenkilencedik századbeli
parkoktól, így nyilvánvalóan fogalma sincs arról, hogy téren és időn át
utazott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Valószínűleg berúgtál, és ezért nem emlékszel.
Szerintem arról lehet szó, hogy felszálltál egy vonatra, ami itt tett ki. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, meglehet… - vakargatta a fejlét,
látszólag belenyugodott a magyarázatomba, bár furcsállta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Huhh, ez könnyen ment. Tényleg kis naiv.
Ha rákérdezne esetleg a sok furcsa, modern dologra, amik nem léteztek az ő
korában, csak azt fogom mondani neki, hogy ez egy különleges hely, ahol a
technikai fejlettség jóval magasabb szinten áll. Plusz megvan az a helyzeti
előnyöm, hogy Carinát már ismerem, hisz én találtam ki őt. Vajon mit mondjak
neki? Szóval kell tartanom valahogy!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Öhh… Szép ez a ruha!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugye? Papától kaptam! De te miért
viselsz ilyen furcsa ruhákat? Úgy nézel ki, mint egy fiú! Egy hölgy nem jár
nadrágban! <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát, itt igen. Itt ez a divat.
Egyébként ez nem férfiruha, hanem női.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akkor felétek az embereknek nincsen
ízlése!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ezzel mélységesen egyetértettem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én is szívesebben járnék olyan
ruhákban, mint te, hidd el…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi tart vissza? - Az, hogy ha
meglátnának abroncsos szoknyában, vinnének be a pszichiátriára kivizsgálásra…
Azonkívül semmi!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Itt senki se visel ilyet, legfeljebb a
színházban.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én ezt sohase venném fel színházba.
Nem elég elegáns! - Ó, ha tudná, hogy ő egy mai színházban így is
túlöltözöttnek számítana!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mivel itt máshogy öltözködnek az
emberek, mint nálatok, ne lepődj meg, ha furcsán fognak nézni rád. Javaslom,
vegyünk pár új cuccot neked. - Végigmértem, és rájöttem arra, hogy az én ruháim
úgyis nagyok lennének rá, tekintve, hogy legalább fél fejjel magasabb vagyok
nála.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Cuccot? - vonta össze a szemöldökét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akarom mondani, ruhát. Gyere! -
pattantam le a kőfalról, majd leszáguldottam a kissé imbolygó fémlépcsőn.
Hátrafordultam, és azt láttam, hogy ott áll a felső fokon, görcsösen a kapaszkodót
szorongatva. Rácsaptam a homlokomra. Ilyen nincs! Még lejönni se tud egyedül…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Segíts!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kelletlenül felnyögtem, és megfogtam a
kezét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ja, hát igen, ilyen cipőben és földig
érő ruhában nem csodálom, hogy nem bírsz lejönni, kis nyafka.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Minek neveztél?! - háborodott fel,
amire elpirultam. Ó, igen. Mindig így szoktam őt szólítani.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kis nyafka. Az nálunk bájos, elbűvölő
kishölgyet jelent - vágtam ki magam. Teljesen komoly arccal mondtam, de közben
rázott belül a nevetés.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh, értem - vörösödött el, és
látszott, hogy büszke magára. Hát én ezt nem hiszem el! Bevette! El kellett
fordulnom, hogy ne lássa széles vigyoromat. Visszafojtottam a nevetésemet, de
majdnem kicsordult a könnyem az erőfeszítéstől.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jaj, ne… Még egy lépcső. Esetleg a
nyakamban ne vigyelek? - sóhajtottam fel.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De igen, az jó lenne. - És ezt még komolyan
is veszi… Megőrülök! Mindjárt lelököm a lépcsőről!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Lehet, William megtenné érted, de én
nem vagyok a szolgád!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te mi vagy? Mert nem tűnsz nemesnek
ezekben a ruhákban…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Itt már nem igazán vannak nemesek,
hercegek és grófok. Vannak, de nem számítanak a rangok - mondtam, kissé
keserűen, és felé nyújtottam a kezemet, amit megfogott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt mondod... itt mindenki egyszerű
polgár? - nézett rám megütközve.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Valami olyasmi. Persze itt is vannak tehetősebbek,
őket újgazdagoknak nevezik.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Olyanok, mint a nemesek?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ők csak annak képzelik magukat, de
tulajdonképpen sznobok. Óh, és jobb, ha tudod, de a kastélyok, kúriák nagy
része itt múzeumként, idősek otthonaként, vagy hajléktalanok tanyájaként
szolgál.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy micsoda?! - nézett rám mélységes felháborodással. - De
hát hogy engedhetik?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nincs pénz a karbantartásukra. A
legtöbb kastély siralmas állapotban van, már amelyiket nem tették a földdel
egyenlővé. Tudod, én kiskorom óta rajongok a kastélyokért, szóval elhiheted,
hogy ez mennyire rosszul érint.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akkor tegyél ellene!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kényszeredetten felnevettem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugyan, mit? Persze, ha lenne sok
pénzem, vennék egy kastélyt. Kiskorom óta ez az egyik vágyam. Na, le is értünk
- engedtem el a kezét. - Akkor induljunk ruhát nézni neked, kis nyafka! -
vigyorogtam, és összeborzoltam a haját. Nem bírtam kihagyni. Ahogy számítottam
rá, durcásan nézett rám, mint egy kisgyerek.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne érj hozzá a hajamhoz!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, bocsánat, Lady! <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Késztetést éreztem rá, hogy
megölelgessem, de nem tudtam, mit szólna hozzá. Szerintem nem lenne elragadtatva
tőle. Áh, ez a fej! Mint az a mókavonatos kislány, de komolyan… Még hangosabban
hahotáztam, ahogy eszembe jutott a kép.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina sértődötten keresztbefonta a karját,
és felhúzta az orrát. Igen, ez Carina! Nem is ő lenne, ha nem viselkedne így.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na, gyere, nincs messze! - indultam
el. Ő gőgös, vérig sértett fejjel jött utánam. Én pukkadoztam a nevetéstől. Ez
a csaj egy napot se bírna ki nélkülem a „való életben”. Darabokra szednék
szerencsétlent.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És mi van Willliammel? - kérdeztem rá
csevegő hangon.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina úgy reagált, ahogy vártam: mélyen
elpirult és hebegett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Se… semmi. Miért kérdezed?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak úgy… Azt mondtad, vele
sétálgattál. Miért sétálgat egy úrnő a komornyikjával?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ehhez neked semmi közöd! - Ó, ha
tudná, mennyi…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát persze - hagytam rá. - Nyilván
nincs. - Azon kívül, hogy én találtam ki őket.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak… azért sétálgattam vele, mert
hazakísért! Ruhákat vettünk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Áhá! Szóval együtt vásárolgattatok? Milyen
romantikus - vigyorogtam. Színpadiasan beszéltem, kissé gúnyosan, egyszerűen
jól esett szórakozni rajta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ebben nincs semmi romantikus! William
nem az udvarlóm!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De szeretnéd, hogy az legyen?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hahh…! Még hogy én és egy komornyik!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudod, van az a mondás, hogy háborúban
és szerelemben mindent szabad.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De nincs háború, és nem vagyok szerelmes!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És ha ő az? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina megdöbbent egy pillanatra, majd
így felelt:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezen nem csodálkozom. Ki ne lenne
szerelmes belém? - vetette hátra a
haját. Ki a franc szerelmes beléd? Az úrfik csak a pénzedet vagy az
ártatlanságodat akarják, esetleg mindkettőt egyszerre. De ezt persze nem
mondtam neki.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy szóval sem mondtam, hogy William
beléd szerelmes. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carinának lebiggyedt az ajka.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ki tudja… Lehet, szerelmes egy csinos,
kedves lányba, akinek nem számít, hogy ő „csak” egy komornyik.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem! Nem! Ez nem lehet… - sápadt el.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak nem féltékeny valaki?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért lennék? Engem nem érdekel! -
vonta meg a vállát, de látszott rajta, hogy igenis foglalkoztatja a dolog és
marja a féltékenység. Na jó, nem húzom tovább az agyát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha te mondod…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Luna, Luna! - rángatta meg az ingujjamat
pár perc múlva. - Az előbb olyan furcsán nézett rám két fiú! Bántani akartak! -
húzódott közelebb hozzám és belém karolt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem akar senki se bántani. Csak a
ruhád miatt bámultak meg, de nyugalom, mindjárt odaérünk az üzletbe. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Itt olyan különösen néz ki mindenki!
Az a két fiú is… Miért volt az egyiknek kék cipője, és olyan haja, mint egy
indiánnak? A másik pedig miért viselt rózsaszín mintás felsőt?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na, látod, ez egy jó kérdés! -
nevettem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Milyen furcsa ez a hely! A nők
férfiruhát, a férfiak női ruhát viselnek.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az ilyenek nem férfiak... - húztam el
a szám.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És olyan koszos itt minden! Hogy
engedhetik, hogy összefirkálják a falakat?! Ez... ez felháborító!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mélységesen egyetértek. Mocskos egy
hely ez, de azért vannak szép részei is. Miután vásároltunk, elviszlek
cukrászdába, mit szólsz? Igazi elit hely.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oda járnak az új nemesek?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Újgazdagok. Hát, nincs túl sok
vendégük, itt az emberek másképp szórakoznak.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogyan?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Buliznak, isznak, randalíroznak és
kocsmáznak…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És ez számukra a szórakozás?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nekem ugyan nem, sohasem tudtam
megérteni őket. - Hm, mégiscsak van bennem és Carinában némi közös. Nem hittem
volna, hogy ennyi mindenben együtt fogunk érteni. Nem mintha én egy
elkényeztetett kis grófkisasszonyka lennék, csak többre tartom az
intellektuális tevékenységeket. És ezért sokan máris azt hiszik, sznob vagyok…
Csak mert hétvégenként kirándulni járok vagy olvasok, ahelyett, hogy holtrészegre
innám magamat… Na, a végén még kebelbarátnő leszek a kis nyakával!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Hamarosan kiértünk az egyik
legforgalmasabb utcára, ahol csak úgy hemzsegtek az emberek. Carina, amikor
meglátta a tömeget, félénken odasimult az oldalamhoz. Én elmosolyodtam, és
átkaroltam a vállát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Számíts arra, hogy meg fognak bámulni.
<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ez így is lett, sokan még utána is fordultak,
sőt, mutogattak rá. Egy srác még be is szólt neki valamit. Carina a sírás
határán állt, amire megsajnáltam. Bátorítóan megszorítottam a vállát, és még
jobban magamhoz vontam. Olyan kis gyámoltalannak, elesettnek tűnt, mint egy
kislány. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nyugodj meg, már ott is vagyunk -
léptünk be a hatalmas üzletbe. Úgy kellett szegényt terelgetnem az emberek
között, hogy ne menjenek neki.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nahát, ez mi? - csodálkozott rá a
mozgólépcsőre.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Lépj rá nyugodtan. Ez visz le minket
az alsó emeletekre.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina óvatosan rátette az egyik lábát,
de rögtön visszahúzta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez olyan félelmetes!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na, menj már, te szerencsétlen! -
ripakodott Carinára egy rosszképű férfi. Ökölbe feszült a kezem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne merd így hívni! - szűkült össze a
szemem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi lesz akkor, he?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Végigmértem a tagot, és rájöttem arra,
vele jobb nem kekeckedni, lévén, hogy vagy egy fejjel magasabb nálam és jóval
szélesebb. Úgyhogy jó kislány leszek, és nem húzok be neki. A kétszeresét
kapnám vissza. De azt egyszerűen nem bírtam megállni, hogy ne szóljak vissza
neki:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na, igen. Ilyen egy igazi úriember -
közöltem cinikusan, megvetően, azzal hátat fordítottam neki.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Carina, nem fogunk mozgólépcsőzni.
Keresünk egy másik boltot. - Rápillantottam az arcára, és láttam, hogy könnyek
ülnek a szemében.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi a baj?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez a férfi olyan durva volt! Meg…
megijedtem tőle.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én nem. Az ilyeneknek csak a szájuk
nagy. Nem kell ezért sírni, te! - csóváltam a fejem, de azért átöleltem. Úgy
bújt hozzám, mint valami ijedt kiscica. A hasonlatra akaratlanul kuncogni kezdtem
- nem azért, hogy kigúnyoljam, hanem mert olyan aranyosnak találtam. Nálam
megesik, hogy ha aranyos dolgot látok, vagy valaki úgy viselkedik, elnevetem
magam.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Most kinevetsz?! - tolt el magától és
csalódottan nézett rám.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Dehogyis! Épp ellenkezőleg! -
pillantottam rá kedves mosollyal.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Vajon mit gondolhat rólam? - Na, gyere,
bemegyünk ide - mutattam az egyik ruhaboltra. Ahogy beléptünk, megcsapott
minket a hangos zene. Carina a fülére tapasztotta a tenyerét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez elviselhetetlen!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szerintem is. De az üzletekben sajnos
ilyen zenék szólnak, nem Vivaldi.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ja, hogy ez zene? Én azt hittem,
elromlott valami berendezés, az ad ki ilyen hangot!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tényleg olyan. Na jó, nekem nincs sok
pénzem, úgyhogy innen válassz - mutattam az egyik pultra, ahol a leárazott termékek
sorakoztak.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Hál isten, alig tartózkodtak rajtunk
kívül a boltban, ők is másfelé nézelődtek.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carinának azonnal felragyogott a szeme,
és lekapott a pultról egy pólót.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nekem ez kell!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hello Kitty?! - fintorodtam el, és
rácsaptam a homlokomra. Valahogy sejtettem, hogy Carina rögön le fog csapni a
legszörnyűbb ruhára…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Olyan aranyos ez a cica! - Hát persze!
Carina és a cicamániája... <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szó sem lehet róla! Ehhez mit szólsz?
- mutattam rá egy tök egyszerű, zöld ingre.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Férfiing! - húzta el a száját.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez női. Nézd meg a szabását! - Áh,
neki aztán mondhatom… - És ez? - böktem rá egy mályvaszínű, szintén cicás
pólóra. De ez legalább aranyos, mangás stílusban rajzolt macska volt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, igen! - kapta fel és magához
mérte. - Óh… Ez nagy rám.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Keresünk egy S-eset. Meg egy nadrágot.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én nem húzok nadrágot!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akarod ezt a pólót, vagy sem?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mindennél jobban szeretném!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ehhez nagyon ostobán nézne ki a
szoknya. Nem illik hozzá. Tessék, itt egy csomó nadrág. Színesek! Akarsz egy
lilát?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Legyen… - egyezett bele kelletlenül.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Előtúrtam két nadrágot, azért kettőt,
mert nem voltam biztos a méretében.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ott az öltöző, menj be, megvárlak -
mutattam neki.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy mi?! Egyedül öltözzek?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugye ezt nem mondod komolyan?! - Áh…
Ez a csaj totál kiakaszt. - Én nem vagyok a komornád!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Azért mentem vele, még a végén
elszakítja a ruhákat, és fizethetem ki… Vajon mit szólhatnak, hogy ketten
mennek be egyszerre egy próbafülkébe? Bár inkább nem akarom megtudni…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina csak állt ott előttem várakozón,
és én azt se tudtam, mit csináljak. Bevallom, totál zavarban voltam és égett a
fejem. Lehet, hogy az ő korában teljesen normálisnak számított egy hölgynek más
hölgyeket vetkőztetni, de manapság ez nem túl elfogadott dolog.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi az? Ne csak állj ott, segíts talán!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nekem te csak ne parancsolgass! Itt
mindenki egyedül öltözik, nincsenek már szolgák!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina hátat fordított nekem. Én,
amilyen gyorsan csak tudtam, hogy minél előbb túlessek rajta, kigomboltam a
hosszú ruháját. Kilépett belőle. Alatta csak egy fehér trikót és combközépig
érő, fodros nadrágocskát viselt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez az izé… alsónemű? - nevettem el
magam. Olyan mókás, hogy a tizenkilencedik században még ilyen hosszú bugyikat
hordtak! Már, ha ez nevezhető annak.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi más? - fordult felém és megütközve
pillantott rám. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi kissé rövidebb alsóneműt hordunk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Miután felhúztam rá a pólót és nadrágot,
végigmértem. Nagyon furcsa volt látnom Carinát mai öltözetben. Úgy nézett ki,
mint egy átlagos középiskolás.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jól állnak - dicsértem meg, és nem
hazudtam. Tényleg remekül festett bennük, a csőszárú nadrág szépen kiemelte
vékony, de formás lábát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ő viszont nem igazán lehetett
megelégedve a látvánnyal, mert fintorgott, amikor tükörbe nézett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Olyan furcsán állnak. Még sohasem
voltam nadrágban. Kényelmetlen!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Pedig csinos.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tényleg?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tényleg - sóhajtottam fel. - Csak menjünk
már.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Miután kifizettük a ruhákat, megkértem
az eladót, hadd húzza fel Carina őket. Hál isten beleegyezett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kint belenéztem a tárcámba, és láttam,
hogy csak ötszáz forintom maradt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Van egy rossz hírem. Nem megyünk
cukrászdába. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De megígérted! - nézett rám csalódott
kiskutya-szemekkel.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De nincs több pénzem. Még jó, hogy
maradt buszjegyre. - Bele se mertem gondolni, mi lenne akkor, ha elkapnák az
ellenőrök. Ám Carina olyan csalódottnak tűnt, hogy megsajnáltam. - Tudod, mit?
Sütünk közösen valami finomat!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én? Sütni? Nem vagyok cseléd! - Na, én
mindjárt felképelem! Jót akar vele az ember, erre meg itt elégedetlenkedik… szörnyű!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én sem, ha tudni akarod! De ezek után
semmi kedvem sütögetni veled. Futás, itt a busz! - fogtam meg a kezét, és
rohanni kezdtünk. Még épp időben elértük.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kérek egy buszjegyet - mondtam a
sofőrnek.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amikor a lyukasztóba tettem a jegyet,
Carina álmélkodva megszólalt:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nahát! Ez mi?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jegylyukasztó. Gyere, üljünk le -
mondtam neki, azzal lehuppantunk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina felsikkantott, amikor elindult a
busz.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Maradj már nyugton! - szóltam rá,
ugyanis mindenki minket nézett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Olyan gyorsan megy! És mi ez a szag?!
Mintha egy lóistállóban lennék! - fintorgott és befogta az orrát. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Könyörgöm, ne ilyen hangosan! Az egész
busz minket bámul.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És?! Kit érdekelnek. Csak bámuljanak.
Ezek a mosdatlan parasztok biztos még nem láttak olyan gyönyörű hölgyet, mint
én.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te mekkora egy beképzelt liba vagy!
Úgy nem tűnik fel, hogy nem azért néznek, mert gyönyörködnek az adottságaidban,
hanem azért, mert itt csinálod a fesztivált?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De ha egyszer rémes ez az
elviselhetetlen bűz! És ez a zsúfoltság! A mocsokról és az összefirkált
ülésekről nem is beszélve… Én hintóban akarok utazni!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én is! - szólt be egy egyetemista
kinézetű fiú Carinának.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én nem ismerem! - mutattam a kis nyafkára.
- Viselkedj, az Isten szerelmére! - súgtam a fülébe.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De ez méltatlan egy grófkisasszonyhoz!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A velünk szembeülő idős hölgy úgy nézett
a lányra, mint egy elmebetegre.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Öhh… a pszichiátriáról jövünk -
magyarázkodtam vörös fejjel.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt mindjárt gondoltam - szólt a nő.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Szerencsére hamarosan leszálltunk, amire
határtalanul megkönnyebbültem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem igaz, hogy nem tudsz normálisan
viselkedni! Pedig egy grófkisasszonytól elvárná az ember - dorgáltam, úton a
lakásunk felé. Egy egyszerű, négyemeletes társasházban lakunk, ahonnan szép
kilátás nyílik a hegyre. Sajnos nem az én szobám ablakából, csak az erkélyről,
de az is valami. Ám Carinának természetesen semmi se jó. Amikor beléptünk az ajtón,
ez volt az első kérdése:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hol vannak szolgák, hogy fogadjanak
minket?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Már mondtam: itt nincsenek szolgák. - Ezt,
ahogy látom, sehogy sem tudja megérteni. Anya szerencsére vendégségben
tartózkodik holnapig, ami nagy szerencse, mert nem tudom, mit szólna Carinához.
Szerintem nagyon kiakadna tőle, plusz mit mondanék neki, ki ő? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina megindult befelé, de én
megállítottam.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kérlek, vedd le a cipődet.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi? Hogy én?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne szórakozz, hogy te még a cipődet se
tudod egyedül levenni! Látod? Ilyen egyszerű - húztam le a bordó bakancsomat.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Húzd le te!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt várhatod! Menni fog egyedül is,
drága. Én bízom a képességeidben - vigyorogtam. Két perc alatt csak összejött
neki a művelet, ami alatt végig ott álltam mellette, és néztem, ahogy szenved.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Gratulálok! Hogy te milyen ügyes vagy!
- dicsértem meg cinikusan.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina szúrós szemmel nézett rám.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Gyere, körbevezetlek. Itt a vécé -
nyitottam be az ajtón. A lány kíváncsian bedugta a fejét a helyiségbe.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Milyen kicsi! És ez a kád…! Nem lehet
benne elférni!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajnálom, hogy úri igényeidnek nem
felel meg- mondtam gúnyosan, és lekapcsoltam a villanyt. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez itt a konyha, és itt a szobám.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A konyhából nyílik a szobád?! - húzta
el a száját. - De hát ez egy lyuk! Nálunk a cipős szekrény is nagyobb!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kezdtem ideges lenni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem lehet mindenkinek akkora szobája,
mint egy bálterem! Hidd el, szívesebben laknék egy kastélyban, de ez van! És ez
itt anya szobája, a nappali - mutattam.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi az a nagy, fekete négyzet? -
kérdezte csodálkozva. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tévé, más néven televízió - kapcsoltam
be.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina felsikoltott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy kerülnek bele emberek?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Fogva tartják őket a gonosz démonok! -
nevettem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány ijedten nézett rám. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak vicceltem! Tudod, mi az a fényképezőgép,
ugye?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, persze, hogy tudom!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na, ez valami olyasmi. Nem kell
megijedni tőle. Van egy szerkezet, amit kamerának hívnak, amivel fel lehet
venni a valóságot, és a tévén pedig visszajátszani.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nahát!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Van kedved nézni valamit?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Lehet cicákat nézni?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Lehet. Bármit lehet - mosolyodtam el.
- Van egy aranyos rajzfilm cicákról. Az a címe, hogy Macskarisztokraták.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Arisztokrata macskák?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, neked biztos fog tetszeni! -
kerestem elő a DVD-t, és betettem a lejátszóba. Elhúztam a függönyt, helyet
foglaltunk a futonágyon, és benyomtam a play-gombot. Carina tátott szájjal
bámult a képernyőre.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért beszélnek a cicák?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezek csodacicák.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Marie pont olyan, mint Celestina! Neki
is van rózsaszín kis szalagja!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Marie olyan, mint te cicában. Ja, nem,
ő aranyos.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én még Marie-nél is aranyosabb vagyok!
- szegte fel a fejét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Na jó, filmnézés közben tényleg az volt,
kivételesen. Amikor a gonosz inas elrabolta a cicákat, Carinának eleredtek a
könnyei. Még a filmet is le kellett állítanom, úgy sírt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- El… elveszett a hercegnő és a
kiscicák! Biztos nagyon félnek és fáznak a viharban! Ugye nem csap beléjük a villám?
- kérdezte szipogva, és szorosan hozzám bújt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De igen, és cicapörkölt lesz belőlük!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugye, nem? Ugye nem fogják megenni
őket? - kérdezte riadtan, és belecsimpaszkodott a karomba.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De, de! Marie lesz az előétel! - Alig
bírtam visszafojtani a nevetésemet.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina azonban olyan szívtépően sírt,
hogy megsajnáltam.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne légy ilyen kis butus! Senki nem
eszik cicát. Kivéve a kínaiak - fűztem hozzá halkan.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy? - kapta fel a fejét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Semmi, nem lényeges. A lényeg, hogy
nem lesz semmi bántódásuk. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ez a Carina…! Ha cicákról van szó,
hirtelen olyan lesz, mint egy hároméves. Hihetetlen ez a csaj. Képes úgy
viselkedni, mint egy igazi démon, de ha meglát egy macskát, könnyekig
meghatódik. Ez az, amiről William is beszélt.
Ez az igazi Carina, aki a felszín alatt rejtőzik.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugye nem viszi el őket az áradat?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megígérem! Carina, ez egy rajzfilm, és
a rajzfilmekben minden jóra fordul!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bi-biztos?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen. Csak nézd - kapcsoltam vissza.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amikor meglettek a cicák, Carina
örömében tapsikolt. Mókásak voltak a reakciói, sokkal szórakoztatóbb volt őt
nézni, mint a filmet. Nagyon beleélte magát, még énekelt is a cicákkal együtt.
Nagy kár, hogy az ő korában nincsenek filmek. William egy pillanat alatt ki
tudná hozni Carina valódi énjét a segítségükkel.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Még, még, még! - kérlelt a film végén.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát jó… - egyeztem bele. Ezúttal az Oroszlánkirályt
tettem be, ami szintén tetszett nekik, de hiányolta a cicákat, és rettegett
Zordontól.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Most mit szólnál valami komolyabb
filmhez? - Egy pillanatra kísértésbe
estem, hogy berakom neki az Interjú a vámpírralt, de valószínűleg halálra
rémülne, ha már egy rajzolt oroszlántól is így fél. - Mondjuk az Operaház
fantomja, hm? Énekelnek benne.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina persze meg akarta nézni. Tátott
szájjal, lenyűgözve bámulta, és a végén együtt sirattuk szegény Fantomot. Azt
hiszem, nagyon megviselte, mert vagy tíz percig zokogott. Nem hittem volna,
hogy ennyire együtt fog érezni vele.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szegény Fantom! Én őt választottam
volna! Nem is csúnya, ha rajta van a maszk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egyetértek… De ez csak egy film, nem
kell ennyire komolyan venni! - Mondom én, aki képes órákig álmodozni arról, mi
lett volna, ha Christine a Fantomot választja… <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jut, eszembe, Carina, nem vagy álmos?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy kicsit…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Gondolom, szeretnél lefürödni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Természetesen, itt talán fürdés nélkül
mennek ágyba az emberek?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Van, aki…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én napi kétszer fürdök!<br />
- Igen, én is! Na, gyere, megmutatom, hogy működik a csap!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szerinted én nem tudok kezelni egy
csapot?! - nézett rám felháborodottan.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát jó… - vontam meg a vállam, és
előszedtem egy törölközőt, meg egy combközépig érő, lila hálóinget illetve
bugyit.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tessék, törölköző, hálóing, alsónemű!
A ruháidat tedd a székre.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez alsónemű?! Mi ez a rövid hálóruha?!
<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha gondolod, alhatsz kockás pizsamanadrágban
és térdig érő pólóban is…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt én nem veszem fel! - mondta piros
fejjel.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Itt a nők ilyet hordanak.
Kötelességednek érzed mindenért nyafogni?! <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina gőgösen felhúzta az orrát, és
bevonult a fürdőszobába. Úgy öt perc múlva sikítozás hangja ütötte meg a
fülemet.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Minden rendben? - kopogtam be hozzá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez forró, ez forró! - ordított.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Megcsóváltam a fejem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Forgasd el kék irányba a cspot! Nem
fogok bemenni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Segíts!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nagylány vagy, megoldod! - mondtam,
azzal faképnél hagytam. A franc fog bemenni hozzá… Valahogy nem tartozik a
vágyaim közé pucéran látni a női karaktereimet.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Végül csak megoldotta, mert úgy huszonöt
perc elteltével kissé vizes hajjal, hálóruhában jött ki a fürdőszobából. Én is
azt viseltem, és amikor meglátott, elpirult. Láthatóan feszengett abban a rövid
ruhában, és valószínűleg a bugyi is zavarta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Itt a vacsora, remélem, ízleni fog -
mutattam az asztalra.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez mi? - kérdezte, miután leült, és
belekóstolt az ételbe.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nutellás kenyér, más néven,
mogyoróvaj.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nagyon ízlik!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Legnagyobb döbbenetemre olyannyira
ízlett neki, hogy négy szeletet is megevett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Most aludj, jó éjt! Itt az én ágyam,
beágyaztam neked. Ha bármi kell, csak szólj, én a nappaliban leszek. Tessék,
itt egy plüss, ölelgesd. Képzeld azt, hogy William - nyomtam a kezébe a
plüsskutyámat, és meg sem várva válaszát, anya szobájába libbentem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ez a nap és Carina nagyon lefárasztott…
Vajon meddig kell még elviselnem?! Remélem, nem ragad itt a nyakamon örökre…
Velem nem könnyű együtt élni, de Carinához képest én vagyok a világ
legalkalmazkodóbb embere. Nem telt bele fél óra, azt hallottam, hogy Carina
motoszkál a konyhában. Felmordultam, és utána mentem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te meg mit művelsz?! - Kapcsoltam fel
a villanyt. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Legnagyobb döbbentemre Carina ott állt
az asztalnál, kezében egy kiskanalat és a Nutellás-tégelyt szorongatva. A szája
tiszta csokis volt, és úgy pislogott rám azokkal a nagy, kék szemeivel, mint
valami ijedt, megszeppent kiscica, akit rajtakaptak tejföllopáson. Nem hittem a
szememnek!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Pár másodpercig megrökönyödve néztem rá,
majd kitört belőlem a nevetés. Carina szégyenlősen, vörös fejjel kuncogott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én csak… ez olyan finom! - cincogta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Nem bírtam ki, egyszerűen muszáj volt
megölelgetnem. Erre persze még pirosabb lett a feje, de nem ellenkezett.
Szegénykémen annyira látszott, hogy nincs hozzászokva az öleléshez, de azt is
éreztem, hogy vágyik rá. Vágyik arra, hogy valaki törődjön vele és szeresse.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azért hagyj holnapra is - nevettem, és
visszafeküdtem az ágyba. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kis idő elteltével Carina követte a
példámat.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Luna! - szólt halkan.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen? - kérdeztem vissza. Nem igaz, hogy
nem hagy aludni!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Alhatok veled?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha szeretnél… - lepődtem meg. Erre nem
számítottam.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina fogta a párnát, takarót és
plüsskutyát, és átment hozzám, a kétszemélyes futonágyra. Olyan közel feküdt hozzám, hogy csak centik
választottak el minket egymástól.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért jöttél át?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak… nem akartam egyedül lenni -
vallotta be.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ezen bevallom, meghatódtam. Eszembe
jutott, mennyire szereti, ha simogatják a haját. Elmosolyodtam, és óvatosan
beletúrtam a tincsei közé. Hagyta, sőt, jólesőn felsóhajtott és összegömbölyödött.
Fájó érzés hasított belém, mert eszembe jutott, hogy én mennyire szeretnék egy
húgocskát, aki pár évvel fiatalabb nálam, pont, mint Carina. Ugyan ő nem a
húgom, de olyan volt, mintha az lenne. Melegség járta át szívemet.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William… - motyogta jó tíz perc
simogatás után, és hozzám bújt. Karjával átfonta a derekamat, és belefúrta a
fejét a nyakamba.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ezen úgy meghökkentem, hogy reflexből el
akartam lökni, de rájöttem, hogy alszik. Így szép óvatosan lefejtettem
magamról, vigyázva arra, nehogy felébresszem. Hamarosan engem is elnyomott az
álom, és reggel, amikor felébredtem, Carina nem volt ott mellettem. Kipattantam
az ágyból, körbejártam a házat, de se híre, se hamva sem volt. Csak a
fürdőszobai széken hagyott ruhája jelezte: nem álmodtam…</span><span style="font-family: Times New Roman, serif;"><o:p></o:p></span></span></div>
<center><center>
<div id="fb-root"></div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/04/amikor-az-iro-talalkozik-karakterevel.html" data-num-posts="10" data-width="470" data-colorscheme="light"></div> </center></center>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-62611038775010334882013-04-01T21:45:00.003+02:002013-10-26T13:38:09.740+02:009. A változás útján<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina kis idő múlva felébredt, és hirtelen azt
se tudta, mi történt vele, és hol van. De amikor rájött arra, hogy William
megtalálta, és ő épp a térdén fekszik, megnyugodott. Még akkor sem örült
ennyire komornyikjának, amikor megmentette Dominic úrfitól.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Felébredt, Úrnőm? - kérdezte a férfi lágy
hangon, szinte suttogva.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ki mondta, hogy abbahagyhatod a simogatást? -
kérdezte Carina álmatagon, nem tért még egészen magához.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egészen addig simogattam a haját, amíg el nem
nyomta az álom. Utána nem mertem önhöz érni, mert attól tartottam, hogy
felébresztem. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azért jöttél, hogy hazavigyél, igaz? - ült fel
Carina pokrócostul a padon.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az édesapja nagyon aggódik önért.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hahh…! Méghogy aggódik. Örül, hogy elszöktem!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne mondjon ilyet! Rossz hallani. Bármit is
gondol, az édesapja szereti önt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem! Nem szeret! És ne kényszeríts arra, hogy
hazamenjek, mert beleugrom a Temzébe! Mondd meg édesapámnak, hogy nem találtál
meg!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És mi lesz önnel?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kölcsönözz nekem egy kis pénzt a papától, én
majd kiveszek egy szobát, és eléldegélek egyedül.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ön most arra kér, hogy lopjam meg édesapját,
és adjam a pénzt kegyednek, hogy hátralevő életében száműzöttként éljen?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen! Pontosan erre! - felelte dacosan.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt biztos, hogy jól átgondolta? Noha én csak
egy egyszerű komornyik vagyok, és nincs beleszólásom Úrnőm dolgaiba, de engedje
meg, hogy elmondjam a véleményemet.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem érdekel a véleményed! Ha hazaviszel, vagy
megmondod a papának, hogy hol vagyok, azt fogom hazudni neki, hogy te
szöktettél el engem!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát ennyire nem akar hazamenni…? - kérdezte a
férfi szomorúan, minden vád nélkül.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nekem nincs otthonom. Az embernek az az
otthona, ahol szeretik őt… - csuklott el a hangja. Elfordult, hogy William ne
lássa a könnyeit.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én nem utálom Úrnőmet - vonta magához a férfi
a pokrócba bugyolált lányt, és átfonta erős karjával.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hazudsz - zokogott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mivel bizonyítsam, hogy elhiggye: igazat
mondok?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Maradj velem - fúrta bele a fejét Carina
komornyikja mellébe. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha ez a kívánsága, Úrnőm - simított végig
gyengéden a lány haján. - Ön mellett maradok és védelmezem. Komornyikja és testőre
leszek mindaddig, amíg igényt tart a szolgálataimra.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Köszönöm - suttogta Carina. William
meghökkent. Még soha, semmit nem köszönt meg neki úrnője.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezen nincs mit köszönni. Ez csak természetes.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért? - kérdezte a lány halkan.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit miért?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért maradsz velem? - nézett fel Williamre
könnyes szemmel.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem hagyhatom, hogy egyedül csatangoljon. Nem
venném a lelkemre, ha bármi történne önnel.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elnézett, és lesütötte a szemét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Történt valami. Igaz? - kérdezte aggódva.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bántotta valaki? Megsérült?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát mitől ilyen zaklatott? - fogta meg Carina
állát, és felbiccentette a fejét, hogy ránézzen. A szemébe újból könnyek
gyűltek, és egész testében megremegett a szörnyű emléktől.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- El... Elmentem egy bordélyházba - nyögte ki
végül, és megint elsírta magát. Karjával átfonta William nyakát, és az arcához
préselte az arcát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogyan…? - döbbent meg a férfi.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt-azt hittem, fogadó, de kiderült, hogy
mégsem… A madam megfogta a mellemet, és…és azt mondta, lapos vagyok, és az
egyik férfi… - Összefüggéstelenül
beszélt, annyira magán kívül volt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit csinált?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nekem dörgölőzött, és a falhoz szorított…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Williamnek megcsikordult a foga.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De szerencsére jött a madam, és leszedte
rólam. Azt hitte… azt hitte, hogy én azért mentem oda, mert a lányokat
szeretem…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugye nem maradt ott tovább?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- El… elrohantam.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jól tette.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én... - kezdett bele a mondatba Carina, de
inkább elhallgatott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én csak… Örülök, hogy rám találtál.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Reméltem, hogy így lesz. Nagyon sajnálom, ami
önnel történt, és ha bármiben tudok segíteni, állok rendelkezésére.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én csak szeretnék egy nyugodt helyet, ahol
pihenhetek…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Itt van a közelben egy fogadó. Jöjjön - tolta
el magától a lányt, majd finom mozdulattal hozzáért az arcához, és letörölte
Úrnője könnyeit. Carina elpirult, és hogy zavarát leplezze, elfordult. Gyűlölte
magát, hogy a férfi ilyen hatást vált ki belőle, ugyanakkor izgalmasnak találta
a helyzetet, és újból át akarta élni a pillanatot.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Miután kivettek két szobát a fogadóban, Carina
forrófürdőt vett. Annyira kimerült, hogy elszenderedett a kellemes hőmérsékletű
vízben. Kopogtatás hangja riasztotta fel.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm, minden rendben?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, csak elaludtam.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina megborzongott, mert a víz teljesen
kihűlt. Megtörölte magát, és vacogva beleburkolózott puha köntösébe.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Küldessek fel szobalányt, hogy segítsen önnek?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina majdnem rávágta, hogy „igen”, de
meggondolta magát. Kezdett elege lenni abból, hogy mindenki kiszolgálja őt, és
nem hagyják érvényesülni. Ő egyedül is tud öltözködni, előző nap kifejezetten ügyesen
ment neki. Leszedte a szárítókötélről a ruháit, és meglepően gyorsan beléjük
bújt. Büszke volt magára, és még a harisnyáját se szakította el.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Komornyikja kint várta az ajtó előtt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Milyen finom illata van Úrnőmnek! - jegyezte
meg, amire Carina arcán piros folt jelent meg.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudom - mosolyodott el alattomosan, azzal
befújta a férfit a parfümmel. - Érezd magad megtisztelve, egész nap az én
illatom lesz rajtad!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William köhécselt a tömény, édeskés illattól,
amire Carina kárörvendően felnevetett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez… khm… Igazán megtisztelő.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az is! Ezt a parfümöt papa Indiából hozatta!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- India varázslatos hely. Parancsol valamit,
Úrnőm?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy zöld tea és gyömbéres szelet jól esne.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Máris intézkedek ez ügyben, Úrnőm - hajolt meg
a férfi, és elment.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elégedetten elmosolyodott, és belépett a
szobába. Egy zöld pokróccal leterített ágy, ruhásszekrény és vitrin volt az
össz-berendezés. Nem valami puccos hely - fintorodott el, és leporolta az
ágyat, mielőtt lefeküdt. Az oldalára fordult, és pár percre rá elnyomta az
álom. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<br /></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina reggel - pontosabban negyed tizenkettőkor
- fájó fejjel és végtagokkal ébredt. Alig bírta mozgatni a nyakát, annyira
bemerevedett. Hálóruhája pántja a sok forgolódás következtében lecsúszott róla,
haja ziláltan állt. De most először nem törődött ezzel, túl csüggedt és
elgyötört volt hozzá. William az övé mellett bérelt szobát, így hát átkopogott
hozzá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi szinte abban a pillanatban benyitott
hozzá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó reggelt, Úrnőm - köszöntötte. A szokásos,
fekete ruhái helyett csíkos nadrágot, sötétkék inget és mellényt viselt.
Carina, ha akkor látta volna először, azt hitte volna róla, hogy nemes.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi ez az öltözet?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bátorkodtam utcai ruhát felvenni az egyenruha
helyett. Szeretné, hogy áthúzzam?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem, nem. Ki nem állhatom azt a fekete
gyászruhát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William elengedte a füle mellett a megjegyzést.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hozzak reggelit Úrnőmnek?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem kérek.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Teát esetleg?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az se kell.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát mit szeretne? Nem érzi jól magát?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Fáj a nyakam…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha megengedi, tudok segíteni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina egy pillanatig habozott, de a fájdalom túl
erős volt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Rendben. Megengedem - ült fel az ágyon.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Maga elé fogta a rózsaszín, virágmintás takarót,
hogy William ne lássa a hálóruháját. Egyszerűen nem volt ereje átöltözni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William leült, közvetlenül Carina mellé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bevallom, még sohasem masszíroztam meg senkit.
Így előre is elnézést, ha nem csinálom szakszerűen - mondta, azzal eltűrte a
lány gesztenyebarna haját. Hosszú ujjaival kissé félszegen hozzáért a nyakához,
és lágy, körkörös mozdulatokkal masszírozni kezdte. Carina a férfi érintésétől
zavarba jött és akaratlanul megdermedt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Feszültnek tűnik Úrnőm. Tán nem esik jól?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De… - nyelt egyet. Igazság szerint túlságosan
is jól esett neki, libabőrös lett William tapintásától.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Próbáljon meg ellazulni - javasolta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De hogyan? Nem megy.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William ekkor elmosolyodott, és lecsúsztatta a
kezét a lány vállára, amibe finoman belemarkolt. Carina ezen úgy meglepődött,
hogy elszállt minden görcsössége.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William, ezt hogy… - kezdett bele, de a férfi
ekkor odahajolt hozzá. Ajka súrolta a fülét, amibe belesúgta bársonyos hangon:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Valahogy így.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carinán elhatalmasodott a vágy, nem bírta
tovább. Meg akart fordulni és csókot lehelni William ajkára, de nem merte
megtenni. Teste viszont önkéntelenül válaszolt - nekidőlt a férfinek. Háta
hozzásimult William felsőtestéhez, és ez különös módon megnyugtatta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hm. Azt hiszem, sikeres volt az ön
ellazítására tett kísérletem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elpirult William szavaitól, és elhúzódott
tőle. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy találtál rám? - fordult komornyikja felé.
Az ágyon ült törökülésben, a takarójába burkolva.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ismerem Úrnőmet, és sejtettem, hogy Londonba
jön, nem vallott volna önre falusi fogadókban bujkálni. Mi a terve a
későbbiekre nézve? Nem is akar többé hazamenni?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt még nem tudom.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megértem önt. Egész életében egy fényűző
kastélyban élt, jóformán ki sem mozdult otthonról. De most hirtelen összedőlt
az a hamis illúziókból épült kártyavár, és egy nagyváros kellős közepén találta
magát, ahol egészen másképp működnek a dolgok, mint azt hitte. Egyrészt
visszavágyik a régi, jól megszokott életébe, másrészt fel akarja fedezni ezt a
lehetőségekkel, ugyanakkor veszélyekkel teli, új világot.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elképedve nézett a férfira, aki
tökéletesen megfogalmazta az érzéseit. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt hogy csinálod?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Honnan tudsz ennyi mindent rólam?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Már mondtam: ismerem önt - mosolygott. - Úrnőm
nem éhes?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Már mondtam, hogy nem!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William aggódva nézett Carinára, és rátette a
kezét a homlokára.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Attól tartok, ön lázas. Mit érez még?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Fáj a torkom, és rossz a közérzetem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Feküdjön le, megfázott valószínűleg.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem akarok feküdni! - mondta, majd
eltüsszentette magát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajnos kénytelen lesz, ha nem akar még jobban
megbetegedni - nézett szigorúan William a lányra, majd elővett a bőröndjéből
egy gyógyszeres fiolát és kanalat.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt be kell vennie - nyújtotta át neki.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi ez? - méregette Carina gyanakodva az
üvegcsét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Gyógyszer. Jót fog tenni önnek, meglátja.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért hoztál magaddal gyógyszereket?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem árt mindenre felkészülni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te meg akarsz mérgezni!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És ugyan miért tennék ilyet? Mi hasznom
származna belőle? Én sohasem bántanám Úrnőmet, és bármit megtennék önért. Azt
hittem, ezt tudja jól.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bármit? - villant meg a lány szeme.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ésszerű keretek között, és ami szerepel a
munkaköri leírásomban.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina lecsavarta a gyógyszeres fiola kupakját,
és öntött a kanálba egy csöppnyit. Beleszagolt, majd beledugta a nyelve hegyét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez keserű! - kiáltott fel undorodva.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A gyógyszerek keserűek - csóválta meg a fejét
a férfi, majd kikapta Úrnője kezéből az üveget és a kanalat, amire kiöntött egy
adagra valót. Carina szóra nyitotta a száját, amit William kihasznált, és
belenyomta a szájába a kanalat. A lány annyira meghökkent, hogy lenyelte az
orvosságot, amitől köhögni kezdett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Wiliam… ezt… ezt megbánod!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tessék, itt egy pohár víz - emelte le a férfi
a poharat Carina éjjeliszekrényéről. Még tegnap tette oda neki.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina kiragadta a kezei közül, és zihálva
lehajtotta a tartalmát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajnálom, másképp nem vette volna be. Én csak
jót akartam Úrnőmnek.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jót?! El sem merem képzelni, mi lenne akkor,
ha rosszat akarnál!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Higgye el, arról tudna. Miért vette a fejébe,
hogy ártani akarok önnek?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem vettem! De ha a papa megparancsolná, hogy
bántsál engem, megtennéd?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Természetesen nem! Hogy gondolhat ilyen
butaságokat Úrnőm?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És ha kirúgna, ha nem tennéd meg?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó ég, dehogyis! Semmilyen körülmények között
nem tennék kárt önben, de ezt mondtam már.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megígéred?- húzódott közelebb Carina a
férfihez.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy nem fogsz soha bántani, és mindig
megvédesz engem? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William szelíden elmosolyodott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megígérem önnek, mint Úrnőm testőre és
komornyikja, és mint én, William Cuttleberry. Hisz az ember nem egyenlő a
munkájával.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akkor ki vagy te nekem valójában?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kicsit mindhárom.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó! - gondolkozott el Carina. – De hát hogy
tudod mind a három szerepet egyszerre alakítani?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úgy, ahogy ön is álarcot vesz fel, és
eltakarja az igazi énjét. Én tudom, hogy a szíve mélyén jó ember, nem számít,
mennyire tiltakozik ez ellen. A valódi természetét nem hazudtolhatja meg.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És szerinted milyen vagyok valójában? -
kérdezte őszinte érdeklődéssel.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ön egy értékes és roppantul érzékeny ember,
Carina. A szíve tele van jósággal, szeretettel és kedvességgel, ám a felszínen
épp az ellenkezőjét mutatja. A viselkedésével elűzi maga mellől az embereket,
pedig csak arra vágyik, hogy valaki törődjön önnel és szeresse.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carinát fojtogatta a sírás William szavaitól,
mivel lelke mélyén tudta, hogy mindez igaz. Ő csak azt akarja, hogy szeressék…
De ehelyett mindenki gyűlöli. Egyszeriben lelkiismeret-furdalása lett, amiért
annyit gonoszkodott Williammel, pedig a férfi volt az első, aki tényleg
törődött vele, és meglátta az igazi énjét az álarc mögött. William, a gonosz
viselkedése ellenére mégis mindig mellette állt, és nem hagyta cserben. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Nem bírta tovább, eleredtek a könnyei.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Látja? Erről beszélek - vonta magához a lányt,
aki átfonta a derekát, és belefúrta a fejét a nyakába.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Szüksége volt egy támaszra, akibe kapaszkodhat,
és William megígérte neki, hogy rá mindig számíthat.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William… - suttogta a nevét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Pihenésre van szüksége, Car… akarom mondani,
Úrnőm - fektette le gyengéden az ágyba. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Még soha nem hívtál a nevemen.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Még sohasem mutatta meg előtte a valódi énjét
- mosolygott William őszinte, kedves mosollyal, és elsöpört egy kósza tincset a
lány homlokáról. Hosszasan belenéztek egymás szemébe. Carina tekintetéből
hiányzott a szokásos gőg és dac, Williaméből pedig a ridegség.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudja, hogy így mennyivel szebb?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szépnek találsz? - suttogta. Szeme csillogott,
arca kipirult, de nem érdekelte, és az sem, hogy William így látja őt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Noha tudom, hogy ilyet nem illik egy
komornyiknak mondania, de mivel rákérdezett, bevallom: igen, ön fölöttébb
csinos.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina arca még pirosabb lett a bóktól, és alig
hallhatóan felsóhajtott. A férfi szeméből melegség sugárzott, ajkán kedves,
lágy mosoly bujkált. Az amúgy mindig füle mögé tűrt, ében tincsei most arcába
hullottak. Azokban a mélyfekete, kedves szemekben teljesen elveszett. Carina
férfit, egy fiatal, vonzó férfit látott Williamben, nem, komornyikot, édesapja
személyzetének egy tagját a sok közül. Ugyan néha-néha előfordult, hogy
elfeledkezett a szolga-úrnő viszonyról, ami kettejük között fennáll, de most
egyszerűen képtelen volt rá úgy nézni, mint a komornyikjára.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Köszönöm… William - mosolygott, azzal lehunyta
a szemét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Álmodjon szépeket! - köszönt el, és felkelt a
lány mellől. A kilincsen volt már a keze, amikor visszafordult, és vetett rá
még egy utolsó pillantást, mielőtt visszament volna a szobájába. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<br /></div>
<div align="center" class="NoSpacing" style="tab-stops: 144.0pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">~~*~~<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<br /></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina nem aludt túl jól. Fel-felébredt
állandóan a köhögésére, pedig előző nap nem volt még ilyen tünete. William
egyszer át is ment hozzá, és addig ült az ágya melletti széken, amíg Úrnője el
nem aludt. Kétféle gyógyszert is adott neki, és remélte, legalább az egyik
hatni fog. Másnap William orvosért küldetett, aki megállapította, hogy Carina
bizony csúnyán meghűlt. Felírt neki még két gyógyszert, amik három nap múlva
kezdték kifejteni a hatásukat. Az alatt a három nap alatt a lány semmit sem
csinált alváson és nyöszörgésen kívül. William ápolta őt, gondoskodott róla.
Carinának jólesett, hogy törődik vele, de félt attól, csak kötelességből teszi.
Ezt szóvá is tette neki akkor, amikor jobban érezte magát. Ő az ágyán ült, a
férfi akkor hozta meg neki a reggelit.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William! - szólt utána.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, Úrnőm?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért teszed ezt értem?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mert Úrnőm beteg.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És ha nem lennék az Úrnőd, és papa nem adna
pénzt? Akkor is megtennéd?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igazán furcsa kérdései vannak mostanában.
Persze, hogy megtenném. Egy úriember nem hagyhatja cserben a bajba jutottakat.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, szóval úriember vagy!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Legalábbis próbálok úgy viselkedni -
biccentett. - De miért kérdezi ezeket? Talán attól tart, hogy fontosabb
számomra a pénz, és ha kapok egy jobb ajánlatot, elhagyom?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hahh…! - fordította el Carina a fejét. A
világért sem akarta bevallani a férfinak, de pontosan ettől félt. De William
értette a célzást, és elmosolyodott.</span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó étvágyat, Úrnőm! - hajolt meg, és távozott. </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i><br /></i></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/08/10-fejezet-lecke.html"><span style="color: #8e7cc3;"><i>Következő fejezet</i></span></a></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br /></div>
<br />
<center><center>
<div id="fb-root"></div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/04/9-valtozas-utjan.html" data-num-posts="10" data-width="470" data-colorscheme="light"></div> </center></center>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-52038556206272090662013-03-25T21:59:00.002+01:002013-03-25T22:05:35.030+01:00Részlet<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 17px;">Újabb rész a 9. szösszből :)</span></span><br />
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">Carina reggel - pontosabban negyed tizenkettőkor - fájó fejjel és végtagokkal ébredt. Alig bírta mozgatni a nyakát, annyira bemerevedett. Hálóruhája pántja a sok forgolódás következtében lecsúszott róla, haja ziláltan állt. De most először nem törődött ezzel, túl csüggedt és elgyötört volt hozzá. William az övé mellett bérelt szobát, így hát átkopogott hozzá.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">A férfi szinte abban a pillanatban benyitott hozzá.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Jó reggelt, Úrnőm - köszöntötte. A szokásos, fekete ruhái helyett csíkos nadrágot, sötétkék inget és mellényt viselt. Carina, ha akkor látta volna először, azt hitte volna róla, hogy nemes.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Mi ez az öltözet?</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Bátorkodtam utcai ruhát felvenni az uniformis helyett. Szeretné, hogy áthúzzam?</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Nem, nem. Ki nem állhatom azt a fekete gyászruhát.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">William elengedte a füle mellett a megjegyzést.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Hozzak reggelit Úrnőmnek?</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Nem kérek.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Teát esetleg?</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Az se kell.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Hát mit szeretne? Nem érzi jól magát?</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Fáj a nyakam…</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Ha megengedi, tudok segíteni.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">Carina egy pillanatig habozott, de a fájdalom túl erős volt.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Rendben. Megengedem - ült fel az ágyon.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">Maga elé fogta a rózsaszín, virágmintás takarót, hogy William ne lássa a hálóruháját. Egyszerűen nem volt energiája átöltözni.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">William leült, közvetlenül Carina mellé.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Bevallom, még sohasem masszíroztam meg senkit. Így előre is elnézést, ha nem csinálom szakszerűen - mondta, azzal eltűrte a lány gesztenyebarna haját. Hosszú ujjaival kissé félszegen hozzáért a nyakához, és lágy, körkörös mozdulatokkal masszírozni kezdte. Carina a férfi érintésétől zavarba jött és akaratlanul is megdermedt.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Feszültnek tűnik Úrnőm. Tán nem esik jól?</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- De… - nyelt egyet. Igazság szerint túlságosan is jól esett neki, libabőrös lett William tapintásától.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Próbáljon meg ellazulni - javasolta.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- De hogyan? Nem megy.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">William ekkor elmosolyodott, és lecsúsztatta a kezét a lány vállára, amibe finoman belemarkolt. Carina ezen úgy meglepődött, hogy elszállt minden görcsössége.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- William, ezt hogy… - kezdett bele, de a férfi ekkor odahajolt hozzá. Ajka súrolta a fülét, amibe belesúgta bársonyos hangon:</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">- Valahogy így.</span><br style="background-color: white; line-height: 17px;" /><span style="background-color: white; line-height: 17px;">Carinán elhatalmasodott a vágy, nem bírta tovább. Meg akart fordulni és csókot lehelni William ajkára, de nem merte megtenni ezt a lépést. Teste viszont önkéntelenül reagált - nekidőlt a férfinek. Háta hozzásimult William felsőtestéhez, és ez különös módon nyugalommal töltötte el.</span></span>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-58418516632569570512013-03-20T21:02:00.002+01:002013-03-20T21:18:05.744+01:009. szössz eleje :)<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Igen, máris hoztam egy kis előzetest :) Remélem, tetszeni fog :) Várom a véleményeiteket!</span><br />
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<br />
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina kis idő múlva felébredt, és
hirtelen azt se tudta, mi történt vele és hol van. De amikor rájött arra, hogy
William megtalálta, és ő épp a térdén fekszik, megnyugodott. Még akkor sem
örült ennyire komornyikjának, amikor megmentette Dominic úrfitól.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Felébredt, Úrnőm? - kérdezte a férfi
lágy hangon, szinte suttogva.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ki mondta, hogy abbahagyhatod a
simogatást? - kérdezte Carina álmatagon, nem tért még egészen magához.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egészen addig simogattam a haját, amíg
el nem nyomta az álom. Utána nem mertem önhöz érni, mert attól tartottam, hogy
felébresztem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azért jöttél, hogy hazavigyél, igaz? -
ült fel Carina pokrócostul a padon.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az édesapja nagyon aggódik önért.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hahh…! Még hogy aggódik. Örül, hogy
elszöktem!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne mondjon ilyet! Rossz hallani. Bármit
is gondol, az édesapja szereti önt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem! Nem szeret! És ne kényszeríts
arra, hogy hazamenjek, mert beleugrom a Temzébe! Mondd meg édesapámnak, hogy
nem találtál meg!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És mi lesz önnel?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kölcsönözz nekem egy kis pénzt a
papától, én majd elleszek… Kiveszek egy szobát, és eléldegélek egyedül.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ön most arra kér, hogy lopjam meg az
édesapját, és adjam a pénzt kegyednek, hogy hátralevő életében száműzöttként
éljen?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen! Pontosan erre! - felelte
dacosan.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt biztos, hogy jól átgondolta? Noha
én csak egy egyszerű komornyik vagyok, és nincs beleszólásom Úrnőm dolgaiba, de
engedje meg, hogy elmondjam a véleményemet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem érdekel a véleményed! Ha
hazaviszel, vagy megmondod a papának, hogy hol vagyok, azt fogom hazudni neki,
hogy te szöktettél el engem!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát ennyire nem akar hazamenni…? -
kérdezte a férfi szomorúan, minden vád nélkül.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nekem nincs otthonom. Az embernek az
az otthona, ahol szeretik őt… - csuklott el a hangja. Elfordult, hogy William
ne lássa a könnyeit.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én nem utálom Úrnőmet - vonta magához
a férfi a pokrócba bugyolált lányt, és átfonta erős karjával.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hazudsz - zokogott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mivel bizonyítsam, hogy elhiggye:
igazat mondok?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Maradj velem - fúrta bele a fejét
Carina komornyikja mellébe. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha ez a kívánsága, Úrnőm - simított
végig gyengéden a lány haján. - Ön mellett maradok és védelmezem. Komornyikja és
testőre leszek mindaddig, amíg igényt tart a szolgálataimra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Köszönöm - suttogta Carina. William
meghökkent. Még soha, semmit nem köszönt meg neki úrnője.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezen nincs mit köszönni. Ez csak természetes.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért? - kérdezte a lány halkan.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit miért?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért maradsz velem? - nézett fel
Williamre könnyes szemmel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem hagyhatom, hogy egyedül csatangoljon.
Nem venném a lelkemre, ha bármi történne önnel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elnézett, és lesütötte a szemét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Történt valami. Igaz? - kérdezte
aggódva.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bántotta valaki? Megsérült?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát mitől ilyen zaklatott? - fogta meg
Carina állát, és felbiccentette a fejét, hogy ránézzen. A szemébe újból könnyek
gyűltek, és egész testében megremegett a szörnyű emléktől.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- El... Elmentem egy bordélyházba -
nyögte ki végül, és megint elsírta magát. Karjával átfonta William nyakát, és
az arcához préselte az arcát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogyan…? - döbbent meg a férfi.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt-azt hittem, fogadó, de kiderült,
hogy mégsem… A madam megfogta a mellemet, és…és azt mondta, lapos vagyok, és az
egyik férfi… - Összefüggéstelenül beszélt,
annyira magán kívül volt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit csinált?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nekem dörgölőzött, és a falhoz
szorított…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Williamnek megcsikordult a foga.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De szerencsére jött a madam, és
leszedte rólam. Azt hitte… azt hitte, hogy én azért mentem oda, mert a lányokat
szeretem…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ugye nem maradt ott tovább?!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- El… elrohantam.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jól tette.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én... - kezdett bele a mondatba Carina,
de inkább elhallgatott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én csak… Örülök, hogy rám találtál.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Reméltem, hogy így lesz. Nagyon sajnálom,
ami önnel történt, és ha bármiben tudok segíteni, állok rendelkezésére.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én csak szeretnék egy nyugodt helyet, ahol
pihenhetek…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Itt van a közelben egy fogadó. Jöjjön
- tolta el magától a lányt, majd finom mozdulattal hozzáért az arcához, és
letörölte úrnője könnyeit. Carina elpirult, és hogy zavarát leplezze,
elfordult. Gyűlölte magát, hogy a férfi ilyen hatást vált ki belőle, ugyanakkor
izgalmasnak találta a helyzetet, és újból át akarta élni a pillanatot.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Miután kivettek két szobát a fogadóban,
Carina forrófürdőt vett. Annyira kimerült, hogy elszenderedett a kellemes
hőmérsékletű vízben. Kopogtatás hangja riasztotta fel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Úrnőm, minden rendben?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen, csak elaludtam.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina megborzongott, mert a víz
teljesen kihűlt. Megtörölte magát, és vacogva beleburkolózott a puha köntösébe.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Küldessek fel szobalányt, hogy
segítsen önnek?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina majdnem rávágta, hogy „igen”, de
meggondolta magát. Kezdett elege lenni abból, hogy mindenki kiszolgálja őt, és
nem hagyják érvényesülni. Ő egyedül is tud öltözködni, előző nap kifejezetten
ügyesen ment neki. Leszedte a szárítókötélről a ruháit, és rekordidő alatt
beléjük bújt. Büszke volt magára, és még a harisnyáját se szakította el.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Komornyikja kint várta az ajtó előtt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Milyen finom illata van Úrnőmnek! -
jegyezte meg, amire Carina arcán piros folt jelent meg.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudom - mosolyodott el alattomosan,
azzal befújta a férfit a parfümmel. - Érezd magad megtisztelve, egész nap az én
illatom lesz rajtad!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William köhécselt a tömény, édeskés
illattól, amire Carina kárörvendően felnevetett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez… khm… Igazán megtisztelő.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az is! Ezt a parfümöt papa Indiából
hozatta!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- India varázslatos hely. Parancsol
valamit, Úrnőm?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy zöld tea és gyömbéres szelet jól
esne.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Máris intézkedek ez ügyben, Úrnőm -
hajolt meg a férfi, és elment.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elégedetten elmosolyodott, és belépett
a szobába. Egy zöld pokróccal leterített ágy, ruhásszekrény és vitrin volt az
össze-berendezés. Nem valami puccos hely - fintorodott el, és leporolta az
ágyat, mielőtt lefeküdt. Az oldalára fordult, és pár percre rá elnyomta az
álom. </span><span style="font-family: Times New Roman, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-79989335949634309192013-03-19T20:58:00.002+01:002013-10-26T13:37:13.562+02:008. Egyszer fent, egyszer lent<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://fc06.deviantart.net/fs32/f/2008/223/e/0/House_of_Fun_by_jollyjack.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="245" src="http://fc06.deviantart.net/fs32/f/2008/223/e/0/House_of_Fun_by_jollyjack.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span><br />
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina egy darabig üldögélt a Hyde parkban, de
megunta, és kivett egy szobát egy elegáns szállodában, természetesen álnéven.
Nem kockáztathatta, hogy felismerjék, mert attól tartott, hogy kerestetik őt a
csendőrök. Erről nem volt meggyőződve, hisz azt mondta neki édesapja, hogy jobb
lett volna, ha meg sem születik. Gyanította, hogy még örül is neki édesapja,
hogy elszökött, és esze ágában sincs utánamenni. De ha mégis, abban biztos
volt, hogy Williamet küldené érte, hisz a férfi amolyan „testőrként” szolgált
mellette komornyiki feladatain túl, bár nem kapott érte külön pénzt. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina egy hatalmas, puccos szobát vett ki a
harmadik emeleten, ahonnan kitűnő kilátás nyílt az erkélyről. A falakat
halványrózsaszín drapériával borították, és az ágy olyan pihe-puha volt, hogy
legalább fél órán át lustálkodott benne. Fürdőszoba is tartozott a szobához,
ahol mindjárt megfürdött. Ez eltartott jó ideig, mivel otthon komornái
mosdatták. Eleve tíz percébe telt, amíg megszabadította magát a ruháitól -
harisnyáját sikeresen elszakította a művelet közben. Ezen bosszankodott, mert
csak négy harisnyát vitt magával. De gondolta, majd úgyis vesz másikat. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Nyakig elmerült az orgonaillatú habfürdőben, és
legalább negyedórán át áztatta magát benne. Gyűlölte, ha piszkos, és ezért
sokszor napi kétszer is megfürdött. Ezt édesapja nem nézte jó szemmel, mert túlzásnak
tartotta. Carina viszont szeretett ápolt és jó illatú lenni. Még parfümöt is
használt, nem csak az estélyeken, hanem hétköznapokon. Természetesen magával
vitte a kedvencét, amit egyenesen Indiából hozattak neki. Lágy, kellemes,
fűszeres illata volt, egyszerre édes és fanyar. Amikor kiszállt a kádból,
befújta magát vele. Újabb tíz percébe tellett felöltöznie, és közben átkozta
magát, miért nem vitte magával valamelyik komornáját. Végül azért sikerült neki
a művelet, bár olyan furcsán állt rajta a rózsaszín, szalagokkal díszített
szoknyája. Megnézte magát a tükörben, és rájött, hogy fordítva vette fel.
Megpróbált masnit kötni a ruhájára, de csomó lett belőle, amit nem tudott
kibogozni. A fűzőjét se bírta egyedül beszorítani, ezért inkább egy egyszerű,
szintén rózsaszín, csipkés blúzt vett fel. Egyenes haját kontyba akarta fogni,
de nem járt sikerrel. Tincsei összegubancolódtak, és miután sikerült egy csomót
kitépnie a hajából, komolyan fontolgatta, hogy levágja. Egy pillanatra átfutott
a fején, hogy milyen nevetséges, hogy még felöltözni se tud egyedül. Bezzeg
erre senki nem tanította, de ostoba francia dalokat énekelni és piruettezni
igen. Kezdett meggyőződni arról, hogy egész életében csupa olyan dolgot tanult,
amiknek semmi értelmük, gyakorlati hasznát pedig végképp nem veszi, legfeljebb
a táncnak. De jelen helyzetben nem sokra megy tánctudásával. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina akkor döbbent rá arra, hogy ő igazából
semmihez sem ért. Talán az énekléshez… Mindenki azt mondta, milyen elbűvölő a
hangja, nem győzték őt dicsérni az emberek. Gyakran járt hangversenyekre
édesapjával és mostohaanyjával, és irigyelte azokat, akik tudnak hangszeren
játszani. Ő zongorán pötyögött egy keveset, de a tanára azt mondta neki, hogy
nincs érzéke hozzá. Így ő távolról élvezte a zenét, bár néha eljátszott a
gondolattal, milyen jó lenne kiállni a színpadra, és énekelni. Amikor közölte
tervét édesapjával, leszidta, és azt mondta neki, hogy nem méltó egy
grófkisasszonynak holmi bárénekesnő módjára illegetnie magát. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amikor kezdett megéhezni, lement az ebédlőbe. A
magas mennyezetű, boltíves terem tele volt emeletnyi méretű, osztott
ablakokkal, amiken át betűzött a nap. A székeket bársonnyal borították, az
asztalokra hófehér, csipkés abroszt terítettek. A mennyezetről egy
kristálycsillár függött le, ezernyi gyertyával. Rajta kívül úgy húszan lehettek
a helyiségben. Ő egy félreeső asztalnál foglalt helyet, a lépcsővel szemközt.
Miután kiválasztotta az ételeket, odaintett egy pincért.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó napot, kisasszony! Mit parancsol? - Carina
elmosolyodott, és sorolni kezdte:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kérnék egy gyümölcssalátát, körte nélkül,
mogyorós csokoládét, meggyes bonbont, rizsfelfújtat vaníliás pudinggal, és
desszertnek krémtortát. Ó, és gyömbéres teát. - Carina elképzelte maga elé
édesapja arcát, ahogy leadja a rendelést. Ilyet nem mert volna tenni a
jelenlétében, de most azt csinál és eszik, amit akar. Egyszer megengedheti
magának, legfeljebb felszed pár kilót. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A pincér felvont szemöldökkel nézett a lányra.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Amiket rendelt, mindegyik desszert. El fogja
rontani a hasát, kisasszony!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kérdeztem a véleményét? - nézett rá megvetőn.
- Tegye a dolgát, és hozza gyorsan, mert megbánja!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igenis - bólintott a férfi, és elsietett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina türelmetlenül dobolt az asztalon, amíg
meghozták az édességeket. Azon nyomban nekik esett, szinte habzsolt, persze
betartva az asztali etikettet. De egyszerűen nem bírt ellenállni a sok
finomságnak. Kezdte roppantul megkedvelni a szabad életet, élvezte, hogy
kedvére dőzsölhet, és senki sem szól rá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Italt hozhatok még esetleg? - jelent meg a
pincér, miután Carina „megebédelt.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen - villant meg a lány szeme. - Kérek egy
üveggel a legjobb borukból!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bor? Ön hány éves? Nem túl fiatal ehhez?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Semmi köze a koromhoz!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Elnézését kérem, nem akartam megbántani. Máris
hozom.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi pár perc múlva visszatért, egy üveggel
és kristálypohárral a kezében, amit a lány elé tett, és beleöntötte a vörös
színű folyadékot.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Parancsoljon.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Köszönöm.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina óvatosan belekortyolt, és elfintorodott.
Otthon édesapja csak kóstolóba adott neki alkoholt, és nem volt emiatt hozzászokva
az ízéhez.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez savanyú! - kiáltott fel undorodva. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A pincér odasietett hozzá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azonnal vigye vissza, és hozzon valami édeset!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igenis, kisasszony - mosolyodott el a férfi.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kis idő elteltével ismét megjelent, és egy barna
folyadékkal teli bögrét tett le elé. A lány kétkedve beleszagolt, és miután az
illatát kellemesnek találta, belekóstolt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De hisz ez forrócsokoládé!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez az önnek való.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem vagyok gyerek! - csapta le a bögrét az
asztalra, aminek kiloccsant a tartalma, rá, a hófehér abroszra.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem akartam megsérteni kegyedet, de a
forrócsokoládé a legédesebb az itt található összes ital közül. De ha
ragaszkodik a szeszes italokhoz, tudok ajánlani pár édes fajtát, mint például a
csokoládélikőr.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az jó lesz - vágta rá. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Miután meghozta a pincér, és beleszagolt az
italba, felhajtotta egy kortyra. Kirázta a hideg az alkohol jellegzetes ízétől,
de lényegesen kellemesebbnek találta, mint a bort. Töltött még egy kis
pohárkával, de többet nem bírt inni, mert hányinger tört rá, ezért felment a szobába,
és leheveredett az ágyra félórácskára. Miután jobban lett, elindult városnéző
körútra - megnézte London nevezetességeit, és vásárolt magának vagy egy tucat
holmit – turnűrös szoknyákat, blúzokat, harisnyát és ékszereket.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kissé fáradtan, de tömött táskával, és éhesen
tért vissza a szállodába, ahol megvacsorázott, és szinte beleájult az ágyba.
Utolsó gondolata az volt, hogy miért nem szökött el előbb, hisz nincs
csodálatosabb a szabad életnél.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Miután reggel tíz órakor felkelt, tizenegyig
lustálkodott az ágyban. Csak feküdt az oldalán, és a terveit szövögette, miket
fog csinálni aznap. El akart menni ruhákat nézni, fotósorozatot csináltatni
magáról, illetve meglátogatni egy elegáns koktélszalont este, ahol remélte,
hogy megakad rajta egy jóképű fiú szeme. Ez volt a terve, arra azonban nem
számított, hogy egészen másképp fognak alakulni a dolgok… <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A reggeli, szokásos tusoló után felöltözött -
ezúttal alig telt hat percébe, amire roppantul büszke volt - és lement a
recepcióhoz.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó reggelt! Miben segíthetek? - kérdezte a
férfi.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó reggelt! Megfelel a szállás, úgy döntöttem,
maradok.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Természetesen, tizenöt font lesz. Ehhez még
hozzájön a tegnapi szállás, valamint az itt elköltött ebéd illetve vacsora. Az
annyi, mint… - keresgélt a papírok között. - Á! Negyvenöt font, két shilling.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina szeme elkerekedett a csodálkozástól.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy mi?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szeretné előre kifizetni esetleg…? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De hát… De hát nekem csak negyvenöt fontom
maradt!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy lássa nagylelkűségemet, elengedem a két
shillinget. Azonban fel kell, hogy szólítsam a távozásra.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De… De én grófkisasszony vagyok! Nem
bánthatnak így egy nemes hölggyel! Csak egy éjszakára hadd maradjak még!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajnálom.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina teljesen tanácstalan volt, nem tudta,
mihez kezdjen egyedül, pénz nélkül a fővárosban. Azt hitte, hogy elegendő pénzt
vitt magával, erre meg kiderül, hogy alig elég szállásra és ételre. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tessék. Fogja - nyomta a recepciós kezébe a
negyvenöt fontot, miután felment a szobájába, és összeszedte a holmijait. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amikor kilépett az utcára, erőt vett
rajta a kétségbeesés. Minden olyan idegennek tűnt számára, elveszettnek és
végtelenül magányosnak érezte magát. Beletúrt a zsebébe, és legnagyobb
megkönnyebbülésére talált benne fél pennyt.
<i>„Vajon mire elég?”</i> - tűnődött.
<i>„Talán egy kis péksüteményre vagy
kenyérre…” </i>Arra gondolt, hogyha majd, ha nagyon éhes lesz, vesz magának
némi élelmet, és kér szállást este valahol. Csak befogadják, hisz
grófkisasszony, és ugyan ki merne ellentmondani egy úrihölgynek?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Egy óra bolyongás után kezdett rettenetesen
unatkozni, ezért leült egy parkba, és jobb híján kacsanézéssel múlatta idejét.
Ezt igen hamar elunta, ezért előszedett egy könyvet a táskájából, és olvasni
kezdte. Charlotte Bronte Jane Eyre című művét vitte magával, ami nagyon
tetszett neki. Kissé különösnek találta, hogy egy úr beleszeret a lánya
nevelőnőjébe, és azon tűnődött, hogy ez vajon a valóságban lehetséges-e.
Akaratlanul eszébe jutott William, de gyorsan elhessegette a gondolatot.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Teljesen beleélte magát a könyvbe, és jó párszor
azon kapta magát, hogy Mr. Rochesterről ábrándozik. A könyv vége felé járt már,
amikor kezdett megéhezni. Összepakolt, és útnak indult, hogy vegyen magának
valami ehetőt. Hamarosan talált egy pékséget, ahová benyitott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó napot! Mit parancsol? - szólította meg a
lányt a pult mögött álló, mogorva képű férfi.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó napot! - köszönt. - Mit tud adni fél
pennyért?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Vajas kiflit.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kiflit?! Én egész nap nem ettem semmit, ön
szerint jól fogok lakni egy vajas kiflivel?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajnálom. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De hát én egy grófkisasszony vagyok! Hogy
hagyhatja, hogy egy úrihölgy éhezzen?! Ez felháborító!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Grófkisasszony? - vonta fel a férfi a szemöldökét. Hangjában
gúny bujkált. - És mégis mit keres egy grófkisasszony fél pennyvel a zsebében
Londonban? Ez egy kicsit hihetetlen, nem gondolja?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Engem a legkevésbé sem érdekel a véleménye!
Tessék, itt a fél penny, maga zsugori! De az ön lelkén fog száradni, ha éhen
halok!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi megcsóválta a fejét, és Carina elé lökte
a kiflit.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nesze! <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány megfogta, és kiviharzott az üzletből. Az
ajtót jól rávágta, és kint mérgében belerúgott egy kőbe. Ő egy grófkisasszony!
Vele nem bánhatnak így! És ha éhen veszik?! Mi lesz így vele? Még arra sincs
pénze, hogy hazamenjen… Ráadásul sötétedik.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Miután megette a soványka kiflit, csak még
éhesebb lett, de legalább nem fájt már úgy a hasa.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Villám cikázott át az égen, amit hangos
mennydörgés követett. Pár percre rá elkezdett szemerkélni az eső, amire majdnem
elsírta magát. Tanácstalanul, csüggedten bolyongott az utcákon, és a jó meleg,
puha ágyára gondolt. A levegő lehűlt, ezért magára húzott még egy felsőt, de
nem sokat segített. Nem bírta tovább, bekopogott egy kissé ütött-kopott
fogadóba.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó estét! - köszönt bizonytalanul. A fogadós,
egy ijesztő külsejű, nagydarab férfi összehúzott szemmel méregette.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit akar?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy… egy szobát szeretnék kivenni, de sajnos
nincs pénzem…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akkor mit keres itt?! Nincs pénz, nincs
szállás. De tudja, mit? - vigyorodott el kéjesen. - Tetszik nekem. Ha eltölt
velem egy éjszakát, nem kell kifizetnie.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy beszélhet így egy grófkisasszonnyal?!
Felfordult a gyomrom magától!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha nem, hát nem. Alhat az utcán is. De
vigyázzon, mert még a végén el találja metszeni valaki a csinos kis nyakát!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Inkább, mint magával eltölteni az éjszakát! -
viharzott ki Carina a fogadóból.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kezdte visszasírni a kényelmes kastélyt, sőt, Williamet
is… Ha ő ott lenne mellette, most nem kéne London sikátoraiban mászkálnia
sötétedéskor. Valahol a közelben férfiak kurjongattak, nevetgéltek, ezért
sietősre fogta a lépteit. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A gyér fény és eső miatt alig látott valamit,
így megbotlott, és elesett. A tenyerét és térdét felhorzsolta, és piszkos lett
a ruhája, de jelenleg ez izgatta a legkevésbé. Az már annál inkább, hogy majd’
megfagy, és nincs hová mennie. Befordult egy utcasarkon, és meglátott egy piros
lámpával kivilágított épületet. Nem volt rajta cégér, de gondolta, fogadó
lehet, így hát bekopogott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Egy negyvenes évei elején járó, festett arcú nő
nyitott ajtót neki. Magas volt és erős testalkatú. Fekete haját kontyba fogta,
sötétbarna szemét erősen kihúzta fekete szemceruzával.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó estét - köszönt Carina megszeppenten.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jöjjön, jöjjön csak beljebb, mi mindig
szívesen fogadjuk az olyan csinos lánykákat, mint kegyed! <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carinának jól esett a bók és a szívélyes
fogadtatás. Amikor belépett a helyiségbe, kellemes, édes illat csapta meg az
orrát. A mennyezeten vörös burával fedett lámpa lógott, és díszes lépcső
vezetett fel a felsőbb emeletekre.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hány éves?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tizennyolc leszek.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hm - mérte végig a nő tetőtől-talpig. -
Forduljon meg!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért? - vonta össze a szemöldökét a lány, de
azért tette a kérést.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hm… - hümmögött tovább. - Köszönöm,
visszafordulhat. Meg kell, hogy mondjam, kicsit lapos. Nem ártana felszedni pár
kilót - állapította meg, majd hirtelen belemarkolt Carina mellébe. - A melle
viszont feszes és kemény, ez szerencsés párosítás. A pofija is nagyon csinos,
ahogy elnézem, ezek a szeplők egyszerűen elragadóak! - fogta meg az állát. - És
ezek a hatalmas, mélykék szemek a seprűs szempillákkal! Ön kivételes szépség!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina teljesen elvörösödött, még soha életében
nem érezte ekkora zavarban magát. Tiltakozni akart, kikérni magának, hogy ne
fogdossa, hisz ő egy úrihölgy, de annyira megdöbbent, hogy nem bírt kinyögni
egy szót sem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy hívják?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Monica.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Monica! Milyen gyönyörű név! Illik önhöz. Az
egyik lányom is Monica. De majd megismerkedik vele. Erre, erre! - mutatta neki
az utat a nő, és ő ösztönszerűen követte. - Ők itt a lányaim - nyitott be egy
ajtón.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina kis híján sokkot kapott a látványtól. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A szobában tömény, fülledt füstölőszag
terjengett, és mindent selyemmel illetve színes, átlátszó anyaggal borítottak.
A vörös kanapékon hiányos öltözetű, sőt, félmeztelen hölgyek és urak illetlen
dolgokat műveltek egymással. Az egyik férfi épp partnere melléről nyalogatott
valamiféle vörös folyadékot, a másik egy kigombolt szőrmeruhát viselő hölgy
szoknyája alatt nyúlkált. Lágy zene szólt egy gramofonból, ami némileg elnyomta
a kéjes nyögdécseléseket. Carina csak állt ott tátott szájjal, vörös fejjel,
szóhoz sem jutott megrökönyödésében. Erre igazán nem volt felkészülve. A
falakat aktképek borították, és a polcon meztelen női alakokat formázó szobrok
sorakoztak. A hölgyek közül a legtöbben érdeklődve, de jó páran irigykedve,
sőt, rosszallóan méregették, főleg a piszkos ruháját. A férfiak szinte
levetkőztették a tekintetükkel, sőt, egy korosodó, bajszos férfi odament hozzá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Friss hús, Madam? - kérdezte, azzal
elvigyorodott, és belemarkolt Carina fenekébe, és nekidörgölőzött. A lány
érezte, milyen kemény a férfiassága.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy merészel megérinteni ilyen illetlen
módon?! - kevert le neki egy hatalmas pofont. Kezdett magához térni első
sokkjából.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Velem te nem szórakozol, szajha! - ragadta meg
a vállát, és nekipréselte a testével a falnak. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem tűröm ezt a viselkedést! - rángatta le
róla a Madam a felajzott férfit. - Ő még új, be kell vezetni a szakma
rejtelmeibe. Jöjjön, kis drágám, körbevezetem önt, és elmondom a szabályokat -
karolta át a nő a lány vállát. - Még mindig itt van?! - rivallt rá a férfira,
aki szitkozódva elment.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Eszem ágában sincs örömlánynak állni! Én egy
grófkisasszony vagyok, és még sohasem érintett férfi!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Óó, már értem - mosolyodott el sejtelmesen a
nő. - Mért nem ezzel kezdte? Gondoltam is mindjárt, hogy nem dolgozni akar. Ön
túl kifinomult hozzá. Hölgyet szeretne, igaz? Mi teljesítjük a kívánságát! -
kacsintott rá, azzal intett a kezével.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Négy, kihívó öltözetű nő jelent meg előttük - az
egyik csupán térd fölé érő szoknyát és sárga, átlátszó kendőt viselt a vállára
terítve.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Itt vannak a lányaim, ők teljesítenek
bizonyos… különleges kívánságokat. Válasszon, de akár vihet egyszerre többet
is… Ahogy óhajtja!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mégis mit képzelnek?! Én a férfiakat szeretem!
- csattant fel Carina, azzal feltépte az ajtót, és elrohant.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kint az eső még jobban zuhogott, mint előtte, de
nem törődött vele, neki csak az számított, hogy kikerült arról a rémes helyről.
Lélekszakadva rohant, amíg el nem hagyta az ereje. Egy parkban volt, ahol
ráhuppant egy padra, és a kezébe temette az arcát. Kitört belőle a sírás, úgy
zokogott, akár egy kisgyerek. Valami végérvényesen megtört benne. Ez túl sok
volt a számára, nem egészen így képzelte a „szabad életet”. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Összekuporodott a padon, és felhajtotta a
gallérját. Az otthonára gondolt, édesapjára, de az utolsó gondolata William
volt, mielőtt álomba sírta magát. Nyugtalanul aludt - már ha azt annak lehet
nevezni - mindenre felriadt, és egyszer le is esett a padról.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Williamről álmodott, hogy ott ül mellette, és
finoman simogatja az arcát. Résnyire nyitotta a szemét, és rájött arra, hogy ez
a valóság - William rátalált, és épp őt ébresztgeti! Boldogság és hihetetlen
megkönnyebbülés járta át a szívét. Hajnal felé járt az idő - legalábbis a nap
még nem kelt fel, de a madarak csicseregtek. Túl fáradt és kimerült volt ahhoz,
hogy felkeljen. Halványan elmosolyodott, és rátette a kezét a férfi kézfejére.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William… - suttogta a nevét erőtlenül.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó reggelt, Úrnőm.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát rám találtál…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem volt könnyű. Bizonyára fázik, hoztam
pokrócot - szedett elő a férfi a bőröndjéből egy sötétszürke pokrócot, és a
lányra terítette. Carina nyakig betakarózott vele. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hajtsa a fejét a térdemre.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina nem tiltakozott, szó nélkül tette a férfi
kérését. Fájt a nyaka a kemény padtól, bár William térde se volt sokkal puhább.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Simogasd a hajam… - suttogta Carina kábán az
álmosságtól.</span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">William gyengéd mosolyra húzta a száját, és
tette úrnője utasítását. Carina elégedetten felsóhajtott, és lehunyta a szemét.
Iszonyú jól esett neki, és határtalanul boldog volt, hogy William rátalált.
Hisz ki tudja, mi lett volna vele nélküle… </span><o:p></o:p></span></div>
</div>
<span style="line-height: 115%;"><span style="font-family: Times New Roman, serif; font-size: 12pt;"><br /></span></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="line-height: 115%;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times New Roman, serif; font-size: 12pt;"><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/04/9-valtozas-utjan.html"><i>Következő fejezet</i></a></span></span></div>
<center><center>
<div id="fb-root"></div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/03/8-egyszer-fent-egyszer-lent.html" data-num-posts="10" data-width="470" data-colorscheme="light"></div> </center></center>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-32376282300775089132013-03-14T12:17:00.002+01:002013-03-14T12:20:45.528+01:00Kis részlet a 8. szösszből :)<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Drágaság nagyon felnőttesnek érzi magát :P</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó napot, kisasszony! Mit parancsol? - Carina elmosolyodott, és sorolni kezdte:</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kérnék egy gyümölcssalátát, körte nélkül, mogyorós csokit, meggyes bonbont, rizs-felfújtat vaníliás pudinggal, és desszertnek krémtortát. Ó, és gyömbéres teát. - Carina elképzelte maga elé édesapja arcát, ahogy leadja a rendelést. Ilyet nem mert volna tenni a jelenlétében, de most azt csinál és eszik, amit akar. Egyszer megengedheti magának, legfeljebb felszed pár kilót. </span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A pincér felvont szemöldökkel nézett a lányra.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Amiket rendelt, mindegyik desszert. El fogja rontani a hasát, kisasszony!</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kérdeztem a véleményedet? - nézett rá megvetőn. - Tedd a dolgod, és hozd gyorsan, mert megbánod!</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igenis - bólintott a férfi, és elsietett.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina türelmetlenül dobolt az asztalon, amíg meghozták az édességeket. Azon nyomban nekik esett, szinte habzsolt, persze betartva az asztali etikettet. De egyszerűen nem bírt ellenállni a sok finomságnak. Kezdte roppantul megkedvelni a szabad életet, élvezte, hogy kedvére dőzsölhet, és senki sem szól rá.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Italt hozhatok még esetleg? - jelent meg a pincér, miután Carina „megebédelt.”</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen - villant meg a lány szeme. - Kérek egy üveggel a legjobb borukból!</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bor? Ön hány éves? Nem túl fiatal ehhez?</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Semmi közöd a koromhoz!</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Elnézését kérem, nem akartam megbántani. Máris hozom.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A férfi pár perc múlva visszatért, egy üveggel és kristálypohárral a kezében, amit a lány elé tett, és beleöntötte a vörös színű folyadékot.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Parancsoljon.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Köszönöm.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina óvatosan belekortyolt, és elfintorodott. Otthon édesapja csak kóstolóba adott neki alkoholt, és nem volt emiatt hozzászokva az ízéhez.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez savanyú! - kiáltott fel undorodva. </span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A pincér odasietett hozzá.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azonnal vidd vissza, és hozz valami édeset!</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igenis, kisasszony - mosolyodott el a férfi.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kis idő elteltével ismét megjelent, és egy barna folyadékkal teli bögrét tett le elé. A lány kétkedve beleszagolt, és miután az illatát kellemesnek találta, belekóstolt.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De hisz ez forró csoki!</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez az önnek való.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem vagyok gyerek! - csapta le a bögrét az asztalra, aminek kiloccsant a tartalma, rá, a hófehér abroszra.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem akartam megsérteni kegyedet, de a forró csoki a legédesebb az itt található összes ital közül. De ha ragaszkodik a szeszes italokhoz, tudok ajánlani pár édes fajtát, mint például a csoki likőr.</span></div>
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az jó lesz - vágta rá.</span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-14508133952272234202013-03-13T13:39:00.002+01:002013-10-26T13:42:17.713+02:00Carina gyöngyhalászik<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://hd.wallpaperswide.com/thumbs/pearl-t2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://hd.wallpaperswide.com/thumbs/pearl-t2.jpg" height="258" width="400" /></a></div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kim nem az én szereplőm, hanem kedves írótársamé, <a href="http://jnpstories.blogspot.hu/">Jane N. Porter</a>-é. Kicsit kölcsönvettem egy jelenet erejéig utólagos engedelmével. Ezt csak ide teszem fel, jó szórakozást hozzá :)</span><br />
<div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina a tengerparton üldögélt a mólón,
és szomorú tekintettel nézte a hullámzó vizet. Észre sem vette, hogy valaki
odasettenkedett mögé, csak akkor, amikor megszólította:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ahoy, kislány! Miért lógatod az orrod?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A hang egy fiatalos kinézetű, barna
hajú, zöld szemű, kissé habókos ruházatú hölgyhöz tartozott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem lógatom.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát rendben - telepedett le a nő
Carina mellé. - Egyébként a nevem Kimberly, de szólíts csak Kimnek.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az enyém Car… Monica.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Monica! Ugye tudsz úszni?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát, egy kicsit… William tanítgatott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William? - vonta fel a szemöldökét
Kim. - Ő ki?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A komornyikom.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A komornyikod tanított úszni?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen. Papa megkérte rá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, az remek! Lenne kedved
gyöngyhalászni velem?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem tudom. Azt hogy kell?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egyszerű. Lemerülsz a víz alá, és
felhozod a gyöngykagylót.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy néz ki egy gyöngykagyló?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Így - húzott elő Kim számtalan zsebe egyikéből
egy rózsaszínes árnyalatú kagylót. - Nincs más dolgod, mint lemerülni érte.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez nem hangzik bonyolultan.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szóval számíthatok rád?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Még megfontolom. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nincs ezen mit megfontolni! Gyere! -
fogta karon Carinát, és egy kis csónakhoz vezette.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szállj be, és fogd az evezőt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina tette a kérését.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És mit csináljak vele? - kérdezte
értetlenkedve, miután Kim beszállt mellé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Evezz, te lány! Jó isten, te még
sohase csónakáztál?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De, csak nem nekem kellett evezni. Én grófkisasszony vagyok! - húzta ki magát pökhendin.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az vagy, vagy sem, nem izgat. Szeretnél
gyöngyhalászni, vagy sem? Most még meggondolhatod magad.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina rövid habozás után bólintott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akkor fogd a lapátot, és evezz!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina megpróbálkozott vele, belelógatta
a lapátot a vízbe, és húzott egyet rajta. Arra azonban nem számított, hogy
ilyen nehéz lesz, és kicsúszott az evező a kezei közül. Utánakapott, de nem volt
elég gyors.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hoppá… - kapott a szája elé.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hoppá, bizony! Még szerencse, hogy van
pótlapát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina utána nyúlt, de Kim megcsóválta a
fejét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A-a, még a végén ezt is beleejted.
Maradj a fenekeden, és ha lehet, ne sokat ficeregj. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Fel akarsz borulni?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne-nem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina görcsösen kapaszkodott a csónak
szélébe, és idegesen kémlelte a kék vizet.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na ne.. - szólalt meg Kim. - Ha most
derül ki, hogy tengeribeteg vagy, én esküszöm, hogy beledoblak a vízbe!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem vagyok! Azt hiszem… -
bizonytalanodott el.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit érzel?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szédelgek - fogta a fejét Carina. -
Biztos a nap.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Még napszúrást is kaptál?! Ó, ez
nagyszerű. De ez majd lehűt - vigyorodott el a nő, és leloccsantotta a lányt tengervízzel.
Carina felháborodottan prüszkölt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy… hogy merészeled?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én csak jót akartam… Mondom, ez majd
lehűt. Most pedig vetkőzz, megérkeztünk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy micsoda?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Báli ruhában akarsz netán merülni?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez nem báli ruha!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az lényegtelen. Az a lényeg, hogy ez a
sok réteg ruha akadályoz a mozgásban, és gondolom, nincs kedved egy hínárba belegabalyodva
végezni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Akkor sem veszem le!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne legyél ilyen kis szégyenlős! Itt csak
én látlak, és nekem is olyanom van, mint neked. Hidd el, láttam már cifrább
dolgokat is - kacsintott rá Carinára.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mint például?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Még fiatal vagy ehhez. Mennyi is pontosan?
Tizenöt? Tizenhat?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tizennyolc leszek hamarosan!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Óó, akkor mégsem vagy már olyan kicsi.
Úgyhogy tudod, hogy megy ez, nem kell magyaráznom.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kim felsóhajtott és a kezébe temette az
arcát. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Vedd úgy, hogy nem mondtam semmit.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én… én ezt nem értem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Majd megérted. Na, ne szégyenlősködj.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De… Hát rendben - egyezett bele Carina
kelletlenül, és elkezdett vetkőzni. Nem ment neki, majdnem elszakította a
blúzát, amikor megpróbálta keresztülhúzni rajta a fejét. - Segíts!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És még levetkőzni sem tud egyedül…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kim megcsóválta a fejét, és segített
kibújni Carinának a felsőrészéből és szoknyájából.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Egy lenge, csipkés ujjatlant és
combközépig érő, buggyos alsóneműt viselt a sok réteg ruha alatt. Feszélyezve
érezte magát ilyen „pőrén.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na csakhogy! Fogd össze a hajad, és
aztán induljunk! Tessék, itt egy szalag - nyújtotta át Carinának, aki
értetlenül pislogott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak azt ne mondd, hogy még masnit se
tudsz kötni!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elpirult.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te egy igazi Istencsapása vagy! Na,
fordulj meg.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina engedelmeskedett, amire Kim
összefogta a haját.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Most pedig elmondom, mit kell tenned.
Ezt - nyújtott át neki egy kis zsákot - kösd a derekadra. Ebbe fogod szedni a
kagylókat. Itt körülbelül nyolc méter mély a víz, és ami nagy szerencse, hogy
igen tiszta. Majdnem le lehet látni a fenékig. Veszel egy nagy levegőt, leúszol
a tenger aljára, és ha meglátsz egy gyöngykagylót, beleteszed a zsákba, és
felhozod. Érthető?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Meddig bírod a víz alatt?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem tudom.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nos, derítsük ki. Rajta!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina beletette a lábát a vízbe, de
azon nyomban visszahúzta.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez hideg!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hamar hozzá lehet szokni. Ne
kényeskedj!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem kényeskedek! - Carina óvatosan
magára loccsantott egy kis vizet, amire azon nyomban libabőrös lett. - De ez
akkor is hideg! Én nem megyek be!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na, elég a nyafiból! <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kim kijött a sodrából, és belelökte
Carinát a tengerbe.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hoppá! <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina azonban annyira meglepődött, hogy
hirtelen nem jutott eszébe, mit kéne csinálnia. Csak kapálózott összevissza
kétségbeesetten, és köhögött, mivel jó fél liter sós vizet sikerült lenyelnie.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kim elsápadt, és azon nyomban Carina
után ugrott, akit kihúzott a tengerből.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">A lány egész testében remegett, és hevesen
köhögött. Kim megütögette a hátát, amire jobb lett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ezt… ezt még megkeserülöd - nyögte ki
a lány, és vacogva átkulcsolta a térdét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt mondtad, tudsz úszni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Valamennyire.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tessék - terített rá Kim egy kockás
pokrócot, amibe Carina álig betakarózott. Arca halottsápadt volt, ajkai kékek a
hidegtől.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">-
Megparancsolom, hogy vigyél ki!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem akarod megpróbálni még egyszer?
Sajnálom az előbbit. Nem foglak megint belelökni a vízbe. Ígérem!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem hiszek neked!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha akarod, még a nyakamba is veszlek.
Na, gyere, soha vissza nem térő alkalom!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem! Ki akarok menni!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Fújd ki magad nyugodtan, megvárom.
Addig mesélj magadról.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nincs mit mondanom.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na, csak van valami! Hol élsz, kik a
szüleid, miket szeretsz csinálni… <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát jó. London mellett élek a papával
és mostohaanyámmal egy nagybirtokon. Szeretek táncolni, énekelni, bálokra
járni, és sétálni a kertben.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sétálni? Én is szeretek, főleg
holdfényes éjszakákon, a kedvesemmel, és nézni a csillagokat.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az szép! William mutatott egy helyet,
ahonnan gyönyörűen látszanak a csillagok.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William? Ő a kedvesed?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- William a komornyikom! - vörösödött el Carina. - Már mondtam!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem is tudtam, hogy egy komornyik
munkaköri leírásában szerepel az, hogy csillagokat nézzen az Úrnőjével.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Eltörött a hintóban a kerék, amikor
mentünk hazafelé, és…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ismerem, ismerem. Nem kell
magyarázkodni. Tudom, hogy megy ez - kacsintott rá cinkosan. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem csináltunk semmit!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Figyelj, nekem bevallhatod. Nem mondom
el senkinek, én is csináltam már ezt-azt…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De nincs mit bevallanom! - nézett
Carina gőgösen.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jajj, te lány… - csóválta a fejét. -
Tudod, én egy hajón dolgozom, és sok mindent láttam már, engem nem tud
meglepetés érni. Többek között kalózokkal is harcoltam.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Kalózokkal? - kerekedett ki Carina
szeme.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bizony! Az egyiket bekapta Bruce, a
cápám!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te egy cápát tartasz háziállat gyanánt?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Valaki kutyát, valaki macskát, én
cápát - vigyorgott. - Na, megpróbálod újra?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak utánad.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Rendben.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kim lehúzta magáról a ruháját, a
derekára kötötte a zsákot, és belecsobbant a vízbe. Nagy levegőt vett, és
eltűnt a habok közt. Carina egy darabig látta, ahogy Kim úszik lefelé, de
hamarosan eltűnt a szeme elől.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Körülbelül másfél perc múlva tért
vissza. Kapkodta a levegőt, és hevesen fújtatott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajnos nem jártam sikerrel, de
megpróbálom még egyszer - mondta, azzal ismét lemerült.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Másodszorra siker koronázta
erőfeszítését, és büszkén mutatta fel a zöldes-rózsaszínes árnyalatú kagylót.
Bemászott a csónakba, majd fogott egy kemény pengéjű kést, és felfeszítette. Egy
halványzöld, apró gyöngyöt rejtett magában a héj.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hát nem gyönyörű?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De hát ez zöld!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha megszárad, fehér lesz. Na, próbáld
meg, igazán kár lenne kihagyni a lehetőséget!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- És ha megfulladok?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne aggódj, nem hagyom. Ha gondolod,
kötök csomót a derekadra, és ha bármi gond van, felhúzlak.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megígéred?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megígérem - bólintott Kim, azzal
rákötötte Carinára a zsákocskával együtt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ha megint le mersz lökni, én…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne aggódj. Nem foglak.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina először a lábát lógatta be a
csónakból, majd lefröcskölte magát, hogy ne érje váratlanul a hideg. Kezdte
megszokni a víz hőmérsékletét, és óvatosan belecsusszant a tengerbe. Emlékezett
még William tanítására, de azért úszott pár kört, hogy belejöjjön.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Készen állsz? - szólt oda neki Kim.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Azt… azt hiszem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sok sikert!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina vett egy mély levegőt, és
elkezdet lefelé úszni. Arra azonban nem számított, hogy a sós víz csípni fogja
a szemét, ezért szinte azon nyomban feljött a felszínre.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na, mi az? Vizes lettél?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csíp! Csípi a víz a szememet!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy neked mennyi bajod van… Ez egy
tenger, mi mást vártál?! Na, jó, gyere ki a vízből, látom, veled nem lehet
együttműködni. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nekem csak ne mondd meg, mit
csináljak! - mondta Carina sértődötten, azzal lebukott a víz alá. Kim nézte,
ahogy a lány egyre távolodik a felszíntől. Számolta a másodperceket, és amikor
ötvennél járt, és Carina nem volt még sehol, kezdett aggódni. Riadtan húzni
kezdte a kötelet, olyan gyorsan, amennyire csak bírta. Félelme beigazolódott,
Carina élettelenül lebegett a kötél végén. Megfogta a derekánál és nyakánál
fogva, és kihúzta a tengerből.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne, ne, ne… - mondogatta
kétségbeesetten Kim, azzal a karjába vette a lányt, és alkalmazta rajta a
Heimlich - fogást. Ez hatott, Carina felköhögte a vizet, és résnyire nyitotta a
szemét.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Meg... megmentettél - nyögte ki elfúló
hangon. Lecsukódtak a szemei, és feje Kim vállára hanyatlott. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Óvatosan ráfektette a kemény faülésre,
és jól betakarta pokróccal, hogy meg ne hűljön. Előtte ellenőrizte a pulzusát.
Szíve kevesebbet és gyengébben vert a normálisnál, de nem csodálta, hisz
majdnem vízbe fúlt. Elkezdett kifelé evezni, és úgy az út felénél Carina lassan
ébredezett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy érzed magad? - kérdezte Kim.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Majdnem… majdnem meghaltam -
nyöszörögte a lány.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Még szerencse, hogy rajtad volt a
kötél.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Meg-megszereztem - mondta elhalón. Szája
sarkában büszke mosoly bujkált. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kim felvonta a szemöldökét, ám
legnagyobb döbbenetére Carina nem hazudott. Ámulva húzta elő a kis zsákból a
tenyérnyi méretű kagylót, amit mindjárt felfeszített. Egy gyönyörű, az övénél
kétszer akkora gyöngyöt talált benne.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez a tiéd. Megdolgoztál érte - nézett
Kim büszkén a lányra, és odaadta neki. Carina elégedett mosollyal a tenyerébe zárta,
majd lehunyta a szemét. Na, ezért érdemes volt felkelni! </span><span style="font-family: Times New Roman, serif;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
</div>
<center><center>
<div id="fb-root"></div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/03/carina-gyongyhalaszik.html" data-num-posts="10" data-width="470" data-colorscheme="light"></div> </center></center>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-1055651936739137930.post-4649562547504789422013-03-06T21:39:00.002+01:002013-10-26T13:36:25.061+02:007. Szökésben<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLNX6Pegk98j4QKqbF6fyAMXmSiTBm-VAQHSQjI7sxgmQ48963Q46kdb_eMoSBFTANVM04nMH8qYp5WKCMrNoAnBMwF1coL0PLDJ9G9Cavb3-JvlzL6Ln7Gz_AxGFqAq8ucDknoU8hP8pA/s1600/Autumn_by_H1lle.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLNX6Pegk98j4QKqbF6fyAMXmSiTBm-VAQHSQjI7sxgmQ48963Q46kdb_eMoSBFTANVM04nMH8qYp5WKCMrNoAnBMwF1coL0PLDJ9G9Cavb3-JvlzL6Ln7Gz_AxGFqAq8ucDknoU8hP8pA/s1600/Autumn_by_H1lle.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="notes">
<div class="noteinfo">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Egy kis kitérő az új, hosszabb lélegzetvételű fejezet előtt :) Vendégszerepel benne egy szereplőm, Alice egy másik regényemből <a href="http://fanfic.hu/merengo/viewstory.php?sid=103964">(A karmazsin égbolt alatt)</a></span></div>
<div class="noteinfo">
<br /></div>
</div>
<div id="story">
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina hajnalban szökött el, amikor még mindenki
aludt. Utazótáskájába becsomagolt mindent, amire úgy gondolta, szüksége lehet,
bár a varrókészlet, amit minap az egyik cselédtől csent el ruhája átalakítására,
nem fért bele, sem a nyolc pár kedvenc cipője. Amikor édesapja azt mondta neki,
hogy <i>„egy napot se bírnál ki a kastélyon
kívül!”</i> - kihívásnak vette. Be akarta bizonyítani neki, de legfőképp
magának, hogy meg tud állni a saját lábán. De a fő ok, amiért elszökött, az az
volt, hogy rádöbbent arra: senki sem szereti, és az egyetlen ember, aki szóba
áll vele, a komornyikja. Szomorúság nyilallt szívébe, amikor megjelent előtte
William arca. A maga módján ragaszkodott hozzá, elvégre mindig mellette állt a
nehéz helyzetekben, noha csak kötelességből. Carina kíváncsi volt arra, vajon
akkor is törődne vele, ha nem fizetnék érte…? Ebben erősen kételkedett. Hisz
William rá, mint a felettesére, munkaadójára tekint, nem, mint egyenrangú
partnerre. És ez így is van rendjén, ez a dolgok menete. Épp ezért nem értette,
miért zakatol úgy a szíve, ahányszor eszébe jut a férfi, és miért fojtogatja a
sírás a gondolatra, hogy valószínűleg sohasem látja viszont. Csak elindult
bele, a vakvilágba, nem volt terve, mihez fog kezdeni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Magával vitte az összes megtakarított pénzét,
bár nem igazán tudta, mi mennyibe kerül. Ő otthon mindent készen kapott a
kezébe, nem járt el vásárolgatni. Azért remélte, hogy szállásra fogja futni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Hozzászokott az úri élethez, és még sohasem járt
Londonnál távolabb. Mivel ősz volt, így magára húzta a hosszú, bélelt
szövetkabátját és a bordó, félrecsapott sapkáját. Így indult útnak, hátán a
táskával, amit alig bírt el. Le kellett állnia pihennie.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Egy földesúton ment keresztül, amit bokrok és
mezők szegélyeztek. Még egy nyulat is
látott, amitől megijedt, mert pont előtte szökellt át. Olyan elhagyatottnak és
magányosnak érezte magát, mint még soha életében. Elbizonytalanodott a
jövőjével kapcsolatban, minden olyan kilátástalannak tűnt a számára. Már-már
ott tartott, hogy visszafordul, amikor egy szekér állt meg előtte. Egy nála
valamivel fiatalabb fiú ült a bakon.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó reggelt, kisasszony! Hová-hová ilyen korán?
- szólította meg.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó reggelt. Én csak... - töprengett el Carina.
Igazából fogalma sem volt, hová megy „ő csak.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Szálljon fel hátra, elviszem! Én Oulbury-ba
igyekszem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina nem tudta, hol lehet az az Oulbury, de
neki csak az számított, hogy minél távolabb kerüljön az otthonától. De ahogy
ránézett a szekérre, azon nyomban elment a kedve. Ülőhely gyanánt léc szolgált,
és sehol egy párna. Méltatlannak érezte, hogy ő, egy grófkisasszony, aki
mindenből a legjobbat kapja, egy ilyen rozoga, koszos tákolmányon utazzon. De a
táska nehéz volt, ő pedig mindenáron el akart szökni. Magában tartotta a véleményét,
mivel édesapja mindig mondta, hogy ne álljon szóba idegenekkel, és ne
fecserésszen nála „alacsonyabb” rendűekkel. Azt viszont nem bírta megállni,
hogy el ne fintorodjon. Helyet foglalt a kemény lécen, majd érezte, hogy a
szekér megindul alatta. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A nevem Joe. És kegyed? - Carina majdnem
bemutatkozott, de még időben észbekapott. Mivel nem jutott eszébe hirtelen
semmilyen álnév, ezért a második nevét mondta:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Monica.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Monica! Ó, az bájos. Bár ismertem egy Monicát,
ő nem volt az. Rajtakapott, miközben cseresznyét eszegettem a fárul’, és
megkergetett sodrófával!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Meg is érdemelted! Én még a kutyákat is rád
eresztettem volna, ha tőlünk lopsz!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jajj, a kutyák, kisasszony, jajj a kutyák! Ne
is említse! Minap úgy megharapott egy, pedig csak meg akartam simogatni! Aztán
még meg is kergetett!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Biztos megérezte, hogy rosszban sántikálsz.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, én nem sántikálok, jó a lábam! De eccer’
eltörtem, mer’ az egyik malac az ólban…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mennyit kérsz, hogy elhallgass végre?! -
csattant fel Carina.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bocsásson meg naccságos’ asszony, egy szót se
többet! Idesanyám is azt mondta, hogy túl sokat fecsegek összevissza! Idesanyám
derék asszony, tudja, olyan jó tenyeres-talpas, és…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Elhallgatnál végre?! - vesztette el a türelmét
a lány. - Széthasad a fejem tőled!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Bocsánat, bocsánat, most már tényleg
abbahagyom!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Na végre! - sóhajtott fel megkönnyebbülten. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Az út, amin mentek, igen göröngyös volt, és
amikor belefutottak egy kátyúba, nagyot zökkentek. Carina erősen kapaszkodott a
szekérbe, hogy ki ne essen. Félóra után kezdte meglehetősen rosszul érezni
magát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Messze vagyunk még?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Félóra és odaérünk!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Félóra?! - hüledezett a lány. - Én nem bírok
ki még ennyi időt! Tegyél ki, most rögön!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- De kisasszony, egy mező kellős közepén
vagyunk! Engedje meg, hogy legalább elvigyem a legközelebbi kisvárosba! Csak
tíz perc! <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Csak?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Jó lesz itt a mezőn?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem… Inkább mégsem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Amikor Joe tíz perc múlva kitette a kisváros
határánál, Carinának le kellett ülnie. Émelygett a rázós úttól, szüksége volt
egy kis időre, amíg rendbe jön. Felkelt a padról, és elindult körbejárni a
várost. Megdöbbent, hogy az emberek milyen szegényes, divatjamúlt ruhákban
járnak, és nem értette, rá miért néznek olyan furcsán. Ő az ő öltözetüket
találta különösnek. Lerítt róluk, hogy nem nemesek. Egy korabeli fiú utána
fordult, és így szólt:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Milyen gyönyörű teremtés!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina kihúzta magát a bóktól, és elmosolyodott.
Bezzeg itt „gyönyörűnek” tartják. Miért is nem szökött el előbb…? Kezdte egy
kicsit visszanyerni az önbizalmát, amit Daniel és az édesapja előző nap a
földbe tiport. Egészen tegnapig azt hitte, mindenki imádja őt, de rá kellett
döbbennie, hogy ez koránt sincs így. Őt igazából senki sem szereti, és William
is csak azért udvarias vele, mert ez a dolga. Édesapja gyűlöli őt, barátai
nincsenek, kérője egy-két vén, pénzes férfin kívül nem akad… Görcsbe feszült a
gyomra, ahogy ez eszébe jutott. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Magára maradt, távol az otthonától, egy
ismeretlen kisvárosban, ahol mindenki úgy néz rá, mintha idegen lenne… <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Az emberek összesúgtak mögötte, és a legtöbben
kíváncsian, de páran kifejezetten ellenségesen bámultak rá. Ez nagyon nem
tetszett neki, és megrémült. Sietősre fogta a lépteit, és befordult egy kis
utcácskába, amin végigrohant.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Egy folyónál ért ki, aminek a partján ki volt
építve kavicsokból egy kis utacska, bokrokkal és padokkal. Azon nyomban
lehuppant az egyikre, és a kezébe temette az arcát. Érezte, hogy elerednek a
könnyei. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Valaki hirtelen megérintette a vállát, amire
megremegett. Egy pillanatra, de csak egy egészen rövid pillanatra átfutott a
fején, hogy William az, és reménység öntötte el. Ám csalódnia kellett, amikor
felpillantott. Egy vele egykorú, göndör, vörös hajú lány volt az. Szeplők
tarkították az arcát, akárcsak neki, de jóval több és élénkebb. Nagy, kék szeme
vidáman csillogott. Ruhája egy sárga kabátból és zöld nadrágból állt. Carina
felvonta a szemöldökét. Egy lány nadrágban?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Miért sírsz? - szólította meg.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én csak… - törölgette a szemét. - Nem akarok
beszélni róla.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Oh… Rendben. Ugye nem gond, hogy ideültem
melléd? A nevem Alice.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az enyém Ca… Monica.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tessék - nyújtott át neki Alice egy kockás
zsebkendőt. Carina átvette tőle, és megtörölte az arcát. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi szél hozott erre? Nem tűnsz idevalósinak…
Téged is mindenki megbámult? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igen. Ezek szerint te sem itt élsz?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Itt is, ott is - vonta meg a lány a vállát. -
Utazgatok.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Merrefelé?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, számtalan helyen jártam már, nem is
emlékszem pontosan… Minden egybefolyik. Tudod, elszöktem otthonról. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Én is - vallotta be Carina, és érdeklődve
nézett Alice-re. Életében először érzett közösséget valakivel, holott a lányt
csak akkor ismerte meg.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tényleg? - kérdezte Alice. Őszinte döbbenet
ült az arcán. - De hát hogyhogy? Ez a ruha gyönyörű! Biztos, hogy jó sorod
lehetett, mi okod volt elszökni?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ez csak a látszat… Édesapám gyűlöl, Daniel
úrfi, aki nálunk ebédelt a szüleivel, pedig hozzámvágta, hogy gyengéd
érzelmeket táplálok William iránt!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ki az a William?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- A komornyikom! Én egy grófkisasszony vagyok,
ki hallott már olyat, hogy egy nemes hölgy beleszeret a szolgájába?!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nos… - mosolyodott el Alice pajkosan. - Ha
jóképű…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina elpirult.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ne-nem is.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy néz ki?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Fekete, hátrafésült haja van, sötét szeme, és
elég magas. És… és az illata… - tűnődött, de gyorsan észbekapott, és az ajkába
harapott.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Az elmondásod alapján fess férfi lehet. Szerintem
engem sem hagyna hidegen… - kuncogott Alice.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Engem viszont hidegen hagy!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Láttam ám!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mit? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogy elpirultál! Le sem tagadhatod! Fülig
szerelmes vagy a komornyikodba!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem, nem, ez nem igaz! - csattant fel Carina,
és ökölbefeszült a keze. - Ő csak egy szolga!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Méghozzá egy igen jóképű szolga! Különben is,
számít ez?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Igenis számít! Mégis ki adná hozzá a lányát a
komornyikjához?! Édesapám biztos nem, sőt, ki is tagadna azon nyomban!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Ó, csak ez az akadálya? Szökjetek meg, és
menjetek el egy olyan helyre, ahol nem számítanak a rangok!<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nem akarok vele elszökni! Nem vagyok belé
szerelmes! - kiabált, majd szaggatottan felsóhajtott. Alice megsimogatta a
hátát. Carina meghökkent a lány gesztusától, azt hitte, ő is elkezd gúnyolódni
vele.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Megértelek. Nem lehetsz most könnyű
helyzetben. Tudom, mert én is pont ugyanúgy össze voltam zavarodva, mint te,
amikor elszöktem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Te miért szöktél el?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Egy kis viskóban éltem a családommal, és nem
ment túl jól nekünk. Sokszor még élelemre sem tellett. Egész életemben azt
sulykolták belém, hogy én itt születtem, és itt is fogok meghalni. Egy fiú
szavai tartották bennem a lelket, aki azt mondta nekem, hogyha az ember nagyon
szeretne valamit, az teljesülni fog, csak erősen kell vágyni rá.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Mi lett a fiúval?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Soha többé nem láttam viszont… - nézett a
távolba Alice szomorúan.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carinát megmagyarázhatatlan érzés kerített
hatalmába. Sajnálta a lányt, és ráébredt arra, hogy mások sokkal rosszabb
helyzetben vannak, mint ő. Neki, Alice-szel ellentétben sohasem kellett
nélkülöznie. Egy hatalmas kastélyban él London közelségében, és tucatnyi szolga
áll rendelkezésére, akik csak az ő kívánságait lesik. Gyanította, hogy
Alice-éknek még bejárónőre sem telik. Mégis, olyan kiegyensúlyozottnak és
boldognak tűnt, mintha egész életében kiszolgálták volna. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Hogyhogy?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Rég történt… Biztos elköltözött. Pedig
megígérte, hogy jelentkezik… Tudod, ő volt az egyetlen barátom.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nekem egy sincs… - szólalt meg halkan Carina.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Nincs egyetlen barátod sem? De miért?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Édesapám csak fogadásokra, bálokra, és egyéb,
unalmas összejövetelekre vitt mindig, ahol nem nyílt alkalmam barátkozni,
legfeljebb felszínes kapcsolatokat építeni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajnálom… És én még azt hittem, olyan jó
nemesnek lenni… Mármint… Kérlek, ne értsd félre. Biztos jó, csak…<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudod… - szakította félbe Carina Alice-t, és
keserűen felsóhajtott. - Kezdem én is így érezni. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<br /></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina, amikor különvált a lánytól, még egy
darabig sétálgatott a folyóparton. Alig
találkozott emberekkel, amit egyáltalán nem bánt, mert zavarta, hogy megbámulják,
mintha cirkuszi látványosság lenne. A nap jólesőn melegítette a fejét és a
hátát, és a szellő bele-belekapott hosszú tincseibe. Kezei viszont, akár a jég,
olyan hidegek voltak. Williamen gondolkozott. Talán mégis belészeretett és ez
mindenkinek nyilvánvaló, csak neki nem...? Eszébe jutottak Daniel szavai, aki
azt mondta, hogy „vágyakozva” nézi, miközben róla beszél. Aztán eszébe jutott a
csók, amit a férfi ajkára lehelt előző héten a fogadóban. Akkor valami
„kattant” benne, de pillanatnyi elmezavarnak tudta be. És ha ez a szerelem? Egy
pillanatnyi elmezavar…? De már mindegy, hisz nem fogja többé viszontlátni
Williamet. A szíve mélyén azonban remélte, hogy utánamegy komornyikja.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Elhatározta, hogyha William megtalálja őt,
megbizonyosodik arról, mit érez iránta. Még soha, senki nem tett rá ilyen
hatást.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Carina a hosszú séta után leült az egyik padra a
folyóparton, és kavicsokat dobált a vízbe. Szinte hallotta a fejében édesapja
érdes hangját, ahogy ráförmed: <i>„Azonnal
fejezd be! Ez a viselkedés nem méltó egy grófkisasszonyhoz!”</i> De őt jelen
pillanatban nem érdekelte, mit illik, s mit sem, nem volt ott az édesapja, hogy
felügyelje. Hatalmasat csalódott benne akkor, amikor hozzávágta azokat a
szavakat. Ő a maga módján szerette édesapját, annak ellenére, hogy nem túl
sűrűn beszélgettek egymással. Épp ezért szomorította el olyannyira, hogy őt
csak egy púpnak tartja a hátán. Édesanyja akkor halt meg, amikor Carina hatéves
volt. Nagyon szerette őt, mindig odabújt hozzá, és hallgatta a meséit. <i>„Kis hercegnőmnek”</i> szólította, és addig
simogatta a haját, amíg álomba nem szenderült. Édesanyja halála után évekig
csak úgy tudott elaludni, ha a cselédje, Marie ott ül mellette az ágyon, és
simogatja. De már „kinőtt” abból a korból, ahogy édesapja fogalmazott.
Megjelent lelki szemei előtt, ahogy William ott fekszik mellette, és a haját
cirógatja… Ő belefúrja a fejét a nyakába, és beszívja a belőle áradó, kellemes,
fűszeres illatot. <i>„Vajon milyen érzés
lehet megcsókolni…?”</i> <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Ahogy elképzelte a jelenetet, hirtelen
elszégyellte magát. <i>„Ő egy közönséges
komornyik, a szolgám! Nem gondolhatok róla ilyeneket! Ez nem helyes!”</i> <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Próbálta száműzni a fejéből ezeket a ledér
fantáziákat, de újra és újra bekúsztak tudatába.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Egy óra magasságában járt az idő, és ő kezdett
megéhezni. Keresett egy vendéglőt, ahol megebédelt, aztán a vasútállomáson
felszállt egy Londonba tartó vonatra. Elege volt Oulbury-ből, és hogy mindenki
furcsán néz rá. A vendéglőben szándékosan a legsötétebb, legnéptelenebb sarkot
választotta, de még úgy is megbámulták. Amikor leszállt Londonban a vonatról,
megszédítette a sok ember látványa. Ügyet sem vetettek rá, egy volt a sok
közül, egy arc az arctalan tömegből. Bizonytalanul elindult, és minden egyes
lépéssel egyre bizonytalanabb lett. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Sietős léptekkel haladt az úton, és görcsösen
szorongatta a táskáját. Egy rablásnak volt a szemtanúja az imént, egy idős
hölgytől elvették a kézi retiküljét. Ő nem akart így járni, és rettegett attól,
hogy kirabolják. Hallott pár rémtörténetet. Eszébe jutott Hasfelmetsző Jack,
aki prostituáltakat gyilkolt nem is olyan rég, egészen pontosan nyolc éve.
Beleborzongott a gondolatba, hogy a tettes köztük jár, mivel nem sikerült kézre
kerítenie a Scotland Yardnak. De ő nem volt örömlány, őt nem fenyegette a
veszély, hogy elkapják egy sötét sikátorban, és kimetszik a méhét… Legalábbis
remélte.</span></span></div>
<div class="NoSpacing">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;">Nyelt egy nagyot, és átkozta magát, amiért
elszökött. Talán mégsem volt olyan jó ötlet…</span><o:p></o:p></span></div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><i><a href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/03/8-egyszer-fent-egyszer-lent.html">Következő fejezet</a></i></span></div>
</div>
<center>
<center>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-comments" data-colorscheme="light" data-href="http://igenisurnom.blogspot.hu/2013/03/szokesben.html" data-num-posts="10" data-width="470">
</div>
</center>
</center>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17938932198385257129noreply@blogger.com8